Az Erdélyi Múzeum-Egye­sület Jakó Zsigmond Kutatóintézete, illetve Rüsz-Fogarasi Enikő – Demény Lajos unokahúga – 2026. október 2-án Demény Lajos történész tiszteletére Kolozsváron emlékkonferenciát szervezett, fókuszában a romániai magyarság kiváló historikusának tevékenysége és életútja állt. A háromnapos nemzetközi konferenciát Bogdándi Zsolt, az Erdélyi Múzeum-Egyesület Jakó Zsigmond Kutatóintézetének igazgatója, valamint Rüsz-Fogarasi Enikő, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Történelem és Filozófia Kara (BBTE TFK) dékánhelyettese nyitotta meg. A rendezvény péntek délelőtti szekciója négy-négy, Magyarország és Erdély középkori és kora újkori történetéről szóló, valamint egy székely vonatkozású forráskiadvány-sorozatot bemutató előadásból állt.

Gulyás László Szabolcs, a Nyíregyházi Egyetem Történettudományi és Filozófia Intézetének tanára a középkorban a mezővárosokba irányuló migrációról beszélt, névanyaggyűjtései alapján pedig százalékos arányban mutatta ki, hogy az egyes magyarországi mezővárosok népességének mekkora hányadát tekinthetjük bevándorlónak a középkor évszázadaiban. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Jakó Zsigmond Ku­tatóintézetének munkatársa, W. Kovács András Bakóc Ta­más esztergomi érsek pere Hunyad váráért című előadásában érzékeltette egy hosszú ideig elhúzódó per folyamatát, amelyet még Corvin János kezdett az 1490-es évek első felében, de még 1519-ben sem lehetett teljesen lezártnak tekinteni.

A Magyar Medievisztikai Kutatócsoport vezetője, C. Tóth Norbert bemutatta, hogy mit csinált az erdélyi vajda 1521-ben és 1526-ban. Előadásában a nagyszebeni számadáskönyvek adatai segítségével mutatta be az 1521-es évi magyarországi hadjáratot megelőző erdélyi előkészületeket, röviden összehasonlítva azokat az 1526. évi adatokkal.

Balogh Judit, az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Történelemtudományi Intézetének tanára a házassági stratégiákat mutatta be a székelyföldi elitben Apafi Mihály uralkodása idején. Ismertette a helyi társadalmi elit tagjai közé beköltözött tisztségviselők házassági stratégiáit, illetve megvizsgálta a különböző felekezetek közötti házasságok arányát.
Ezt követően Fejér Tamás Báthory Gábor havasalföldi adományait mutatta be. Néhány eddig ismeretlen oklevél segítségével Radu Șerban havasalföldi vajda több tisztségviselőjének életrajzát értékes adatokkal gazdagította, és lényegében megduplázta ezzel a korszak havasalföldi okleveles anyagát.

Papp Sándor, a Szegedi Tudományegyetem Altajisztikai Tanszékének vezetője Az erdélyi fejedelmi beiktatások és ahdnámék című előadása több évtizedes gyűjtésének és forrásfeltáró munkájának gyümölcsét érzékeltette, az összes erdélyi fejedelem által kapott ahdnámé bemutatásával.

Izsán Csaba Demény Lajos nyomdokain: a Székely Oklevéltár Új Sorozat kiadásának folytatása címmel tartott előadást. Röviden bemutatta a Székely Oklevéltár 1934-ig megjelent köteteinek történetét, majd a Demény Lajos és munkatársai által elkezdett Új Sorozat kiadványairól beszélt. Ezután rátért a jelenleg zajló, kora újkori marosvásárhelyi törvénykezési jegyzőkönyvek kiadási munkálataira. A témában az előadást, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem tanársegédje, György Árpád Botond folytatta, aki részletesebben beszélt a marosvásárhelyi 17. századi ítélkezési forrásoknak a kutatásáról és kiadásáról.
Az emlékkonferencia második részének előadásai Demény Lajos életútjához kötődtek. Rüsz-Fogarasi Enikő megemlékezett Demény Lajos életútjáról, történészi tevékenységéről. Tudtunkra adta, hogy Demény Lajos a parasztfelkelések történésze volt. Összehasonlította az európai parasztlázadásokat az erdélyi parasztfelkelésekkel, és megállapította, hogy a kettő között nincs összefüggés. A román kultúrát és civilizációt jelentős módon gazdagította azzal, hogy a leningrádi kutatásai során megtalálta az első román nyelvű ősnyomtatványt és más román nyelvű kora újkori munkákat. Tudomány-népszerűsítő tevékenysége is jelentős volt. Bethlen Gábor és kora, illetve Mihály vajda és a székelyek című könyve egy olyan időszakban jelent meg, amikor tilos volt a magyar nemzetiség történetének ismerete és népszerűsítése a Nicolae Ceaușescu vezette Romániá­ban. Történészi munkásságának legjelentősebb része a Székely Oklevéltár új sorozata nyolc kötetének a megszerkesztése és kiadása volt.
A következő előadást Csu­csuja István egyetemi tanár tartotta. Előadásának címe Demény Lajos, a munkatárs és pályatárs volt. Demény Lajos ugyanis Csucsuja Istvánt maga mellé vette a Nicolae Iorga Történeti Intézetbe, és igen sokat segítette szakmai előrehaladásában.

