Demény Lajos 100 Emlékkonferencia
A Hargita Népe Műhely mellékletének múlt heti számában olvashattuk dr. Garda Dezső beszámolóját a Demény Lajos Emlékkonferencia történéseiről. A szerző rendelkezésünkre bocsátotta a konferencián bemutatott közlését is. Mint a plénum előtt beszámolt róla, 2005-ben a romániai magyar közösség prominens képviselői elfordultak a Székely Oklevéltár új sorozata nyolc kötetének szerkesztőjétől, a Gyergyószentmiklóson tevékenykedő történész vállalta az akadémikus segítését. Minderről Demény Endre – Demény Lajos fia – a dokumentumok alapján, Garda Dezsővel együtt közjegyző előtt nyilatkozott, a dokumentumot fordításban közöljük.
Alulírottak Becsek Garda Dezső Kálmán […] és Demény Endre […] a bukaresti […] lakrésznek a Demény család tulajdonába való kerülésének a körülményeiről, saját felelősségünkre a következőket nyilatkozzuk:
Demény Lajos, a Magyar Akadémia külső tagja a bukaresti tulajdon-visszaszolgáltatási maffia áldozata volt. A Legfelsőbb Bíróság döntésével kilakoltatták abból a lakrészből, amelyben 30 évig lakott, s amelyet 1997-ben vásárolt meg a 112/1997-es törvény alapján.
Az államosítás előtti tulajdonos T. B. és neje N. G. a nagybirtokosokhoz tartozó valamikori uralkodó családhoz tartoztak és leszármazottak nélkül haltak meg. N. G.-nak volt egy oldalági rokona, K. A., aki eladta oldalági örökösödési jogát M. M. S.-nek, aki Demény Lajos úr szomszédja volt. M. M. S. a bíróságon arra hivatkozott, hogy az említett épület nem volt államosítva, hanem erőszakkal lett kisajátítva a román állam által. Ez nem igaz, mert a bírósági dossziéba le volt téve az 1950-es évi államosításra vonatkozó akta. Mivel azonban Romániában a bírókat inamovibilitásuknak köszönhetően senki sem vonhatja felelősségre döntéseikért, a bírói határozat a Demény úr által megvásárolt lakrészt M. M. S. tulajdonának ismerte el. A bírósági döntés megszületése után M. M. S. a lakás elhagyására szólította fel a Demény családot és kilátásba helyezte kilakoltatásukat.
Ilyen körülmények között Demény Lajos felkereste V. A. szenátor urat, akit a 90-es évek elején igen sokat segített. A […] honatya visszautasította Demény Lajost mind a lakrészszerzés, a pénzügyi támogatás tekintetében. Ezek után Demény Lajos, Becsek-Garda Dezső-Kálmán segítségét kérte.
Demény Lajos és Becsek-Garda Dezső-Kálmán felkereste B. L. miniszter urat, akitől egy államilag részben támogatott ANL-s lakás biztosítását kérték. A miniszter úr nem utasította vissza Demény urat, de a gyakorlatban olyan feltételeket szabott, amelyeket az akadémikus úr nem tudott teljesíteni. Az ANL-s lakás tranzakciója csak a bankon keresztül valósulhatott meg. Mivel Demény Lajos életkora 70 év felett volt, egyetlen bank sem vállalta az ügyletet. A fiát, Demény Endrét rosszindulatúan a rosszul fizetők listájára tették. […] Ezt követően Demény Endre és Becsek-Garda Dezső-Kálmán több bank vezetőségét keresték fel az ANL-s lakás banki műveleteinek felvállalása érdekében, de kérésüket minden bankigazgató visszautasította. […] Mikor Demény Lajos látta, hogy az ANL-s lakást másnak akarják átadni, arra kérte Becsek-Garda Dezső-Kálmánt, hogy vállalja a lakásnak a nevére való ideiglenes átírását, és a lakás megvásárlásához szükséges banki műveleteket végezze el. Az ő személyét ugyanis a Román Fejlesztési Bank – fizetését és korát figyelembe véve – elfogadta.
