240 állatot öltek meg idén a vadak
A napokban haladta meg a kétszázat az idén bejelentett vadkáresetek száma Hargita megyében. A legtöbb gondot továbbra is a medvék okozzák, viszont a káresetek száma csökkenő tendenciát mutat az elmúlt évekhez képest.
Tavaly ilyenkor már a háromszázat közelítette a bejelentett vadkárok száma, idén a napokban haladta meg a kétszázat az esetek mennyisége – tájékoztatott megkeresésünkre Szabó Szilárd, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség Természetvédelmi Osztályának vezetője, akitől azt is megtudtuk, hogy az idén a kártérítések kifizetése még nem kezdődött el. A káresetek döntő többségéért idén is a medvék voltak a felelősek, a farkasok mindössze kilenc esetben hibáztathatók, ők elsősorban a juh- és kecskeállományban tettek kárt. Az elpusztított kiskérődzők száma megközelíti a 180-at, míg szarvasmarhából több mint hatvan esett áldozatul.
Medvecsemege: silókukorica
A mezőgazdasági kultúrák közül a silókukorica a legveszélyeztetettebb. Ez a növény a megyében viszonylag új kultúrának számít, ám a medvék kifejezetten kedvelik: a növénytermesztésben keletkezett károk mintegy 90 százaléka ehhez a terményhez köthető.
Megtudtuk, eddig mintegy 250 hektárnyi mezőgazdasági területre jelentettek vadkárt, ami nagyjából 40 gazdát érint. A pusztítás mértéke az 5–10 százalékostól csaknem a teljes kárig terjed – az 5 százalék alatti kisebb veszteségeket a gazdák általában nem is jelentik be. Az állattartókat érintő mintegy kétszáz káreset mögött pedig csaknem ugyanennyi károsult gazda áll.
A kártételek csökkenése mögött több tényező állhat. Szabó Szilárd szerint egyrészt a 2021/81-es sürgősségi kormányrendelet hatása érezhető, amely lehetővé teszi a problémás egyedek kiemelését az állományból. Másrészt a gazdálkodási szerkezet átalakulása – a parcellák összevonása, a földbérlés – miatt ugyanaz a terület kevesebb különálló esetként jelenik meg a statisztikákban.
Csúsznak a kártalanítással
A szakember elmondta: a vadkárok kártérítését a 2023/3-as kormányrendelet szabályozza, amely a mezőgazdasági terményekben és a haszonállatokban keletkezett károkra vonatkozik. Egyéb vagyoni kár esetén kizárólag a méhészetekben – kaptárakban és felszerelésben – keletkezett kár téríthető meg. Gépjárműveknél csak akkor jár kártalanítás, ha a baleset helyszínén nem volt vadveszélyre figyelmeztető tábla.
Szabó Szilárd rámutatott, hogy Hargita megyében az idei károk kifizetése még nem kezdődött el, viszont a tavalyi kártérítésekért megállapított 1,349 millió lejes összeget márciusig hiánytalanul átutalták az érintett gazdáknak.
A jogszabály szerinti harmincnapos kifizetési határidőt a minisztérium jelenleg nem tudja tartani. A megyei igazgatóság folyamatosan küldi a jegyzőkönyveket, a szaktárca pedig a rendelkezésre álló költségvetési források függvényében utalja a pénzt. A szakember reményei szerint a tavalyi gyakorlathoz hasonlóan az idei kártérítéseket is kifizetik legkésőbb jövő tavaszig.

