Több szempontból is igen súlyos állapotok kerültek felszínre Székelyudvarhelyen a szociális lakásokból való kilakoltatásokkor, amit peres eljárásokat követően, végrehajtó jelenlétével kezdett meg a városháza. A folyamatban levő bírósági eljárások esetében már jogerős ítéletek is születtek, ezek értelmében három kilakoltatást már végrehajtottak, két további végleges döntés még végrehajtásra vár. A kilakoltatások megkezdéséről lapunk kedden számolt be. 

Az együttélési normáknak már nem maradt hely

A városházától kikért, hivatalosan iktatott rendőrségi átiratok és lakossági panaszok szerint a kilakoltatások végrehajtása indokolt: amellett, hogy a kilakoltatott személyek tetemes adósságokat halmoztak fel, az együttélés szabályait is negligálták: ismétlődő módon fenyegették szomszédjaikat, bántalmazásra bujtották egymást, és fizikailag is bántalmazták hol a szomszédjaikat, hol a családtagjaikat – derül ki az iktatott panaszokból. Az egyik óvoda vezetősége által küldött panaszlevélben kiemelik, hogy a szomszédos szociális lakásban élők kinti mellékhelyiséget alakítottak ki, amelynek bűze nyáron elárasztja az óvoda udvarát, emellett patkányok jelenlétére is felfigyeltek, és szintén zavarják őket a szociális lakásokban élők gyakori hangos, trágár szóváltásai. Egy másik bérlőre érkezett panasz, amit tizenhét szomszéd aláírásával iktattak, konkrét fenyegetéseket említ.

Rettegnek a folyosóra lépni

Terepszemlénk egyik első következtetése: amennyire igaz, hogy a havi 45–55 lejes bérleti díj alacsony, annyira igaz az is, hogy kilenc négyzetméteren több embernek élni messze van attól, amit ma a közvélekedés elfogadhatónak nevezne. A Cekend bejárat hajdani munkásszállói nagyjából ekkora felületet nyújtanak az ott lakóknak, akik ingóságaikat a lakás egyik részéből a másikba átpakolva kell előkészüljenek evéshez, alváshoz vagy épp a házimunkához.  
– Ekkora helyen is el lehet éldegélni, ha nyugalom és békesség van. De sokszor félünk kilépni az ajtón is – fogalmazott az egyik ott lakó, állítva: az emeletükön lakó agresszív szomszéd többször megfenyegette őt, az egyik nyugdíjas lakót pedig bántalmazta is. A körülményeket megnehezíti, hogy a lakrészekben nincs saját vizesblokk: minden folyosóra egyetlen mosdó és vécé jut, tehát elkerülhetetlen, hogy a lakók ne találkozzanak az agresszíven viselkedő szomszéddal. 
Egy másik megkérdezett szerint a tömbházban az italozás, a csendzavarás elenyésző probléma a bántalmazók viselkedéséhez mérten, ráadásul eltávolítani is nehéz lenne őket, mivel egyiküknek a lakás a saját tulajdonában van.

Elmaradások, visszaélések – rendszergondok

Dávid Endre alpolgármesterrel beszélve kiderült, volt egy időszak, mikor meg lehetett ezeket a munkásszállói lakásokat vásárolni, ekkor került némelyik magántulajdonba.  
– Vannak állami lakásalapban, önkormányzati tulajdonban és magántulajdonban levő lakások is, nyilván, ahol nem a város az ügykezelő, vagy a tulajdonos, ott kilakoltatást sem tudunk végrehajtani – fogalmazott. Kiemelte: nem áll fenn, hogy valakit már pár havi elmaradás miatt kilakoltatás fenyegetne. – Esetenként a közköltségnél és a bérletköltségeknél többéves elmaradást is felhalmoztak, és mivel közpénzről van szó, a hivatalnak ezt a kinnlevőséget kötelező behajtania – emelte ki Dávid, aki szerint a probléma rendezését már évekkel ezelőtt fel kellett volna vállalni. – A bántalmazások és a lakók megfélemlítése ugyanúgy nem új keletű, ahogy a tartozások törlesztésének elmaradása sem. Ezekre már jóval korábban is figyelnie kellett volna a városvezetésnek – húzta alá. Kiemelte továbbá: egyes lakások állapota annyira leromlott, hogy felújítás előtt nem is fogják újra bérbe adni. – Az is probléma, hogy hiányos a közműrendszer. Sok esetben nincs szennyvízhálózat, helyenként csak melegvíz-mérő vízórák vannak felszerelve, a hideg vizet egy központi óra méri, a fogyasztást pedig visszaosztják a lakosoknak. Van, aki öt köbmétert fogyaszt, van, aki egyet sem, így visszaélések is gyakran történnek – jelezte. 

