Ahogyan megtelik a palack hűvös borvízzel, a nyári melegben szinte azonnal kicsapódik a pára a palack oldalán. „Még a víz is izzad” – jegyzi meg valaki a sorban állók közül, hiszen a nyári hőségben megnő a forgalom az ásványvízforrásoknál: pillepalackokkal – amelyeket nagy bevásárlószatyorban, borvizesrácsban, zsákban is hordoznak – sorban állva várnak az emberek, mert a melegben mindenkinek jólesik a hűvös, zamatos, enyhén szénsavas borvíz. A különböző borvízforrások, kutak és népi fürdők azonban csapadékos és száraz időben másképp „viselkednek”, még azok is, amelyek mélységi vízhordozó rétegből származnak. Jánosi Csaba geológussal beszélgettünk arról, hogy mi történik a felszín alatti vizekkel nyáron, nagyobb szárazság idején, és hogy olykor miért nincs – ahogyan mondani szokás – „ereje” a borvíznek.

Fortyogóból szortyogó

Az időszakos vizek – ahogyan a megnevezés jelzi – csapadék-utánpótlás nélkül elapadnak, mint ahogyan ez az ásott, fúrt kutak esetében is megfigyelhető. Ezek felszíni vizek vagy olyan hasadékvizek, amelyek kőzetek hasadékaiban, repedéseiben helyezkednek el. Lázárfalva mellett például, a Borvíztetőnek nevezett helyen – a Nyírfürdő fölött levő hegygerincen – több olyan borvízforrás is van, ahol csak csapadékos időben folyik borvíz, nyáron, nagy szárazságban viszont csak mofetta van.
Sokféle népi megnevezése van ezeknek a felszíni vizeknek, amelyek a feltörő gázok által keletkezett hangra utalnak: lehet lobogó, dobogó, fortyogó, poszogó, rotyogó, dungó, buffogó, puffogó, súgó, hortyogó, tortyogó, fövő, bugyogó, buzogó, szortyogó stb.
– Tehát ha van víz, akkor mondjuk bugyogónak nevezik ezeket a vizeket, de ha kiszáradt, akkor csak szortyogónak – magyarázta Jánosi Csaba.
A geológus szerint ezekben a forrásokban tulajdonképpen talajvíz gyűl össze, amelyben feloldódik a szén-dioxid. Példaként a csíkszentmártoni Poszogó-sárfürdő is említhető, amelynek medencéjét tavasszal tatarozták a helyiek, csapadék hiányában azonban a csíkszentmártoni önkéntes tűzoltók töltötték fel vízzel a kis medencét, hogy a sárfürdő használható legyen.

Nem apad el, csak csökken a vízhozam 

Ezzel szemben az artézi forrás vize mindig mélységi vízhordozó rétegből származik, általában fúrással tárják fel, és a víz mélységi hidrosztatikai nyomás következtében tör felfelé, de a szén-dioxid is segít a víz feltörésében. Ilyen például az Olt mellett levő, jól ismert zsögödi forrás; a csíkszentkirályi régi töltőde előtt levő borvízforrás; a csatószegi és az újtusnádtól három kilométerre található Nádasfürdőn levő Nádasi borvíz is. E borvízforrások kapcsolatban vannak az artézi medencével, amely a megsüllyedt geológiai szerkezetek rétegvizeinek (artézi vizeinek) a területe, ezért a kevésbé csapadékos, száraz időben sem nagyon változik a vízhozamuk. A geológus szerint, ha nincs víz az ilyen forrásoknál, az azt jelenti, hogy a vezetékek javítása miatt elzárták a csöveket. 
– Ha csökken az ilyen források vízhozama, megnő a víz ásványisó-tartalma. Legyen szó szénsavas borvízről, sós víz­ről vagy kénhidrogénes büdös vízről, a víz vegyi összeté­telében nem fog változni, de az ásványisó-tartalma mondjuk literenkénti egy grammról kettőre nő – mondta a geológus.

Nincs két egyforma víz

Jánosi Csaba hangsúlyozta, hogy Székelyföldön nincs két teljesen egyforma vegyi összetételű ásványvíz. Ha e szerint csoportosítjuk, a geológus három típust különböztet meg: szénsavas vagy borvizet, kénhidrogénes vagy büdös vizet – amelyet szejkének is neveznek –, valamint a sós vizeket. A különböző vegyi összetételű ásványvizek területi megoszlása földtani viszonyokhoz kötődik. Az Erdélyi-medencében például nátrium-kloridos, sós vizek uralkodnak, a Kelemen–Görgényi–Hargita vulkáni vonulat környékén főleg a szénsavas ásványvizek vannak, a flis vagy kárpáti homokkő zónában (Csíki-havasok, Háromszéki-havasok, Baróti- és Bodoki-hegység) sok apró, kis hozamú kénhidrogénes forrás található. 
Ezen három típus keveredésével is lehet találkozni: Jánosi Csaba szerint erre a legjobb példa Szejkefürdő, ahol borvíz, kénhidrogénes, valamint tömény sós víz is van. 
Érdekes viszont, hogy a Gyergyói-medencében, a Gör­gényi-havasok környékén, ahol vulkáni és kristályos kőzetek vannak, a vizek enyhén sósak. A geológus ebből arra következtet, hogy az Erdélyi-medence nátrium-kloridos üledékei, sós agyag nyúlik be a vulkáni hegyvonulat alá. Ugyancsak vannak részben sós források Lázárfalván, Csíkszentmártonon, Me­nasá­g­on, Csíkkozmáson, Ká­szon­ban is. A tusnádi és tus­nád­fürdői vizek is enyhén sósak, ami a geológus szerint azt jelenti, hogy a mélységben, a fiatal vulkáni kőzet alatt tengeri üledék, sós agyag található.

Időjárásjóslók

A geológus szerint a borvizek az időjárás fordulását is jelzik: időjárás-változáskor nő vagy csökken a légnyomás, és ez befolyásolja a borvizek szén-dioxid-tartalmát. Ha magas a légnyomás, kisebb a borvizek szén-dioxid-tartalma, ha pedig alacsony, akkor nagyobb. Ha kevesebb szén-dioxidot tartalmaz a borvíz, azt szokás mondani, hogy nincs ereje, ha pedig többet, akkor erősnek mondjuk.