Ilyen körülmények között a lakás építési engedélye és a lakrész banki utalással való kifizetése Becsek-Garda Dezső-Kálmán nevére történt. A lakrész megvásárlásával járó költségek nagy részét Demény Lajos és Demény Endre vállalta. Demény Lajos hitelt vett fel a bukaresti OTP banktól, a fia, Demény Endre pedig eladta bukaresti garzonlakását a lakrész megvásárlásához szükséges összeg biztosításáért. Ezek az összegek azonban nem voltak elégségesek a lakrész megvásárlásához.
Becsek-Garda Dezső-Kálmán Demény Lajos számára pénzügyi segítséget kért a magyarországi és a romániai magyar történészektől. Ha a magyarországi történészek közönyösen viselkedtek a támogatással kapcsolatban, a romániai történészek csúfondárosan és rosszindulattal viszonyultak a kéréshez. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület gyűlésein korrupciós ügynek minősítették az ANL-s lakás megvásárlásának körülményeit és durván támadták Becsek-Garda Dezső-Kálmánt. Végül is Becsek-Garda Dezső-Kálmán saját pénzéből fizette be a banknak a hiányzó 5000 eurót. Becsek-Garda Dezső-Kálmán összesen 8000 euróval támogatta Demény Lajos urat a lakásvásárlásban. (3000-t adott 2005-ben és 5000-t 2006-ban.)
A famaffia tagjai és az RMDSZ egyes vezetői, képviselők és szenátorok R. J. újságírónővel együtt feljelentették Becsek-Garda Dezső-Kálmánt az ANI-nál és az ügyészségen az ANL-s lakás megszerzésének módjáért, s főleg azért, hogy ezt a lakást nem tüntette fel vagyonnyilatkozatába. A feljelentéssel párhuzamosan ezek a személyek az interneten és az RMDSZ által támogatott sajtóban rágalmazási és lejáratási kampányt szerveztek Becsek-Garda Dezső-Kálmán ellen. Ez a lejáratási és rágalmazási kampány döntő módon hozzájárult Becsek-Garda Dezső-Kálmán képviselői mandátumának az elvesztéséhez 2008-ban.
Demény Endre úr hivatalosan elismeri, hogy Becsek-Garda Dezső Kálmán egy napot sem használta a […] lakrészt, a banki költségek kifizetése után 2007. június 28-án jogilag átengedte az említett lakrész tulajdonjogát Demény Lajosnak és Demény Lídiának mindenfajta feltétel nélkül. Becsek-Garda Dezső-Kálmán jogerősnek ismeri el a 2007. június 28-i aktát, semmilyen követelése sincs Demény Endrével szemben és beleegyezik a […] lakrésznek a nevéről Demény Endre nevére való telekkönyveztetésébe.
Fontosnak tartottuk a fenti tények rögzítését, mert az utókornak tudnia kell, miként viszonyult a Romániai Magyar Demokrata Szövetség felső vezetése az 1990–1992 közötti szenátorához, tanügyi államtitkárához (a 90-es évek elején) akkor, amikor ezen személy nehéz helyzetben volt és megvolt a lehetőség, hogy segítsenek rajta. Demény Lajos akadémikust a 20. század második felének egyik legjelentősebb romániai magyar történészeként tartották számon. A magyarországi és a romániai magyar tudóstársadalom közönnyel és rosszindulattal viszonyult lakásának elvesztésével kapcsolatos megpróbáltatásaihoz, mi több, rágalmazták az őt segítő történészt, aki így próbálta kifejezni tiszteletét a kiváló tudós munkáságával szemben. […]”
A konferencia plénuma előtt ismertetett nyilatkozat kapcsán az előadó megjegyezte: „Tizennyolc esztendő távlatában ideje volt a tényeket helyére tenni azokkal az erőkkel szemben, akik engem – Garda Dezsőt – évtizedeken keresztül kiszorítottak a tudományos és a politikai életből.”
(Szerk. megj.: A személyiségi jogokat tiszteletben tartva eltekintünk a nevek és a személyes adatok közlésétől.)
