A penészképződés hátterében elsődlegesen a magas beltéri páratartalom és a felületi lehűlés áll. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Beltéri levegőminőség: nedvesség és penész (Indoor air quality: dampness and mould) című elemzésében részletesen leírja, miként vezet a lakásban levő nedvesség és penész jelenléte légzőszervi betegségekhez. Ha a lakásban olyan helyre szorul be a nedvesség, ahonnan nem tud kiszellőzni, akkor kiváló lehetőséget kínál a különféle gombafajok elterjedésének: a hideg sarkok, hőhidak, padlón a nedvesség felgyülemlése (például alulról jövő víz, pára) elsődleges felületei a penészesedésnek, melyek csak a közvetlen okok a WHO írása szerint. Emellett beszélhetünk a szerkezeti nedvesedésről is (például régi építésű falaknál, homlokzati hőhidaknál vagy új építésű házakban a nem kellően megszáradt építőanyagoknál), ahol gyakran rejtve marad a penészesedés, és csak akkor derül fény rá, mikor már egészségi problémákat okozott az épület lakóinak. 

Szeretett otthonból rémálom

Az unió területén érvényes népegészségügyi mutatók a penészgombák közül több mint nyolcvan fajt hoztak összefüggésbe gyakoribb légzőszervi megbetegedésekkel. Míg bizonyos gombafajok csupán esztétikai problémát okoznak, addig mások komoly tünetekért lehetnek felelősek. A penészspórák mérete is fontos tényező: a mikrométeres nagyságrendbe eső spórák – például az Aspergillus, Penicillium és Cladosporium – különösen veszélyesek, mert mélyen bejuthatnak a légutakba. Belégzésük irritálja a nyálkahártyát, fokozza a nyáktermelést, légcsőgörcsöt válthat ki a kiváltképp érzékeny egyéneknél, hosszabb távon köhögést, nehézlégzést, szemkivörösödést, fejfájást, fáradtságot, koncentrációs zavarokat és bőrtüneteket is okozhat. A penész által termelt toxinok és irritáló spórák különösen súlyos következményekkel járhatnak asztmás betegek számára: az ecsetpenészhez képest a veszélyes, allergén vagy toxintermelő gombafajok – mint az Aspergillus-fajok – hosszú távú egészségkárosító hatása jóval nagyobb lehet, akár hiperszenzitív tüdőgyulladást is okozhat.

Hogyan lehet védekezni ellenük?

A WHO javaslatai szerint az egyik leghatékonyabb módszer a megelőzés: a penészesedés elkerüléséhez elengedhetetlen a folyamatos páratartalom-ellen­őrzés, a rendszeres szellőztetés és a szerkezetek megfelelő hőszigetelése. A házi praktikák közé tartozik a penészgátló festék vagy páramentesítő használata, bútorok falaktól való elhúzása, nedvességforrások (például akvárium, szobanövények, mosógép) környezetének tisztán tartása, szellőztetése. Ipari praktikák közé sorolható a levegő-, por- és felületi mintavételek végzése, aerobiológus által történő vizsgálat, amely kimutatja a rejtett penészt, meghatározza a fajokat és azok koncentrációját, valamint professzionális tanácsot ad a levegőminőség javítására. Ózonozás alkalmazását csak nagyon ritkán és szakértői felügyelettel javasolják, mivel a nem megfelelő beavatkozás kockázathatja az egészségünket, ezért a megelőzésre, szellőztetésre és páratartalom-szabályozásra kell helyezni a hangsúlyt.