Ahagyományos gasztronómiai értékekre és fenntartható szemléletre építő vendéglátóhelyeket mostantól Myrmidone minősítés ismeri el: az ezt elnyerő éttermek és panziók olyan szigorú feltételeket vállalnak, mint hogy a felhasznált alapanyagok jelentős részét legfeljebb száz kilométeres körzetből, közvetlenül a helyi gazdáktól szerzik be, törekednek az ételpazarlás csökkentésére, és étlapjukra kötelezően beemelik Hargita megye jellegzetes fogásait – ismertette a védjegyek tegnapi átadóján Szabó Károly, a Visit Harghita (Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás) igazgatója. Ezeket a jellegzetes fogásokat úgynevezett signature dishként nevesítik: a gyűjtemény a megye 45 emblematikus ételét, ízét fogja össze, és a 2027-es elismeréshez kapcsolódó széles körű szakmai és közösségi összefogás eredményeként született meg.

A lakossági javaslatokból, valamint tizenkét helyi séf szakmai bírálata és kiválasztása alapján összeállt gyűjteményben kovászos pityókás házikenyér, tárkonyos és túrós pityókaleves, zakuszka, kocsonya, lucskos káposzta, de még az örmény gyökerű, churutos ángádzsábur is helyet kapott. Az édességek sorában ott a kürtőskalács, a lekváros derelye, az angyalbögyörő, a pánkó és palacsinta, a teljes kínálat így a térség élő gasztrohagyományának javát sűríti.

Homérosztól a Kürücök völgyéig

Maga a névadás nem egy asztal mellett született marketingfogás, hanem a hargitai táj érintetlenségén és egy izgalmas tudományos történeten alapszik. Vizauer Tibor-Csaba biológus, biológiai szakíró és lepkekutató rámutatott: a fokozottan védett narancslepkét (latin nevén Colias Myrmidone) még az 1960–70-es években fedezte fel a Kürücök völgyében (természetvédelmi terület a Gyergyói-medencében – szerk. megj.) egy helyi amatőr lepkész, majd kutatók 2016-ban Gyergyószárhegy térségében indítottak nemzetközi projektet az állomány felmérésére. Ekkor ültették el a gyergyószéki elöljárók fejében az ötletet: fenyő vagy medve helyett legyen inkább ez a gyönyörű, tiszta környezetet jelző narancslepke a térség szimbóluma.

2020-ban a Csíki-medencében is megtalálták a faj erős populációit, ami azóta valóságos tudományos turizmust generált: Hollandiától Ausztriáig, Olaszországtól Németországig érkeznek önkéntesek és kutatók a megyébe. A rovarnak az Európai Unióban a legerősebb, legegészségesebb állományai itt, Erdélyben és azon belül Hargita megyében élnek – ez a természetes tisztaság a helyi alapanyagok minőségének a záloga. A Myrmidone elnevezés egyébként ókori gyökerekre nyúlik vissza: Homérosz Iliászában a myrmidonok Achilles mellett harcoló görög harcosok voltak, akiknek neve a myrmex (hangya) szóból ered, utalva arra, hogy egykor olyan sokan voltak, mint a hangyák – ismertette a szakember.

Átlépik a megyehatárt

Közigazgatási vonalaknál a gasztroturista sem áll meg – emelte ki Szabó Károly, éppen ezért a kezdeményezéshez már négy Kovászna megyei partnerhely is csatlakozott, a minősítést megszerző vendéglátóhelyek pedig felkerültek egy közös digitális térképre, ahol az utazók egyetlen kattintással vagy QR-kód beolvasásával azonnal megtalálják a garanciát jelentő narancslepke jelzést. A térképen a Myrmidone minősítésű éttermek és panziók mellett az Open Farm helyszínek, helyi események és tematikus útvonalak is szerepelnek.