A gyergyóalfalvi gyűrűzés alkalmával a fiókák egy részét kivették a fészekből a szakemberek, hogy az érdeklődő felnőttek és gyermekek közelről is megtekinthessék a folyamatot. A tevékenység révén az elérhető közelségben lévő fészkek lakóit személyi igazolványnak megfelelő gyűrűvel láttak el a magyarországi Duna-Ipoly Nemzeti Park munkatársai.

Minden egyes gyűrű kóddal van ellátva, és ahogy a gólya lábára kerül, az ő személyi igazolványa lesz. A bal lábra helyezett fémgyűrű a teljes számot jelenti, míg a jobb lábra tett műanyag jelölőgyűrű arra is alkalmas, hogy messziről, a gólya megfogása nélkül azonosítani lehessen a madarat az elkövetkező években. Ilyen módon információt nyerünk arról, hogy melyik gólya melyikkel áll párban, a következő évben is megtartja-e a párját, mennyi ideig él, milyen területekre jár a környéken, illetve milyen távolságokat tesz meg – osztotta meg a gólyagyűrűzés legfontosabb szempontjait Ócsai Péter, a Duna-Ipoly Nemzeti Park igazgatóságának tagja. Elmondta:

a madarak adatai bekerülnek egy adatbázisba, így bármikor utánkövethetők, figyelhetők. 

A Gyergyóalfaluban és a közigazgatásilag hozzá tartozó Borzonton szervezett gólyagyűrűzés a Békás-szoros–Nagyhagymás Nemzeti Park és a Gyilkostó Adventure Egyesület közös pályázata révén valósulhatott meg, együttműködő partnerük a Hargita megyei áramszolgáltató volt. A Duna-Ipoly Nemzeti Parkkal többéves közös munka fűz össze, elsőként a madárgyűrűző táborokat szerveztük együtt, majd folyamatosan egészültek ki a közös tevékenységeink, az ő ötletük alapján most a gólyagyűrűzéssel. A kisgólyák megjelölése sok érdekes adatot szolgáltat a természetvédelem és a tudomány számára, ugyanakkor környezeti nevelés is – fogalmazott érdeklődésünkre Hegyi Barna, a Békás-szoros–Nagyhagymás Nemzeti Park igazgatója.  

A magyarországi nemzeti park munkatársai azon fészkek lakóit gyűrűzték meg, amelyek megközelíthető magasságban voltak: a folyamat rövid ideig tartott, így nem zavarta a madarak életét.

A gólyák nem a legérzékenyebb madarak közé tartoznak, nem félnek az embertől, hiszen településekhez kötődik az állomány legnagyobb része. Amíg mi dolgoztunk, a szülők nem látogatták a fészket, de megfigyeléseink alapján néhány perccel később visszatértek és tovább gondozták a kicsinyeiket

– mondta Ócsai Péter.

A tevékenységen akadtak kíváncsiskodók is, főként gyermekek: az ornitológusok arra biztatnak minden környékbelit, hogy az elkövetkező években figyeljék a gólyákat, fotózzák le azokat a példányokat, amelyeken felismerik a színes gyűrűt, és küldjék el a fontos információkat a Békás-szoros–Nagyhagymás Nemzeti Park munkatársainak. 

Az ornitológus szakemberek Magyarországon rendszeresen végeznek hasonló tevékenységet, adatbázisukban hatmillió madár szerepel: az adatok segítenek a tudományos kiértékelésben, az eredmények pedig felhasználhatók a madarak aktív védelme során.