Románia kimerítette annak a növekedési modellnek a lehetőségeit, amely az alacsonyabb munkaerőköltségekre és a külföldi közvetlen befektetések vonzására épült – áll az Európai Bizottság jelentésében. A Curs de Guvernare portál beszámolója szerint az a gazdasági modell fulladt ki, amely húsz év alatt lehetővé tette, hogy az egy főre jutó GDP az uniós átlag 44 százalékáról 78 százalékára emelkedjen. A dokumentum azt ajánlja Romániának, hogy lépjen tovább egy magasabb szintű fejlődési pályára, amely a saját innovációs, digitalizációs, oktatási és magas hozzáadott értékű szolgáltatásokba irányuló beruházásokon alapuló belső termelékenységre épít.

A Bizottság jelentése rámutat arra is: a román gazdaság az elmúlt években jelentősen lassult: a gazdasági növekedés 2025-ben a GDP 1 százaléka alá csökkent, ami „jelentősen elmarad a potenciális növekedési ütemtől”, 2026-ra pedig stagnálást, sőt recessziót jeleznek előre. A Bizottság szerint a román gazdaság termelékenysége már jóval lassabban nő, mint korábban, és a fejlődést továbbra is főként néhány nagyvárosban működő IT-, autóipari és más külföldi tulajdonú vállalatok biztosítják.

Az innováció és a képzett munkaerő hiánya

A jelentésben szóvá tették azt is, hogy az innováció terén Románia az EU sereghajtója. A cégek nagyon keveset költenek kutatásra és fejlesztésre, és csak kis részük vezet be új termékeket vagy új munkafolyamatokat. Miközben az EU-ban a vállalatok több mint fele számolt be valamilyen innováció­ról, Romániában ez az arány nem éri el a 9 százalékot.

A Bizottság szerint Romániá­ban a legalacsonyabb a felsőfokú végzettségű fiatalok aránya az egész EU-ban: a 25–34 éveseknek alig több mint ötöde rendelkezik diplomával. Emiatt az ország lassabban tud áttérni a magasabb képzettséget és nagyobb hozzáadott értéket igénylő gazdasági tevékenységekre, miközben az alacsony képzettséget igénylő munkák továbbra is jelentős súlyt képviselnek.

A vállalatok digitalizációja sem az igazi

A jelentés arra is kitért, hogy Romániában hiába szinte mindenütt elérhető a gyors internet, a vállalatok többsége még mindig nem használja ki a digitális technológiákban rejlő lehetőségeket. A mesterséges intelligencia, a felhőalapú szolgáltatások és az adatelemzés alkalmazása elmarad az uniós átlagtól. Közben az ipar szerepe is csökken: a gazdaságban képviselt aránya tíz év alatt jelentősen visszaesett, a termelés pedig tavaly is csökkent.

Társadalmi problémák

Az Európai Bizottság jelentése ugyanakkor nemcsak gazdasági és versenyképességi problémákat említ. A dokumentum szerint Románia továbbra is az EU egyik legszegényebb országa, jelentősek a regionális különbségek, és a gazdasági növekedés eredményeit nem mindenki érzi meg egyformán. Bár az ország egy főre jutó GDP-je elérte az uniós átlag 78 százalékát, a főváros és környéke már az uniós átlag fölött teljesít, miközben az északkeleti régió csak az uniós szint mintegy 40 százalékát teljesíti. A Bizottság szerint e különbségek miatt sokan elköltöznek a szegényebb régiókból, ami tovább gyorsítja azok népességfogyását. A jelentés az oktatás helyzetére is figyelmeztet. A 15 évesek több mint 40 százalékának nem megfelelőek a szövegértési, matematikai vagy természettudományos alapkészségei, ami az egyik legrosszabb eredmény az Európai Unióban.

Munkaerőpiaci gondok

A Bizottság szerint Romániában nem elsősorban a munkanélküliség jelent gondot, hanem az, hogy a munkaképes korú emberek közül viszonylag kevesen dolgoznak. A foglalkoztatottsági ráta 69 százalék, miközben az Európai Unió átlaga 76,1 százalék. Különösen a fiatalok, a nők, a romák és a fogyatékkal élők munkaerőpiaci részvétele marad el az uniós átlagtól. A jelentés szerint a fiatalok munkanélkülisége továbbra is az egyik legmagasabb az EU-ban, miközben sok vidéki térségben kevés a munkalehetőség. A Bizottság úgy látja, hogy az oktatási rendszer és a munkaerőpiac igényei közötti eltérés is hozzájárul ahhoz, hogy a vállalatok nehezen találnak megfelelően képzett munkaerőt.

Szegénység és kirekesztés

A dokumentum emellett a szegénység és a társadalmi kirekesztődés magas kockázatát is a fejlődést fékező tényezők között említi. A jelentés szerint Romániában a lakosság közel 28 százalékát fenyegeti a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés veszélye, ami jóval meghaladja a 20,9 százalékos uniós átlagot. A gyermekek helyzete még kedvezőtlenebb: esetükben ez az arány eléri a 32,8 százalékot. A Bizottság az állami intézmények működését is bírálja. A jelentés szerint a nagy uniós programok, köztük az Országos Helyreállítási Terv (PNRR) végrehajtásának visszatérő késései azt mutatják, hogy a közigazgatás nehezen készíti elő és valósítja meg az összetett beruházásokat, noha a pénzügyi források többnyire rendelkezésre állnak.