A városképet évtizedekre meghatározó dokumentum készül
Megújul Csíkszereda általános rendezési terve – a dokumentum a következő évtized városfejlesztését alapozza meg: közvetlen hatással lesz arra, hogyan fejlődik a közlekedés, merre terjeszkedik az ipari infrastruktúra, hol lesznek sportlétesítmények, zöldövezetek és játszóterek, vagy hogy hol lehet majd új lakóövezeteket kiépíteni.
Frissítik a Csíkszereda egészét lefedő általános rendezési tervet: a közigazgatásban betűszóval PUG-ként emlegetett dokumentumcsomagot azért is korszerűsíteni kell, mert az eddigi hamarosan lejár. A finanszírozást részben az Országos Helyreállítási Terv (PNRR), részben az önkormányzat biztosítja. Az új PUG közvetlen hatással lesz arra, hogy – gyakorlatilag és átvitt értelemben is – milyen irányba fejlődik a város a következő években, közölte érdeklődésünkre a városháza.
Időszerű a frissítés – van, akinek szerfelett
– A meglévő PUG-unk jó dokumentum, az érvényesség közelgő lejárata miatt azonban frissítenünk kell. Nem újat készítünk, hanem a meglévő rendellenességeit javítjuk ki – nyomatékosították.
A PUG normatív jellegű dokumentum, megállapítja azokat az általános irányelveket, amelyek szerint részletekbe menően kidolgozhatók a kisebb részegységnek tekinthető övezeti területrendezési tervek (PUZ). Ezek elsősorban lakhatásbővítési és gazdaságejlesztési célokat szolgálnak, kezdeményezőjük lehet maga a városháza, vagy lehetnek jogi és magánszemélyek. A folyamat egyébként követhető: a városháza honlapján (szereda.ro) megtalálhatók a dokumentációk, és minden esetben nyilvános közvitákat is tartanak.
– A 2020–2025 közötti időszakban a csíkszeredai önkormányzat 23 PUZ-t hagyott jóvá, közöttük olyanokat is, amelyeket évek óta nem sikerült kimozdítani a holtpontból, és emiatt a területtulajdonosok sem tudtak haladni az elképzeléseikkel. A 23 PUZ közül hatot a város kezdeményezett, ilyen például: Nagyrét, nyugati ipari övezet revitalizálása, Majláth Gusztáv Károly tér, Nagy Laji dombja 2, Zsögöd, Szék útja – jelezte lapunknak a városháza.
Időigényes feladat
Jelenleg hét övezeti rendezési terv van folyamatban, közülük hatot a városháza kezdeményezett, egyet magánszemély, ez utóbbi tárgya: a somlyói etnográfiai park. A PUZ-ok a következőkre vonatkoznak: a városközpont védett környezete; a szécsenyi övezet átminősítése üdülőövezetből lakóövezetté, amely révén ott megduplázódik a beltelkek összmérete; két csíksomlyói övezet rendezési terve: a Fűzhát, valamint a Barátok kertje; a Nagy Laji dombja egy részének rendezési terve új lakóövezetek kialakítása céljából; az ipari park rendezési terve, amely szabályozza az ipari tevékenységekre kijelölt területet. Ez utóbbi saját költségvetésből valósul meg, a többi PUZ és a PUG költségeit a PNRR finanszírozza összesen 2,77 millió lej értékben.
A PUG a jóváhagyások beszerzésének fázisában tart, ami időigényes, miután 40 jóváhagyás szükséges hozzá.
Csökken a védett övezet mértéke
A városháza szerint „ahhoz, hogy a városközpontban ne bénuljanak meg a fejlesztések, a védett övezet méretét csökkenteni kell – jelen PUZ-nak ez az egyik szerepe”. Erre vonatkozó kérdésünkre Bors Béla, Csíkszereda alpolgármestere azt mondta: bár a megyeszékhely kicsi, a védett övezete jóformán Csíksomlyótól Zsögödig terjed. – Ezt szeretnénk olyan mértékben csökkenteni, hogy csak a műemlék épületeinket védje, viszont a kommunizmus épített öröksége ne akadályozzon észszerű fejlesztéseket – közölte. – Az, hogy védjük a településképet, a történelmi övezeteket, alapvető jó dolog. Az is, hogy a központi övezetekre is kiterjed a védelem. Elmondható azonban, hogy a kommunista központosított településrendezésnek nevezett rombolásra egy olyan szakmai, városi ellenreakció volt a válasz, ami talán túl kiterjedő védelmi övezetekhez vezetett – fogalmazott Albert Sándor, Csíkszereda főépítésze. – Az, hogy ne lehetne fejleszteni, építeni védett övezetben, sosem volt igaz, csak egyesek tendenciózusan így értelmezték jól meghatározott önérdekből. Lehet fejleszteni a védett övezetekben, annyi, hogy ide külön kulturális minisztériumi, helyi kulturális igazgatósági jóváhagyás szükséges – és ez jogos is. Inkább arról van szó, hogy sok kis horderejű beruházás esetén a körülményes jóváhagyási folyamat aránytalan teher, és ezt igyekeztünk a védelmi övezetek meghatározásánál is figyelembe venni – tette hozzá.
Itt jöhetnek szóba és létre új lakóövezetek
Mint az alpolgármester jelezte, a korábban elfogadott városfejlesztési stratégia rámutat: Somlyón a Fűzhát és a Barátok kertje, továbbá a Nagy Laji dombja melletti övezet „az a három olyan összefüggő terület, amely jelenleg kaszáló, szántó, és a nulláról kezdve a mai trendeknek megfelelő, rendezett lakóövezet hozható létre rajtuk”. Mint említettük, ezekre mind PUZ készül. – Ezeknek a PUZ-oknak a közhasznúságát kiterjedt méretük adja, amit a PUG ír elő, és amit privát kezdeményezésből nem lehetett volna elkészíttetni. Ha a rendezési tervek elkészülnek, a házakat nyilván a tulajdonosok, az utat, közművet meg a város fogja megépíteni, szakaszosan ütemezve, a források függvényében – mondta a városi főépítész.
Szécseny: potenciál- és problémahalmaz
– Szécseny esetében azt esszük, amit az elmúlt évtizedekben főztünk. Megörököltünk egy elhanyagolt övezetet, amely mostohagyermeke volt Csíkszeredának. Ebből kell kihozzunk minél többet, úgy, hogy a meglévő szerkezeteket minél kevésbé károsítsuk. Sokkal bonyolultabb lesz megoldásokat találni, mint a fenti három övezet esetében, de a lakóövezetté nyilvánításnak így is rengeteg előnye lesz. Erről árulkodik az is, hogy a beltelek mérete megduplázódik: 150 hektárról több mint 320-ra növekszik javaslat szerint – közölte Bors Béla.
Albert Sándor is arról beszélt: Szécseny egy vernakulárisan létrejött településrész, aminek törvényesítése és hétvégi övezetből kertvárosi lakóövezetté alakulása hosszú folyamat. Ehhez folyamatban van a 2011-es rendezési terv aktualizálása, mondta.

