Az augusztus elsején hatályba lépő áfaemelés jelentős áremelkedést hoz – figyelmeztetett Bálint Csaba könyvviteli szakértő és közgazdász a Dimén Hunor Dénessel, a megyei adóhivatal vezetőjével közösen tartott székelyudvarhelyi előadásán. A Székelyudvarhelyi Magánvállalkozók Szövetsége rendezvényén a szakértő kifejtette: az intézkedés rövid távon ugyan növeli az állami bevételeket, hosszabb távon azonban csökkenti a keresletet és fokozza a munkaerő-elvándorlást.

– Amikor arról beszélünk, hogy a terheket közösen viseljük, valahogy mindig úgy alakul, hogy mi, vállalkozók viselünk többet, más meg kevesebbet

– fogalmazott Bálint Csaba. Úgy vélte, hogy az állam által a költségvetési hiány csökkentésére választott megoldások hosszú távon nem jövedelmezők.
Szemléltetésként a következő kérdést vetette fel: szükség van-e ennyi állami alkalmazottra, amikor a magánszférában dolgozók átlagosan közel tizenöt százalékkal kevesebbet keresnek, mint az állami szférában.

– Ma már Romániában jobban megéri az állami szférában dolgozni; ezért nincs nekünk munkaerőnk, mert aki nem ment el külföldre, az ott van

– jegyezte meg. Emlékeztetett: bár papíron 19 millió állampolgára van Romániának, ebből 6 millió külföldön él és dolgozik, míg itthon csak 5,7 millió aktív dolgozó van, közülük 1,3 millió közalkalmazott – tehát a többinek kell eltartania.

 
Egyenlőbb közteherviselés?

Augusztus elsejétől megszűnnek az 5 és 9 százalékos áfakulcsok, helyettük 11, 19, illetve 21 százalékra nő a termékek és szolgáltatások adókulcsa. Megszűnik a szociális lakásvásárlás esetén alkalmazott 5 százalékos áfa és az egészségügyi felszerelések adómentessége. Drágábbak lesznek a zöld energiához köthető termékek, a szórakozáshoz kapcsolódó szolgáltatások, az alkoholos és alkoholmentes italok, az éttermi szolgáltatások többsége is – ezek adókulcsa a legtöbb esetben 21 százalékra nő. Hatályba lép az a rendelet is, amely szerint az egészségbiztosítási járulékot (CASS) ezentúl azoknak a nyugdíjasoknak is fizetniük kell, akiknek havi juttatása meghaladja a 3000 lejt, illetve a gyermeknevelési szabadságukat töltő édesanyáknak is. Bálint szerint a kormány célja ezzel az, hogy mindenkit fizetésre kötelezzen.

– Az amúgy is túlterhelt egészségügyi rendszerünk még drágább lesz: a kismamák és a nyugdíjasok is fizetni fognak, és megszűnik a társbiztosítás is. Utóbbi kettőben van ráció, mert az egészségügyi szolgáltatásokat többnyire nyugdíjasok és kismamák veszik igénybe, míg a társbiztosítást sokan kihasználják, visszaélnek vele

– fogalmazott.
 
Növekvő infláció, fluktuáló munkaerő

Bálint szerint a jövedéki adók emelése komoly gondokat okozhat, különösen az üzemanyagok drágulása miatt, hiszen ez minden szállítási és termékmozgatási költséget megnövel. A szakértő hangsúlyozta: a drágulás ezzel nem ér véget, mivel egyelőre senki nem számolt azokkal az energiaár-emelkedésekkel, amelyeket a piac liberalizálása idézhet elő.

– Ne feledjük, hogy jelenleg a gáz és a villany ára szabályozott, de közeleg az idő, amikor ez megszűnik, és mindenki magasabb áron jut majd hozzá

– figyelmeztetett. Hozzátette: a drágulás csökkenti a vásárlóerőt, ami éppen ellentétes hatást vált ki a tervezett költségcsökkentő intézkedések céljával. A közgazdász szerint átlagosan 2,8-3 százalékos termékdrágulás várható, ami az 5,8 százalékos inflációval együtt 9 százalékos éves pénzromlást eredményez. – Rövid távon jól mutat, hogy pénzhez jut az állam, de hosszú távon katasztrófát jelent: a vásárlóerő csökkenése miatt kevesebb termék fog fogyni, tovább romlik a pénz, és elmegy a munkaerő – mutatott rá Bálint. Úgy véli, az intézkedések legnagyobb veszélye, hogy vállalkozások szűnnek meg, és a külföldre távozott munkavállalók nem térnek vissza.