Románia közigazgatása válságban: a városok 55 százaléka nem éri el a törvény által előírt minimális lakosságszámot, miközben a kisvárosoknak csupán 34, a községeknek pedig mindössze 27 százaléka képes legalább a költségvetés felét saját bevételekből fedezni – írja a Számvevőszék jelentése alapján a Curs de Guvernare portál.
A Számvevőszék jelentése szerint Románia városainak több mint fele – az összes város 55 százaléka –, valamint a községek 15 százaléka már nem felel meg annak a törvényben előírt minimális lakosságszámnak, amely szükséges ahhoz, hogy megtarthassák jelenlegi közigazgatási besorolásukat. Emellett 2023-ban „a községeknek csupán 27, a kisvárosoknak pedig mindössze 34 százaléka tudta saját bevételeiből finanszírozni költségvetésének több mint felét” – állapították meg az ellenőrök.

A demográfiai hanyatlás az oka

A jelentés szerint jelentős eltérés mutatkozik a községek és városok létrehozására, illetve várossá nyilvánítására vonatkozó törvényi előírások és egyes romániai települések tényleges demográfiai helyzete között. Sok település ma már nem felelne meg annak a kategóriának, amelybe jelenleg tartozik, ha a lakosságszám alapján vizsgálnák. Az auditorok azt is megállapították, hogy a személyi kiadások magas aránya korlátozhatja e települések fejlődését. A jelentés szerint a jelenlegi jogi keret „nem biztosítja a helyi közigazgatás hatékony átszervezéséhez és a közösségek sajátos igényeire való reagáláshoz szükséges eszközöket.”
„2023-ban 119 város nem teljesítette a legalább 10 000 lakosra vonatkozó demográfiai feltételt – ez több mint a városok fele, a 216-ból. Ugyanakkor 432 község (az összes község 15 százaléka) sem felelt meg ennek a kritériumnak” – áll a Számvevőszék jelentésében. Megyére vagy településre lebontott adatokat a dokumentum nem közöl, de a 2021-es népszámlálási adatok szerint Székelykeresztúr is ezek közé tartozik a maga 8797 lakosával. A törvény szerint a várossá nyilvánításhoz szükséges minimális lakosságszám 10 000 fő, míg a községek esetében a küszöb 1 500 fő.

Alig tudnak fejlesztésre költeni

A jelentés a városok és községek erőforrásainak felhasználását is vizsgálta, és megállapította, hogy az éves törvényi kivételek – bár céljuk a helyi költségvetések egyensúlyban tartása – hosszú távon gyengíthetik az önkormányzatok pénzügyi önállóságát. Az auditorok arra is figyelmeztetnek, hogy a személyi kiadások magas aránya alig hagy mozgásteret a fejlesztésekre. 2023-ban a községeknek csupán 27 százaléka, a kisvárosoknak pedig 34 százaléka tudta saját bevételeiből fedezni költségvetésének több mint felét. Ugyanakkor a saját bevételekből való működés képessége 2021–2023 között fokozatosan javult – nagyobb mértékben a községeknél, mint a kisvárosoknál. A kisvárosok esetében ez az arány 2023-ban 76, 2022-ben 85, 2021-ben pedig 81 százalék volt – közölte a Számvevőszék.
A jelentés rámutat, hogy a városok és községek a megyeszékhelyekhez és megyei tanácsokhoz képest nehezebben toboroznak munkaerőt. A községek személyi kiadásai jóval alacsonyabbak, mint azokban a városokban, amelyek hasonló számú lakost szolgálnak ki. Ugyanakkor a kisebb önkormányzatok költségvetését tovább terhelik a súlyos fogyatékkal élő emberek személyi asszisztenseinek bérköltségei.
2021–2023 között a súlyos fogyatékkal élők személyi asszisztenseinek száma 7 százalékkal, a hozzájuk kapcsolódó kifizetések összege pedig 38 százalékkal emelkedett – áll a jelentésben.
A jelentés szerint a polgármesterek és alpolgármesterek fizetését meghatározó jelenlegi rendszer – amely a hivatali alkalmazottak bérezését is befolyásolja – különbségeket teremt a városok és a községek között, még akkor is, ha hasonló számú lakost szolgálnak ki. Ez magasabb bérköltségeket eredményez a városokban, miközben a közszolgáltatások színvonala nem feltétlenül jobb, mint a hasonló méretű községekben. A dokumentumban ugyanakkor kitértek arra is, hogy több száz községben hiányzik az alapvető egészségügyi ellátás – nincs háziorvos, fogorvos vagy gyógyszertár.