Összesen három megszorító intézkedéscsomagot tervez bevezetni a kormány, Ilie Bolojan kormányfő ezek közül az elsőt mutatta be szerdai sajtótájékoztatóján, a második államháztartási hiányt csökkentő intézkedéscsomagot július végén fogják ismertetni és gyakorlatba ültetni. Az első intézkedéscsomagot a jövő héten parlamenti felelősségvállalással fogadják el. 

Nő az áfa, drágul a benzin, az alkohol

Az első körben tervezett intézkedések egyike, hogy átalakítják az áfakulcsokat, az eddigi három helyett csak két áfakulcs marad. Az általános áfakulcs 21 százalékos lesz, a gyógyszerekre, élelmiszerekre, vendéglátóipari szolgáltatásokra érvényes kedvezményes áfakulcs 11 százalékos lesz. Az osztalékadó 10 százalékról 16 százalékosra nő; 10 százalékkal emelik az alkoholra, dohányra és üzemanyagokra kivetett jövedéki adót. Továbbá 2026-ban befagyasztják a közszférában a bérek és nyugdíjak növelését; a 3000 lejt meghaladó nyugdíjak után egészségbiztosítási járulékot kell fizetni; különadót vetnek ki a bankok nyereségére és a szerencsejátékokból származó bevételekre.
A bejelentett intézkedések mind 2025. augusztus 1-jétől lépnek életbe, kivéve az osztalékadó emelését, amely 2026. január 1-jétől lesz érvényes. A Hotnews hírügynökség emlékeztetett: miután az intézkedéseket parlamenti felelősségvállalással fogadják el, a felelősségvállalástól számított három napon belül az ellenzék bizalmatlansági indítványt nyújthat be. Ha azt elfogadják, a kormány megbukik, és a tervezetet elutasítják. Ha nem, akkor a tervezet intézkedései hatályba lépnek.

Indok: a fizetésképtelenség veszélye

Bolojan a megszorító intézkedések jogosultságát azzal indokolta, hogy Romániának volt a legnagyobb hiánya az EU-ban, és az elmúlt 30 év második legnagyobb hiányát jegyezte. A legnagyobb költségvetési hiányt 2010-ben regisztrálták, amely kicsit nagyobb volt, mint a tavalyi. A kormányfő emlékeztetett: az akkori kormányok 19%-ról 24%-ra emelték az áfát, és 25%-kal csökkentették a közalkalmazotti béreket.
„Ha nem tennénk semmit, vagy halogatnánk az intézkedéseket, az a fizetésképtelenség veszélyével járna. Ez azt jelentené, hogy a hitelezők nem adnának több kölcsönt, és nem tudnánk fedezni az állami kiadásokat, beleértve a fizetéseket és nyugdíjakat is” – jelentette ki Bolojan. Kifejtette: nem elég csupán a kiadásokat csökkenteni, mert ezt nem lehet egyik napról a másikra megtenni, ráadásul magas az adóelkerülés és a közpénzekkel való visszaélés mértéke az országban. Újfent emlékeztetett, hogy a közalkalmazottak száma túl nagy a magánszektorban dolgozó adófizetőkhöz képest. Az állam bevételeit tekintve az utolsók között van Európában, mert rossz az adóbehajtás mértéke és alacsonyak az adók. 

Az intézkedések becsült hatása

A Curs de Guvernare gazdasági szakportál elemzése szerint több tényezőtől függ, hogy a miniszterelnök által bejelentett fiskális módosítások mennyiben járulnak hozzá a költségvetési hiány célértékéhez való közelítéséhez: elsősorban az előrejelzések pontosságától, de attól is, hogy mennyire reális az idei hiány mértéke. Az Európai Bizottság például – az eddigi költségvetési végrehajtás alapján – a romániai hiányt jóval a 7%-os szint fölé becsüli, amelyet Románia a költségvetési törvényben vállalt. A Bizottság legfrissebb becslése szerint Románia költségvetési hiánya 2025-ben elérheti a GDP 8,6%-át, feltételezve, hogy semmilyen korrekciós intézkedést nem vezetnek be. A kormány számításai szerint a 2025. augusztus 1-jétől alkalmazandó intézkedések 10,6 milliárd lej többletbevételt hoznának (ez a GDP 0,56%-ának felel meg), míg a kiadásokra gyakorolt hatásuk 12,7 milliárd lej lenne idén (a GDP 0,67%-a).
Ez azt jelenti, hogy a nettó hatás 2025-ben 1,23%-os GDP-arányos korrekció. Ha az Európai Bizottság becslése helytálló, akkor az intézkedések hatására a költségvetési hiány 7,37%-ra csökkenhet.