– 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel és 7 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánnyal számol az idei büdzsé. Sikerül ezeket a sarokszámokat tartani?

– A tavalyi év előrejelzései alapján indítottuk a költségvetés előkészítését, a prognózisokat 2024 végén aktualizálták az országos intézmények. Tehát az előrejelzések szerint valóban 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel számolhatunk. 

– Sok elemző szerényebbre becsüli a gazdasági növekedés iramát, az 1,5 százalékot véli reálisabbnak. 

– Természetesen sok tényezőtől függ az ország gazdasági növekedése, és ami nem a mi hatáskörünkben van, azt nem tudjuk befolyásolni vagy ellenőrizni. Például az európai uniós gazdasági helyzet bizonyos változásai jelenthetnek fékezőerőt – ugyanakkor egy lehetőséget is, mivel az EU-val ma más kapcsolata van Romániának, mint korábban. Január elsejétől az ország a schengeni övezet teljes körű tagja, és ez a gazdasági tevékenységet is fellendítheti. A kiegyensúlyozott prognózis nem veti el a sulykot, amikor a 2,5 százalékos gazdasági növekedés esélyével kalkulál. 

– Elviszi az infláció?

– A költségvetés megtervezésekor figyelembe vettük a Nemzeti Bank inflációval kapcsolatos előrejelzéseit is, e szerint 3,8 százalékos inflációval kell számolnunk. 

– Eszerint túloznak a gazdaság teljesítőképességéről borúlátón nyilatkozó hangok?

– Romániának összességében szolid, jól teljesítő gazdasága van. Ez látszik a térségben lévő többi uniós állammal való összehasonlításból is. Az is egyértelműen kimutatható, hogy az elmúlt 6-7 évben az ország erős gazdasági növekedést tudhat magáénak. Az egy főre eső bruttó hazai termék – amely a hazai gazdaság teljesítőképességének mérőszáma – fokozatosan növekszik. Az uniós átlaghoz mérve óriási lemaradást hozott be Románia az elmúlt években, és lekörözött szinte minden más kelet-közép-európai országot, közöttük számos olyat, amelyek éveken át Románia előtt voltak ebben a tekintetben. Ez jó perspektíva az ország számára.

– A hangsúlyából az következik: azonban…

– Azonban a gazdasági növekedéssel párhuzamosan elszaladtak a lovak a költségvetést illetően: óriási deficitet idézett elő az előző kormány. Ezt a deficitet kell lecsökkenteni, és erre van egy terv. Tavaly év végén Románia megállapodott az Európai Unióval, ennek értelmében hét év alatt kell az országnak visszahúznia a deficitet 3 százalékra. Itt az az óriási kihívás, hogy miként lehet a fokozatos költségcsökkentést úgy megoldani, hogy az az állami működés, az állami intézmények, a közszolgáltatások ne kerüljenek veszélybe, biztosítani tudjuk a nyugdíjakat, illetve a tanügyben, az egészségügyben, a biztonsági intézményekben dolgozók bérét, ezzel párhuzamosan fenn lehessen tartani a beruházásokat is.

– Az idei cél a 8,6 százalékpontos költségvetési hiány 7 százalékra való csökkentése. Azt mondta, ez célirányos megszorító intézkedések mellett az adóbehajtás hatékonyságának növelésével lesz lehetséges. Ez eddig sikertelen folyamat volt, Ön milyen módszert alkalmazna?

