A diagnózist hagyjuk szakemberre
Létezik iskolafóbia, ám megállapítása és a kezelés is szakorvos feladata, és nem mindig az a megoldás, hogy emiatt otthon maradjon a gyermek. Megyénkben ilyen okból még senkinek sem adtak engedélyt az otthoni tanulásra, ám például súlyos depresszió miatt igen. A szakemberek szerint alaposan meg kell vizsgálni, mi áll amögött, ha a gyermek nem akar iskolába menni. Egyáltalán nem biztos, hogy fóbiája van.

Nemrég bejárta a hazai sajtót egy hír, miszerint Arad megyében növekvőben van az iskolafóbiás esetek száma, és vannak gyermekek, akik orvosi javaslatra emiatt magántanulóként folytatják tanulmányaikat. Dr. Manda Roxana csíkszeredai gyermekpszichiáter is találkozott az elmúlt időszakban iskolafóbiával, ahol a vezető tünet az erős szorongás, amely nagyon gyakran olyan szomatikus jelenségekkel jár együtt, mint például a hasfájás, hányás, fejfájás.
Szakorvos: nem minden fóbia!
A gyermekpszichiáter ugyanakkor hangsúlyozza: nagyon fontos elkülöníteni az iskolafóbiát, az iskolai szorongást és az iskolába járás megtagadását egymástól, és minden esetben meg kell vizsgálni a jelenség mögött álló tényezőket, motívumokat. Ugyanis a szociális szorongásos zavart gyakran tévesztik össze az iskolafóbiával, és előfordul, hogy ezzel megy a szülő a rendelőbe, és kéri a szakembertől, javasoljon otthoni tanulást vagy adott esetben a tanév befagyasztását. Ezzel viszont gyakran még nagyobb problémát kreál gyermeke számára.
– Az iskolafóbiát nem lehet és nem szabad otthon diagnosztizálni. Az, hogy a gyermek megtagadja, hogy iskolába menjen vagy szorong attól, még nem jelenti azt, hogy iskolafóbiája van. Rengeteg egyéb ok lehet mögötte, például lehetséges, hogy bullying – iskolai bántalmazás – áldozata. Nem tartom helyesnek, ha a szülő egyből megengedi, hogy a gyermek otthon maradjon, és elkezd orvosi igazolásokat gyűjteni a hiányzásokra. Rögtön pszichiáterhez sem kell rohanni, hanem egyszer alaposan meg kell ismerni, hogy mi vezethetett a probléma kialakulásához, hiszen gyakran egyszerű nevelési helyzetről, iskolai, társas konfliktusról van szó. Első lépésként az iskolai tanácsadót, az iskolát kell bevonni a megoldásba
– hívja fel a figyelmet dr. Manda Roxana. A gyermekpszichiáter szerint az utóbbi időben mintha kissé túldimenzionálnánk a jelenséget, a tüneteket, ez viszont nem vezet semmi jóra.

Minden eset egyedi, a szakember a sajátos tényezőket, tüneteket figyelembe véve dönt a kezelésről, de korántsem a magántanulói státusz az első opció.
– Az otthoni tanulással nem érdemes játszani, mert ha a gyermek megszokja, hogy nem kell iskolába járjon, sokkal nehezebben tud később újra beilleszkedni a közösségbe
– teszi hozzá az orvos.
Ők vannak sajátos nevelési státuszban
Arról, hogy egy gyermek valamilyen, az iskolai tanulást nehezítő ok miatt, sajátos nevelési igényű státuszt (SNI, az elterjedtebb román rövidítéssel CES) kapjon, netán hogy ebből kifolyólag magántanuló lehessen, a Megyei Nevelési Tanácsadó és Erőforrás Központ mellett működő bizottság dönt. Szabó Irén-Ottíliától, a központ vezetőjétől megtudtuk, iskolafóbia miatt még nem adtak ki ilyen jellegű igazolást megyénkben, major depresszió (súlyos hangulati zavar) miatt viszont igen: összesen öt tanuló rendelkezik jelenleg emiatt SNI-s bizonylattal. A szociális szorongás miatti felmentés kérése sem jellemző, bár van néhány, és tudomásuk van olyan esetről is, amikor bullying áll a probléma mögött.
– Az otthoni oktatást minden esetben csak a szakorvos írásos javaslata alapján engedélyezzük, iskolafóbia, szorongás, depresszió esetén értelemszerűen a gyermekpszichiáter javasolhatja ezt
– húzza alá Szabó Irén-Ottília.
Első alkalommal a bizottságnál is megvizsgálják az esetet. A felsorolt állapotok esetén mindig csak egy évre adják ki az igazolást, pontosan azért, mert ez a helyzet változhat, hiszen nagy valószínűséggel a felmentés ideje alatt kezelésben is részesül az illető diák.
– Volt olyan esetünk, hogy egy évig otthon tanult a gyermek, időközben rendbe jött az állapota, és a következő tanévtől visszament az iskolába
– jegyzi meg a központ vezetője.
Minden variánst fontolóra kell venni
A magántanulói státusz nem jelenti automatikusan azt, hogy a gyermek teljesen kiszakad az iskolai közösségből, a központnál például tudnak olyan diákról is, aki a szülő jelenlétében minden iskolai rendezvényen részt vesz. Egyébként a törvény szabályozza, hogy magántanulói státusz esetén heti hány tanórán kell részt venni a diáknak: elemiben 4, 5–8. osztályban 6, középiskolában 8 óra a kötelező. Ezt meg lehet oldani online, vagy úgy, hogy a diák megy be az iskolába egy nap, amikor tömbösítve egyénileg megtartják a pedagógusok az órákat, vagy a tanárok mennek a tanuló otthonába.
A szakember úgy véli, hogy amikor tényleg csak az akadályozza meg a gyermeket az előrehaladásban, hogy egyszerűen képtelen elmenni az iskolába, vagy ott megfelelően működni, viszont otthonról jól tud tanulni, akkor van alapja annak, hogy magántanuló legyen belőle. Viszont a Megyei Nevelési Tanácsadó és Erőforrás Központ vezetője is felhívta a figyelmet arra, hogy különböző okok sokasága húzódhat meg amögött, ha egy gyermek nem akar vagy nem tud iskolába menni.
– Ebben az esetben ajánlom, hogy amennyiben van, forduljanak az iskolai tanácsadóhoz, pszichológushoz, aki az eset megvizsgálása után el tudja dönteni, hogy mi lehet a következő lépés, szükség van-e gyermekpszichiáter bevonására, az SNI-re, magántanulóságra, vagy van egyéb megoldás is
– közölte Szabó Irén-Ottília.