Míg Csíkszeredában enyhe visszaesés volt tapasztalható tavaly az egy évvel korábbi adatokkal összehasonlítva az építkezések száma tekintetében, Székelyudvarhelyen növekedett az építkezési kedv. Hasonló tendencia mutatkozik az erőteljesebb udvarhelyszéki nagyközségekben. Gyergyószentmiklóson kevesebben építkeznek, Borszéken és Csomafalván nőtt az építkezések száma.

Visszaesés, előrelépés

2022-ben Csíkszeredában enyhén lankadt az építkezési kedv a 2021-es esztendőhöz képest – közölte érdeklődésünkre a városháza sajtóosztálya. 
– 2021-ben összesen 918 urbanisztikai bizonylatot és 177 építkezési engedélyt bocsátottunk ki. Utóbbiak közül 53 esetben lakóház építésére kérték az engedélyt, tavalyra ugyanezek a számok így alakultak: 877 urbanisztikai bizonylat, 158 építkezési engedély, közülük 30 lakásépítés. Övezeti rendezési tervekre (PUZ) vonatkozó kéréseket is tavalyelőtt 25-öt, tavaly 16-ot iktattunk – tudtuk meg a polgármesteri hivataltól.
Az elmúlt évben magánszemélyektől több igénylés érkezett, mint a jogi személyektől, idén eddig két építkezési engedélyt bocsátottak ki.
Zörgő Noémi, a Székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatala sajtófelelőse érdeklődésünkre elmondta, az elmúlt évben 749 urbanisztikai bizonylatot és 184 építkezési engedélyt bocsátottak ki Székelyudvarhelyen. A számokat összehasonlítva az egy évvel korábbi adatokkal alig tapasztalható változás, 2021-ben ugyanis 778 urbanisztikai bizonylatot és 173 építési engedélyt állítottak ki. Idén január eleje óta már két építkezési engedélyt bocsátott ki a hivatal. Az igénylők 80 százaléka magánszemély, 20 százaléka pedig jogi személy volt az elmúlt évben.
– Az urbanisztikai bizonylat két évig érvényes, ez a dokumentum nem engedély jellegű, csupán leírja, hogy egy adott munkálat elvégzéséhez milyen szempontokat kell figyelembe venni, milyen engedélyek szükségesek. Az építkezési engedélyek érvényessége pedig változó, annak függvényében, hogy milyen munkálatról van szó – emlékeztetett a szóvivő.
Elmondta, általában a tervező által javasolt időt szokták figyelembe venni, ám ha mégsem sikerül elvégezni a munkálatot az adott időn belül, akkor az engedély lejárta előtt 45 nappal a tulajdonosok kérvényezhetik a hosszabbítást, ami legtöbb két év lehet.
– Amennyiben a hosszabbítás ideje alatt sem sikerül befejezni az építkezést, akkor újabb építkezési engedélyt kell kiváltani – hangsúlyozta. 
Korond község önkormányzata 2022-ben húsz építkezési engedélyt bocsátott ki lakossági kérésre, tájékoztatott Miklós Johanna, az urbanisztikai osztály vezetője. Elmondta, némi csökkenés volt tapasztalható az elmúlt évben, hiszen tavalyelőtt 29-en igényeltek építkezési engedélyt.
– Farkaslaka községben 2022-ben 16 építkezési engedélyt állítottak ki a polgármesteri hivatal urbanisztikai osztályán, amelyből 12 engedélyt családi házak építésére igényelt a lakosság – tájékoztatott Péter István az urbanisztikai osztály vezetője. 
Elmondta, tavaly eggyel nőtt az előző évhez képest az igénylések száma, hiszen 2021-ben 15 engedélyt állítottak ki, amelyek közül kettő a község által eszközölt infrastrukturális beruházásokra vonatkozott. 
– Az urbanisztikai bizonylatok kiállítása nem minden esetben előz meg építkezést, hiszen területmegosztás céljából is lehet ilyen igényelni, vagy aki arra kíváncsi, informálódni szeretne, hogy egy adott területén a községnek milyen urbanisztikai szabályok vannak érvényben, az is kikérheti a dokumentumot – hívta fel a figyelmet Péter István.
Gyergyóban az építkezések száma településenként változik. Gyergyószentmiklóson az elmúlt évben csökkent az építkezési kedv, a 2021-es évhez képest. Az önkormányzat összesen 65 engedélyt bocsájtott ki, ebből 16-ot lakóház, valamint 2 ipari épület építésére szolgált, tájékoztatott Kosután Attila, az önkormányzat főépítésze.
Gyergyóremetén stagnál az építkezési kedv. Tavaly 15 lakóházra, 7 befektetésre és 11 melléképületre adott építkezési engedélyt az önkormányzat, közölte lapunkkal Demeter Zsolt, a hivatal munkatársa.
Gyergyócsomafalván és Borszéken az energia- és építőanyagár-elkedések ellenére, 2021-hez képest 2022-re növekedett az építkezési kedv, derül ki – a települési önkormányzatoktól kapott információkból. Gyergyócsomafalván tavaly összesen 22 engedélyt bocsájtott ki az önkormányzat, amiből 10 lakóház építésre, 3 annak bővítésére vonatkozott. 
Borszéken 2021-ben 24, a tavaly pedig 35 építési engedélyt adott ki a hivatal. Tavaly a 35 engedélyből 7 lakóház, 1 szálloda építésére szolgált. 
– Maroshévíz önkormányzata csak 2021 szeptemberétől adott ki építkezési engedélyeket. 2021 decemberéig összesen 14 természetes személy és 6 jogi személy kapott engedélyt. A tavalyi évben 63 engedélyből 46-ot magánszemélynek, 17-et jogi személynek utaltak – közölte lapunkkal Bodor Attila Béla, Maroshévíz polgármestere.