– Nem mondhatjuk, hogy teljesen sikertelen volt, mert például a tavaly óriási többletet tudott begyűjteni az Országos Adóhatóság: 2023-hoz képest 70 milliárd lejjel nőtt a bevétel. Ez inkább konjunkturális, mint hatékonyságbeli növekedést jelent, de léteznek már azok az informatikai rendszerek – az E-Factura, E-Transport, E-TVA –, amelyek sokat fognak segíteni a hatékonyság növelésében. Valóban ez az egyik nagy kihívás 2025-re – be kell érjenek az említett informatikai rendszerekbe való befektetések. Tavaly már hoztak többletbevételt, és ezt kell növelni az idei évben. Nem az a cél, hogy még több terhet rójunk azokra, akik eddig is adót fizettek, hanem az, hogy az adóbehajtó intézmények azonosítsák azokat a személyeket, vállalkozásokat, amelyek eddig nem fizettek adót, és velük szemben legyenek hatékonyak, ne még több terhet, még több ellenőrzést rójanak azokra, akik eddig is tisztességesen dolgoztak és adóztak. Nem elrugaszkodottak a bevételi oldalon összeállított terveink, nem is vagyunk túlságosan optimisták, visszafogott becslést végeztünk, ezért ezt a mérsékelt, mértéktartó prognózist meg is lehet valósítani.

– Az országos sajtó szerint néhány meghatározott tevékenységi területen a készpénzes tranzakciók megszüntetését fogja javasolni. Miért?

– Teljes mértékben kacsa a készpénzes hír, ugyanis én csak azt mondtam, hogy az állami kincstárban csökkentjük a készpénz használatát. Nem szándékozunk semmiféle más megszorítást, korlátozást bevezetni a készpénzhasználatban. Azt szeretnénk elérni, hogy sokkal hatékonyabban lehessen a polgármesteri hivatalok által begyűjtött készpénzt úgy kezelni, hogy az ne kerüljön sokba az államnak. Bukarestben az álhír mindennapos, mindenféle mondatot kiragadnak különböző kontextusokból. Köszönöm a kérdést, hogy tisztázni tudjuk: nem az állampolgárok által használt készpénzes tranzakciók korlátozásáról beszélünk, hanem kizárólag arról, hogy hatékonyabbá tegyük az állami kincstár működését. 

– Egyes elemzők szerint a deficitcél elérése érdekében semmilyen intézkedés nem lesz elég hatékony, csakis az adóemelés, amivel a kormány az államelnök-választás utánig vár. Ön azt állítja, ez elkerülhető. Hogyan?

– Nincs előkészítve adóemelés, és nem is értek egyet azzal, hogy további adóemelést végezzen az állam anélkül, hogy azt eléggé megfontolná és róla minden hatástanulmányt elvégezne. A jelenlegi állás szerint a mostani adórendszer elégséges ahhoz, hogy a 7 százalékos deficitet meg tudjuk valósítani 2025-re. Ez valóban csak akkor lehetséges, hogyha megfelelőképpen ellenőrzés alatt tartjuk a költségeket. Az a nagy feladat, hogy úgy tudjuk ellenőrzés alatt tartani a havi kiadásokat, hogy ne szaladjanak el ismét a lovak, ahogy történt 2024-ben. És biztos vagyok abban, hogy ezt a feladatot mi teljesíteni fogjuk.

– Az ún. salátatörvényben elfogadott megszorítások, például a közalkalmazottak bérei és a nyugdíjpont befagyasztása, a létszámstop, bizonyos ágazati adóprivilégiumok megszüntetése és egyéb megszorítások a tavalyi választási év ígéretei és adakozásai után kijózanító hatásúak. Már tiltakozások is voltak emiatt. Hogy látja, a jelenlegi közhangulatban és az aktuális politikai történések közepette mekkora annak a veszélye, hogy a megszorítások éles munícióvá váljanak a populista pártok kezében? Számolt azzal, hogy az ilyen retorikának Ön lesz a céltáblája?

