Több hátráltató tényező együttes hatása miatt időben jelentősen elcsúszott a Homoródfürdőre tervezett gázhálózat kiépítésének elkezdése. A kistelepülésen premiernek számító infrastrukturális nagybefektetés előkészítésén már jó ideje dolgozik a szentegyházi önkormányzat, és korábban 2,1 millió lejt is szerzett rá az Anghel Saligny programból.

Problémalistával a kézben

A városvezetés még a múlt évben megadta volna a rajtot, a tél beállta előtti időszakra időzítve a munkálatok elkezdését – ám a jelenlegi helyzetet nézve még optimista megközelítésben is az a valószínűbb, hogy esetleg hónapok múltán kerülhet sor a munkakezdésre. A fennakadásnak több oka is van: Szentegyháza polgármestere szerint egyfelől még nem kapták kézhez az építkezési engedélyt, másrészt a szentegyházi gázhálózatot ügykezelő vállalat hozzáállása sem mondható proaktívnak, illetve néhány, a nyomvonal által érintett terület esetében tulajdonjogi nézeteltérés merült fel – igaz, ez utóbbi helyzetet már sikerült megnyugtatóan megoldani. 

Kinek a kezében van a kanyarfúró?

A Homoródfürdőre tervezett hálózatot tápláló gázvezetéket a legközelebb Ká­pol­násfalunál tudják rácsatlakoztatni a fővezetékre, ám ennek kivitelezése a vártnál több kompromisszumot igényel. Megkeresésünkre Lőrincz Csaba szentegyházi polgármester rámutatott: más a gázvezetéket ügykezelő szolgáltató Szentegyházán, és más Kápolnásfaluban – a két vállalat pedig nemcsak bizalmatlan egymással szemben, az önkormányzatnak is nehéz eleget tenni az általuk támasztott elvárásoknak. 
A szentegyházi hálózatot kezelő vállalat az E.ON România csoporthoz tartozó, az ország húsz megyéjében több mint 25 ezer kilométer gázvezeték üzemeltetéséért felelős Delgaz Grid Rt. Kápolnásfaluban ugyanezt a feladatot a Premier Energy Kft. látja el: ez a cég jelenleg az ország ötödik legnagyobb földgázszolgáltatója, Romániában közel 150 ezer klienssel, akik között úgy találhatók meg például a kápolnásfalusiak, hogy a Premier Energy fuzio­nált – gyakorlatilag felvásárolta – a térségben korábban aktív, de 2021 novemberétől földgázszolgáltatói licensszel már nem rendelkező Hargaz Harghita Gaz Rt.-t.

– Mindkét féllel egyeztetnünk kell arról, hogy az adminisztratív határon hogyan és milyen paraméterekkel lehetséges létrehozni az ellenőrző pontot. Ennek létesítését szigorúan kikötötte a szentegyházi vezetékeket kezelő vállalat. Az elvárásokat nem könnyű teljesíteni, és a tervezésben jelentős többletköltséget okoztak

– fogalmazott Lőrincz Csaba. A polgármester arra is rámutatott, hogy a korábbi megegyezésüket „az asztalról lesöpörve”, a szentegyházi hálózatot kezelő vállalat kiszállt a projekt támogatásából, aminek következtében a korábban általa vállalt 300 000 lejes tétel most már az önkormányzat zsebét terheli. – A vállalat nagyon nehéz feltételek teljesítésére kötelez, úgy, hogy közben a beruházáshoz anyagiakkal egyáltalán nem járul hozzá. Magyarán, az állam és a közösség pénzén úgy építünk gázvezetéket és adjuk át azt ingyen a vállalatnak, hogy az hasznot szerez belőle, de nem fektet bele semmit – fakadt ki az elöljáró.

Fél év, ha mostantól minden jól megy

A gázhálózat kivitelezési terve kész van, jelenleg az építési engedély kiadására várnak, amit a megyei önkormányzatnak kell kiállítania. Lőrincz Csaba viszont arra figyelmeztet, hogy ennek ellenére nincsenek sokkal előrébb, hiszen a hatályos rendelkezések előírják, hogy érvényes építési engedély nélkül nem lehet finanszírozási szerződést aláírni. 

– Ez annyit tesz, hogy optimális esetben tavasszal kézhez kapjuk az építési engedélyt, és várunk, míg a minisztérium behív majd aláírni a finanszírozási szerződést

– mutatott rá, megjegyezve, hogy a közbeszerzési eljárást is beleszámítva akár hat hónap is eltelhet az első kapavágásig. 
Ugyanakkor az is fontos tényező, hogy a két részre osztott beruházásnak csak az egyik felére – gyakorlatilag a gerincvezeték kiépítésére – van pénze az önkormányzatnak – a leágazások kiépítésére további források megszerzése szükséges. 

Kulcsfontosságú ügy – de mit nyit majd a kulcs?

Miközben a földgázhálózat hasz­nossága elméletben magától értetődő, tény, hogy Ho­mo­ródfürdő igen kis település – ezért felmerül a kérdés, hogy mi indokolja ott a befektetést. A válasz erre a hely kimagasló turisztikai potenciálja lehet – amelynek kiaknázásában a magánvállalkozók mellett a szent­egyházi önkormányzat is érdekelt.
Lőrincz Csaba kérdésünk­re ismételten kiemelte, hogy a mintegy hatvan állandó ho­mo­ródfürdői lakos mellett a gázhálózat a helyi vállalkozások számára és az önkormányzat által Homoródfürdőre megálmodott, a tervek szintjén kb. 20 millió euróra taksált, jelenleg a kivitelezési tervek szintjén létező új wellnessközpont tekintetében is igen fontos fejlesztésről van szó, mivel a nagyobb turisztikai létesítmények energiaszükségletét nem lehet fával, biomasszával hatékonyan és környezetbarát módon biztosítani. Mint arról nemrég beszámoltunk, már ismertek a részeredményei annak a geofizikai és hidrogeo­lógiai vizsgálatnak, amelyet a szentegyházi önkormányzat rendelt meg korábban olyan céllal, hogy több más, a fejlesztések környezetre gyakorolt hatását kutató kérdés mellett választ kapjanak arra, van-e helyben elég víz – ideális esetben ásványvíz – egy wellnessközpont működtetéséhez. Az eddigi válaszok szerint a helyi borvízforrások hozama túl alacsony ahhoz, hogy egy nagyobb fürdőt ki tudna szolgálni, ha pedig fúrnának, valószínűbb, hogy sós vízre akadnának.