A „gender” szó körül ma már akkora a zaj, hogy néha nehéz visszatérni az eredeti jelentéséhez – állapítja meg a szociológus. Sokszor, sokan használják úgy, mint politikai címkét vagy szitokszót, pedig a társadalomtudományokban ennél jóval egyszerűbb dologról van szó. 

– A gender arra utal, hogy egy társadalom milyen szerepeket, elvárásokat és normákat kapcsol a nőkhöz és a férfiakhoz. Fontos, hogy ez nem a biológiai nem tagadását jelenti. Éppen ellenkezőleg: abból indul ki, hogy a biológiai adottságok mellett a társadalmi környezet is alakítja azt, hogy mit gondolunk női vagy férfi szerepnek

– magyarázta dr. Gergely Orsolya, hozzátéve: nem véletlen, hogy ma már sok kutató gender helyett inkább a társadalmi nemek kutatásáról beszél. 

Mindannyiunkat érint

Gondoljuk el, hogy mennyit változik koronként – de akár kultúránként is – az, hogy mit tartunk „nőiesnek” vagy „férfiasnak”, hogy milyen feladatokat, foglalkozásokat tekintünk természetesnek egy nő vagy egy férfi számára. Elég csak arra gondolni, hogy nagyszüleink családi szerepfelfogása mennyiben különbözik a mai fiatalokétól. A genderkutatások legfontosabb kérdései közé tartoznak például a nők és férfiak társadalmi helyzete, a munkaerőpiaci egyenlőtlenségek, a bérkülönbségek, a családi szerepek változása, de fókuszában állnak az oktatási különbségek, a gondoskodási munka és a háztartási munkamegosztás, illetve a férfiasság és nőiesség társadalmi képei, a gazdasági életben a nemi különbségek, illetve a politikai képviselet is. Nem elhanyagolható a nemi alapú erőszak mint kutatási téma sem, újabban pedig a szexuális kisebbségek társadalmi helyzete is – tudtuk meg a szociológustól. Tehát – mint kiderült – a kutatások nagyon is gyakorlati társadalmi problémákkal foglalkoznak, amelyek akár mindannyiunk életét jobbá tehetik.

De hogyan?

A genderkutatásoknak köszönhetően például ma már többen és jobban értik azt, hogy miért maradnak fenn bizonyos munkaerőpiaci egyenlőtlenségek. Vagy pontosabb képünk van arról, hogyan oszlik meg a családon belül a fizetett és a nem fizetett munka. Számos, ezen a területen született kutatás rámutat arra, hogy az apák szerepe a gyermeknevelésben jóval fontosabb, mint azt korábban gondolták. A kutatások emellett hozzájárultak a családon belüli erőszak láthatóvá tételéhez, vagy segítettek megérteni, hogy milyen veszélyeket rejt az, ha a fiúkat és lányokat már gyermekkoruktól eltérő elvárások érik, ami később az iskolai és munkaerőpiaci pályákat is befolyásolja. 

– Bár nekem csak lányaim vannak, előadásaimban sokat beszélek arról, milyen fontos, hogy a családokban is épüljön le a kettős mérce: ő szebben kell írjon, mert lány, ő nem is kell annyit olvasson, mert fiú. Talpraesett, független felnőtteket csak akkor nevelünk, ha elfelejtjük a férfimunka és női munka közti éles határt. Nézzük meg, mekkora szabadságot ad egy fiúnak, ha nem egy nőtől függ a ruhái rendben tartása, a tisztaság, és így tovább. És egy nőnek is, ha boldogul az autószervizben vagy a gumicserénél

– sorolt példákat is a szakember. 

Nincs átnevelés

Gergely Orsolya kitért arra is, hogy a közbeszédben a „gender” egyfajta gyűjtőfogalommá vált minden olyan változással szemben, amely a hagyományos nemi szerepeket érinti. 

– Olyan tévhitek tapadnak hozzá, hogy tagadja a biológiai nemet. Ez nem igaz. Azzal is találkozni, hogy a genderkuta­tás azt állítja: mindenki szabadon választhat nemet, naponta. Ez kizárt. Ahogy az is, hogy a genderoktatás a gyermekek „átnevelését” célozza. Erre csak azt tudom mondani, hogy a szexuális felvilágosítás sem azt eredményezi, hogy több gyerek kezdi el a nemi életet, hanem azt, hogy kevesebb lesz a nem tervezett terhesség, az abortusz, a nemi úton terjedő betegség. Tehát a tudatosítás, az információ a kulcs. És nem, az sem igaz, hogy a genderkutatás családellenes. Sőt: azt mondanám sok esetben a kutatások egy jó része rámutat arra, hogy sokkal jobban működnek azok a párkapcsolatok, ahol a munkamegosztás újratárgyalható, ahol közös projekt a gyermeknevelés és a háztartási feladatok, és hogy ezekben a párkapcsolatokban ritkább a válás vagy más családi drámák. Szóval éppen hogy működőképesebb, mondhatni boldogabb családmodelleket tud felmutatni

– hangsúlyozta a szociológus. 

És az LMBTQ+?

Sokan, amint meghallják az érzékenyítés, LMBTQ (LGBTQ), „pride” szavakat, egyből a „genderre” asszociálnak. Gergely Orsolya szerint abban, hogy ez a szociológiai fogalom politikai szimbólummá is vált, valóban ott vannak az LMBTQ-kérdések körüli konfliktusok, a Pride-mozgalmak, amelyek nagyon megosztóakká váltak, de a közösségi média leegyszerűsítő logikája is szerepet játszik. Az LMBTQ egyébként úgy jön képbe, hogy a genderkutatások egy része foglalkozik a szexuális kisebbségek helyzetével is. 

– Mint mondtam, a gen­derkutatások eredetileg elsősorban a nők és férfiak társadalmi szerepeit vizsgálták. Az LMBTQ-kérdések később váltak a kutatási terület egyik fontos részévé, miközben a politikai vitákban a két témakör gyakran összemosódik. Személy szerint én például egyáltalán nem foglalkoztam közel két évtizedes kutatói munkámban ezzel

– mondta a szociológus. 

Valóság és identitás

A genderideológia egy politikai fogalom, sok köze nincs a tudományhoz. 

– Persze attól még léteznek különböző ideológiai álláspontok a nemekkel, a családdal vagy az identitással kapcsolatban. Ahogy vannak konzervatív, liberális vagy progresszív elképzelések a társadalom sok más kérdéséről is. De ezeket nem érdemes összekeverni a kutatással magával

– hangsúlyozta Gergely Orsolya.

– Kutatóként én mindig gyanakvással figyelem a nagyon egyoldalú magyarázatokat. Azt is, amikor mindenre a biológia a válasz, és azt is, amikor a biológiát szinte teljesen félretolják. Az ember társadalmi lény is, és biológiai lény is. A társadalmi nemek kutatása valójában arról szól, hogy megpróbáljuk megérteni, miként hat egymásra a biológiai adottság és a társadalmi környezet

– mutatott rá. 

Összegzésként: a társadalomtudomány feladata nem az, hogy megmondja, hogyan kell élni, hanem hogy segítsen jobban megérteni a valóságot, a ne­mek közötti különbségek, a család, a gyermeknevelés vagy az identitás pedig mind olyan témák, amelyek mindenkit érintenek.