Fejszés cirkusz, fekália az udvar közepén

Egy másik utcában található lakásnál magunk is meggyőződhettünk, hogy az udvaron lévő fészert valóban mellékhelyiségnek használták – emiatt – is – tett panaszt a szomszédos óvoda.
– Itt korábban sem szabadott volna megengedni a lakhatást a lakás állapota és közművesítés hiányossága miatt. Amíg nincs kanalizálás, biztosan nem lesz újra kiadva, és az is kérdéses, hogy a későbbiekben szociális lakásként vagy máshogy lesz-e majd használva – közölte az alpolgármester. 
Beszélgetésünkhöz az ingatlanban élő egyik szomszéd is csatlakozott. 
– Az utóbbi időben itt hárman laktak. Élhetetlen volt velük itt lakni. Unokáikat bántalmazták, dolgoztatták, s ha nem dolgoztak, verés lett a vége – állítja a szomszéd, aki a helyi rendőrségnek is többször jelentette az ügyet. – Van egy külön mellékhelyiségük, de amikor feltelt, az udvaron ástak egy gödröt, ott végezték el a dolgukat. Féltek a gyermekeim, és én is féltettem az udvarra engedni őket. Azt mondta az illető: az udvar az övé, másnak ott nincs keresnivalója, holott az udvar közös lenne – panaszolta a szomszéd, akit állítása szerint fejszével is megfenyegetett az egyik ott élő problémás személy.

Nincs kiskapuzás, változtattak a szabályzaton

Dávid felhívta a figyelmet: ahhoz, hogy a kilakoltatások ne felesleges intézkedések le­gyenek, a szociális lakások kiutalásának szabályzatán is módosítaniuk kellett.  
– Eddig volt egy hézag: akit kilakoltattunk, másnap jöhetett újra lakáskérelmet leadni, és mivel a kritériumoknak megfelelt, kötelező volt lakást biztosítani neki. A módosítással bekerült a szabályzatba, hogy akit egyszer kilakoltattunk, az többet nem kaphat szociális lakást – ismertette, felhívva a figyelmet, hogy a károsító, rendbontó viselkedés a szabályzatban a kilakoltatás egyik indokaként szerepel a bérfizetés legtöbb háromhavi elmulasztása mellett. Megtudtuk, egy másik ügyben is bírósági eljárás van folyamatban: egy vállalkozásnak két szociális lakásra is volt bérleti szerződése, melyeket értesülésünk szerint albérlőknek adott ki anyagi haszonszerzés céljából – amint születik jogerős bírósági döntés, erről is be fogunk számolni.

Rengeteg az igénylő, költséges a munka

Székelyudvarhelyen 583 szociális lakás van a városháza ügykezelésében vagy tulajdonában, ezek többnyire mind el vannak foglalva, miközben több mint 600 igénylési kérelmet tartanak számon a városházán – beleértve az ifjúsági lakásokra leadott kérelmeket is. Dávid szerint sokan a Csereháton levő, élhetőbb körülményeket biztosító lakásokat szeretnék elfoglalni, de ennyi igénynek nem tudnak eleget tenni. 
– A fő célunk, hogy teljesen kizárjuk az agresszíven viselkedőket, a bántalmazókat, illetve hogy mindenhol javítsunk a lakások állapotán. Idén az a terv, hogy a Cekend bejárat másik tömbházánál is felszereljük a hidegvíz-órákat, kicseréljük a közös felületeken levő nyílászárókat, és más javításokat is végzünk, ha engedi a büdzsé. Múlt évben a tetőzeteket javítottuk főként, akkor növeltük a javításokra szánt anyagi keretet, és most az a cél, hogy ugyanekkora összeg idén is meglegyen vagy növekedjen – közölte az alpolgármester.