– A szélsőséges retorika mindig is ki fogja játszani a magyar kártyát, és lesznek, akik azt fogják mondani, hogy eladták az országot, mert magyar ember lett a pénzügyminiszter, és magyar ember került a Legfelső Biztonsági Tanácsba. Mi román állampolgárok vagyunk, ebben az országban élünk, itt dolgozunk, itt fizetünk adót, és épp olyan jogaink vannak, mint mindenki másnak, akkor is, ha kettős állampolgárok vagyunk. A szélsőséges retorika természetesen a költségcsökkentő intézkedéseket is megpróbálja kijátszani, de mi, az RMDSZ politikusai nyilvánosan és érthetően elmondtuk a tavalyi kampány során, hogy karcsúbb államot szeretnénk, amely kevesebbet költ az állami apparátus fenntartására, és amely többet ad vissza a polgárnak tiszteletben, pénzben és támogatásokban is. Azt is mondtuk, és jelenleg is szorgalmazzuk, hogy a demográfiai problémák megoldására családtámogató intézkedéseket kell elindítani, és mindezt csak úgy lehet kivitelezni, hogyha a fölösleges kiadásokat lefaragjuk és más, racionális programokra fordítjuk. Nem tartok attól, hogy a jóhiszemű román emberek bedőlnek a nacionalista retorikának, ugyanakkor látjuk, hogy jelentős támogatottsága van a szélsőséges pártoknak. Ez ledolgozható a közelgő kampányban, és meg lehet nyerni az államelnöki választást úgy, hogy Románia ismét stabil, kiszámítható, politikailag is vállalható ország legyen. Bárkivel tárgyaltam az elmúlt másfél hónapban, az első kérdés mindig az volt, milyen a politikai helyzet, hogy van-e veszély és veszélyben van-e Romániában a demokrácia, nyernek-e a szélsőségesek? Azt kell megértse az egész ország, nemcsak az erdélyi magyarok, hogy szélsőséges értékeket valló vezetővel nem lehet Európában hosszú távú terveket szőni, és ha nem a demokratikus erők győznek, elszigetelődik az ország. Úgy látom, most már a nagy pártokban is megvan az elhatározottság, hogy egy csapatban, egy jelölt mögé felsorakozva vágjunk neki az államelnök-választásnak, és így valós esélyünk van arra, hogy kiszorítsuk a szélsőségeseket ebből a versenyből.

– Év elejétől ismét jegyezhetők különböző lej- és euróalapú állampapírok, futamidő függvényében egyes kötvények akár közel évi 8 százalékot kamatozhatnak adómentesen. Számít arra, hogy népszerű lesz ez a befektetési forma?

– Az az egyik célkitűzésem, hogy jelentősen növeljük az állampapírok lakosság felé eljuttatott mennyiségét, értékét, épp azért, hogy az az óriási kamatköltség, amely így is, úgy is terheli a román államot, ne idegenek kezébe kerüljön bevételként, ne mások, nemzetközi befektetők vigyék el a romániai adókamatot, hanem a román állampolgárok kapják. A Tezaur kötvények hihetetlenül népszerűek voltak az év elején, magam is sok energiát fektettem abba, hogy népszerűsítsem a kötvényeket. Elmondhatjuk, az előző év átlagához képest több mint duplájára emelkedett a januárban értékesített Tezaur, és a február 6-án kibocsátott Fidelis is nagyon jó befektetési lehetőség, mert a kamatok nagyobbak és adómentesek, mint az átlagbanki kamatok. Tehát a kötvények által sokkal biztosabb, jobb, előnyösebb befektetést tud eszközölni az, aki magánszemélyként Tezaur vagy Fidelis állampapírokat vásárol.

– Miniszterelnök-helyettesként milyen feladatokkal bízták meg?

– Miniszterelnök-helyettesként a Cseke Attila által vezetett fejlesztési minisztérium tevékenységét és a pénzügyminisztériumot koordinálom. Ez a politikai tisztség a kormányon belüli egyensúly kialakítása szempontjából szükséges, ugyanakkor elismerése annak, hogy az RMDSZ igazi partner ebben a kormányban, hogy megvan az erőnk ahhoz, hogy bármilyen döntésbe bele tudjunk szólni, és mi vagyunk, akik az egyik legfontosabb minisztériumot vezetjük. Ez óriási előrelépés ahhoz képest, hogy az előző kormányzati tevékenységben milyen erőnk, befolyásunk volt. Kelemen Hunor elnök urat megilleti az elismerés, mert ő volt, aki hihetetlen tudatossággal, következetességgel, jó tárgyalási technikával el tudta ezt érni az erdélyi magyarok számára. Ez a tisztség számomra megtisztelő, ugyanakkor óriási felelősséggel jár. Azt remélem, kemény, kitartó munkával meg tudjuk hálálni az erdélyi magyaroktól kapott támogatást és bizalmat.