Vállalkozói szemszögből

Egyre kevesebben vágnak bele nagyobb építkezésekbe a magas költségek miatt, szakemberből is keveset találni, a munkamorál is csökken. Lapunk megkeresésére Pál Sándor Zsolt udvarhelyszéki vállalkozó osztotta meg tapasztalatait a tavalyi év építőanyagok ára és a munkadíj ingadozásával kapcsolatban.
– Tavaly az építőanyagok közül legfőképpen a vas és a faanyag ára emelkedett, mindkettőnél 35–40 százalékos drágulás volt észlelhető, ennek mértéke viszonylag visszaesett a 2022-es év végére, de csak minimális 2–5 százalékot – közölte a ZS.G., a Szaki Building Kft. tulajdonosa.
A munka négyzetméterenkénti díjáról szólva Pál megjegyezte: az áremelkedések függvényében nem nagyon változtak, cégük például az utóbbi két évben ugyanazon az áron dolgozott.
Pál Sándor az építőipart sújtó gondok közül a szakemberhiányt említette, valamint a munkamorál visszaesését.
– Legutóbb 4000 lejre emelték az építkezésben dolgozók minimálbérét, viszont béreket a teljesítmény, pontos munkavégzés, fejlődés és szaktudás is hordozza, eszerint nettó 3–7000 lej között is kereshet egy építőmunkás – részletezte Pál, aki szerint, ha talál is a vállalkozó megfelelő szaktudású munkavállalót, a teljesítménye nem mindig az elvárt. 
Mint mondta, a munkalehetőségek is lényegesen visszaestek az utóbbi évben, míg 2021-ben nagyjából az éves tevékenység 50 százalékát magánszemélyek megbízásai tették ki, 2022-ben ez visszaesett 10 százalék alá. Elmondása szerint, idén eddig egy családi házra kapott magánszemélytől megbízást, a többit önkormányzatok és jogi személyek felkérései teszik ki. Pál az építkezési kedv alábbhagyását példával is alátámasztotta: „míg 2020-ban egy 300 m2-es családi házra kiváltott tervek és engedélyek nagyjából 20 000 lejbe kerültek, 2022-ben egy 120 m2-es családi háznak ugyanez 30 000 lejbe került”.
A vállalkozó azt ajánlotta azoknak, akik lakásfelújításba vagy építésbe vágnának bele: mindenképp érdemes legalább öt helyről is árajánlatot kérni, hiszen a lerakatok sokszor jelentős árkülönbségekkel dolgoznak, és ez több ezer lej pluszköltséget is jelenthet egy-egy munkálathoz szükséges anyag beszerzése esetén.

Tudósított: Bíró István, Fórika Dóra, Hadnagy Éva, Páll Emil