Igen érdekesnek tűnt Rostás Zoltán egyetemi tanár visszaemlékezése, aki Demény Lajos és a bukaresti magyar elit közötti kapcsolatot érzékeltette. Megemlékezett a bukaresti Petőfi Sándor Kultúrházban folytatott közművelődési tevékenységéről, a bukaresti magyar iskola segítéséről és hogy a magyar–román értelmiség közötti kapcsolatok erősítését tűzte ki célul.

Garda Dezső nyugalmazott egyetemi adjunktus a konferencián emlékeztetett az Erdélyi Múzeum-Egyesület 2008. március 29-i közgyűlésére, amikor a gyergyói országgyűlési képviselő és egyetemi oktató „erkölcsi támogatást kért az ellene beindult politikai lejáratási kampánnyal szemben, amiért a törvényesség keretein belül segítette a tudományos múlttal rendelkező, idős Demény Lajost, hogy a hatóságok ne tegyék ki bukaresti lakásából” – mint olvasható a Szabadság napilap 2008. március 31-án számában az Évi közgyűlést tartott az EME című beszámolóban. A közgyűlést levezető EME-elnök, a jelen lévő akadémikusok, a magyar történészek akkor nem értették meg Garda Dezső kérését, és hitelt adtak az erdőirtó maffia által az ellene és Demény Lajos ellen indult rágalmazási és lejáratási kampánynak.
Garda Dezső az emlékkon­ferencián 18 esztendő múlva is dokumentumokkal igazolta, hogy Demény Lajost az 1997/112-es törvény szellemében megvásárolt lakásából törvénytelenül lakoltatták ki, s az a tény, hogy segítette a 79 éves akadémikust lakásgondja megoldásában nem jelentett korrupciót, mint azt 2008 márciusában az Erdélyi Múzeum-Egyesület történészeinek nagy része állította a közgyűlésen.
Következett Demény Mihálynak – Demény Lajos unokájának – a megemlékezése a kiváló történészről. Demény Mihály nemcsak hogy igazolta a Garda Dezső által bemutatott dokumentumok hitelességét, hanem köszönetet mondott annak a személynek, aki nagyapját segítette akkor, amikor a romániai magyar történészek nagy része Demény Lajost magára hagyta.
A rendezvényt a Demény Lajosról készült film bemutatása zárta, a rendező, Maksay Ágnes felvezetésével.

Október 4-én Kisfülpösön, Demény Lajos szülőházánál emléktáblát avattak a történészről megemlékezők. Az esemény résztvevőit Gyombolai Péter konzul, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának munkatársa üdvözölte.

Október 5-én Bukarestben román nyelvű rendezvénysorozattal, a Nicolae Iorga Történeti Intézetben zárult a Demény Lajos születésének századik évfordulója tiszteletére szervezett emlékkonferencia. A bukaresti történeti akadémia intézetében a következő előadások hangzottak el: Hegyi Géza – Erdélyi-Múzeum Egyesület (EME): Néhány észrevétel Vlad Uzurpatorul uralkodásához; W. Kovács András – EME: Az erdélyi vajdák széki törvénykezése a középkori Erdélyben; Ovidiu Cristea – Nicolae Iorga Történeti Intézet (NITI): Az 1595–1596-os évi székely felkelés; Pakucs Mária – NITI: Török kereskedők és a birodalmak közötti kereskedelmi útvonalak; Constanța Vintilă – NITI: Idegenek jogállása a román fejedelemségekben a fanariota korban; Rostás Zoltán egyetemi tanár, Bukarest: Demény Lajos a bukaresti magyarság kortársa; Rüsz-Fogarasi Enikő – BBTE: Demény Lajos a történész; Garda Dezső – BBTE: Demény Lajos kilakoltatása; Demény Mihály (Demény Lajos unokája): Demény Lajos családjáról; György Árpád Botond – BBTE: A Székely Oklevéltár kutatásainak tovább folytatása.

A Demény Lajos születésé­nek századik évfordulójára szervezett emlékkonferencia bu­karesti előadói a tudományos előadások befejezése után tiszteletüket tették az akadémikus bukaresti sírjánál.
A kolozsvári és a bukaresti emlékkonferenciák sikeréért, illetve a kisfülpösi emléktábla leleplezéséért igen sokat tett Demény Lajos unokahúga, Rüsz-Fogarasi Enikő, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Történelem és Filozófia Karának dékánhelyettese. Garda Dezső gyergyószentmiklósi történész számára lehetővé vált, hogy 18 év után a romániai magyar történésztársadalom előtt nyilvánvalóvá tegye azokat a tényeket, amelyek Demény Lajos kilakoltatásához vezettek.

Folytatjuk