– Egyes vélekedések szerint a koalíciós tárgyalásokon az ország rossz gazdasági helyzete miatt „engedték át” az RMDSZ-nek a pénzügyi és fejlesztési tárcát. Ha nem sikerül gazdasági stabilitást elérni, tart-e attól, hogy hátrányuk származik a vállalásból? 

– A múltat semmiképpen sem tudják a mi nyakunkba varrni, és ez egyértelmű, mert 8,6 százalékos deficittel vettük át az országot, és ez nem az RMDSZ sara. Különben nem visszafelé nézünk, hanem előre tekintünk, és megoldásokat keresünk. Nem az a dolgunk, hogy akár az említett deficitért mi magunk is elverjük valakin a port, illetve számonkérjünk. Az én feladatom az, hogy a jelenlegi nehéz helyzetben stabilitást, kiszámíthatóságot biztosítsunk az országnak, és visszaszerezzük a szavahihetőségét, mert a nemzetközi porondon is csak akkor tudunk megbízható partner lenni – befektetőkkel, az Európai Unió­val, az Európai Bizottsággal –, hogy ha hitelesek vagyunk. Ezt a bizalmat és hitelességet játszotta el az elmúlt években az előző kormánykoalíció, ezt fogjuk visszaépíteni. Valószínű, hogy más nem lenne képes erre a feladatra, csak az RMDSZ, az erdélyi magyarok képviselete.

– Hogy látja, lesz-e alkalma végigvinni a mandátumát, marad-e négy évig kormányon az RMDSZ?
– Romániában húsz éve nem volt olyan kormány, amely négyéves mandátumot vitt volna végig. Az utolsó négyéves mandátumot 2000 és 2004 között az Adrian Năstase-kormány vitte végig. Nem tervezek négy évre, mert magamnak hazudnék, ha azt mondanám, négy évig fog tartani. Dolgozunk addig, amíg a mandátumunk tart, és úgy dolgozunk, hogy visszaállítsuk az ország szavahihetőségét, és megmutassuk, hogy a magyar emberek mindig tisztességes, jó munkát végeztek ott, ahol a tisztségeket elvállalták.

– Hogyan tudja segíteni az erdélyi, a székelyföldi magyar ügyek előrevitelét, Hargita megyei politikusként felvállal­hatja-e, illetve tudja-e vállalni Bu­karestben az itteniek sajátos problémáit?

– Mindenképpen, hiszen ez az első számú feladatunk. Azzal, hogy minisztériumokat vezetünk, megvannak az alapvető kötelezettségeink, tevékenységeink, amelyeket végezni kell, de ezáltal éppen az erdélyi magyarok érdekeit képviseljük, és azért kell jelen lennünk a kormányban, hogy az erdélyi magyaroknak többet, hatékonyabban tudjunk segíteni. Így történik ez akkor is, amikor költségvetést fogadunk el, amikor a beruházási projekteket rangsoroljuk, vagy amikor erdélyi autópálya-építésekre is alapokat biztosítunk. Tehát az egyik szemünkkel az ország, míg a másikkal az erdélyi magyarok sajátos ügyeit figyeljük. Nem változunk azáltal, hogy Románia kormányába miniszternek kit neveznek ki. Az elmúlt mandátumban, amikor környezetvédelmi miniszter voltam, az is kiderült: ugyanúgy járok hokimeccsre, ugyanúgy élem az életemet magyarként, mint bárki más, és közben végzem a feladatomat a minisztériumban.