Még áprilisban terjedt el a hír, hogy létszámstop és bér­sapka bevezetését, valamint a kiadások csökkentését fogja elrendelni a kormány, az intézkedés pedig a közszférában tevékenykedő intézményeket és alkalmazottait érinti. A május 12-én a 34-es számú sürgősségi kormányrendeletben elfogadott intézkedésre azért volt szükség, mert a kormány konszolidált általános költségvetésén – 608 milliárd lej – karcsúsítani kellett, mert az közel 5 milliárddal marad el a tervezettől. Az elmaradás annak tudható be, hogy egyes adónemek, köztük a profitadó befizetéséből származó jövedelem csak az első félév végére várható, emiatt 20 milliárdot kell lefaragni a költségekből. 

Tilos a leltári tárgyak beszerzése

– A szigorítások elsősorban az éves költségvetésre vonatkoznak, a rendelet értelmében – az intézmény alárendeltségi viszonyától függetlenül – 10 százalékkal kell csökkenteni a kiadásokat a szolgáltatásokra és termékekre – nyilatkozta lapunk megkeresésére Csont Izolda, a Székelyudvarhely Művelődési Ház főkönyvelője.
Mint elmondta, ez az intézmény tevékenységét tekintve azt is jelentheti, hogy programok és koncertek maradnak el, de a szigorítás a villany- és gázszámlákra, valamint az előadók és meghívott vendégek jogdíjának kifizetésére is vonatkozik.
– Tulajdonképpen ez a tíz­százalékos csökkentés min­den szükségletet és tevékenységet érint az alkalmazottak bérének kivételével – összegezte.
A jogszabály előírja, hogy idén nem szabad vásárolni, bérelni vagy lízingelni személygépjárművet, leltári tárgyakat – bútorokat, irodai eszközöket –, amelyek a közintézmények tulajdonába vehetők be.
– Kivételt képeznek az újonnan alapított közintézmények és a külső forrásokból beszerzett haszontárgyak, a szigorítások ugyanis csak a főhitelutalványozó nyújtotta költségvetésre vonatkoznak – pontosított a szakember. – Felfüggesztették ugyanakkor a betöltetlen és az átmenetileg megüresedett állások betöltését, kivételt képeznek azok az állások, amelyek munkaköri leírása nem szerepel egyetlen másik betöltött álláséban sem – fűzte hozzá.
Csont Izolda szerint, ha már meghirdették egy adott állás betöltésére a versenyvizsgát, s annak folyamata lezárult még a szigorító rendelet hatályossá válása előtt, az intézmény alkalmazhatja a sikeresen vizsgázót. A főkönyvelő hozzátette, a rendelkezés nem vonatkozik az egészségügyi alkalmazottakra, egészségügyi anyagok és szolgáltatások vásárlására, de az oktatási és felsőoktatási intézményeket sem érintik.

Ugyanannyi munka, kevesebb emberrel

– Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala tisztségjegyzékében jelenleg 40 betöltetlen állás van, a műszaki igazgatóságon, a szociális igazgatóságon, a fejlesztési és beruházási igazgatóságon és a lakosság-nyilvántartó irodában van hiány – tájékoztatta lapunkat Zörgő Noémi, a városháza szóvivője.
Mint közölte, a szigorítás – miszerint nem lehet vizsgát szervezni a következő időszakban a betöltetlen vagy az ideiglenesen felszabadult állások betöltésére – egyelőre csak a 2023-as évre vonatkozik.
– A sürgősségi rendelet megnehezíti az intézmény működését, hiszen a nyugdíjazások, szülési szabadságok, illetve más okból bekövetkezett személyi kiesések pótlására nincs lehetőség, noha a munka mennyisége nem változik, s azt sem lehet tudni, milyen újabb feladatok jelennek meg – jegyezte meg.
A szóvivő hozzáfűzte: továbbra sem lehet a túlórákat kifizetni, az étkezési támogatás a 2019-es szinten marad, ugyanúgy a doktorátusi pótlék is, a fogyatékossági pótlék a 2018-as, az alapbérek 2021-es szinten maradnak. Arra a kérdésünkre, hogy a szigorítások fogják-e befolyásolni a hivatalban dolgozók hatékonyságát, a szóvivő azt válaszolta:
– Ezt az összefüggést ha­tározottan elutasítjuk. A munkavállalók terhelhetősége minden szektorban véges, így a közszférában is. De mivel a bérek nem változnak, ez a konspirációs helyzet sem áll fenn – hangsúlyozta a szóvivő.

Nagy galibát okozhat a szigorítás

A megyei tanácsnál közel 40 betöltetlen állás van, amelyből mindig a legszükségesebbekre keresnek embert – nyilatkozta megkeresésünkre Borboly Csaba megyeelnök.
– A PNRR pályázatoknál, a kormány által támogatott és uniós pályázatoknál szerződésfelelősökre van szükségünk. A közbeszerzésnél egyre több település és iskola is ránk bízza beruházásaik közbeszerzését, a vagyongazdálkodási osztálytól idén többen is elmennek nyugdíjba. Szinte minden osztályra kellenek emberek, mindenhol van kihívás – sorolta. – Ez a bukaresti fűnyíró-elv: kitalálják, hogy nem lehet golyóstollat venni, vagy telefont venni. Ez nem jó megoldás. Ha egy útfelújításon tevékenykedő alkalmazottnak elromlik a telefonja, hogy mondjam neki, hogy a saját pénzéből vegyen másikat? Akkora hülyeség, hogy füstöl – hangsúlyozta.
Borboly Csaba szerint a sza­bályozás egyáltalán nincs tekintettel semmire, hiszen a köl­tekezés és a pazarlás nem a he­lyi önkormányzatoknál van.
– Amíg ilyen atyáskodóan viszonyul és dönt az állam, az önkormányzatok tiszta rendszeréről aligha beszélhetünk – nyomatékosított a megyeelnök.
Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a munkaerőhiány negatív hatással lehet a beruházásokra, előnytelen közbeszerzést, hibás dokumentumokat vonhat maga után, nem beszélve arról, hogy olyan munkálatokat végezhetnek el, amelyeket újra kell csinálni illetéktelen haszonhoz juttatva ezzel a kivitelezőt.
– A legnagyobb veszteséget a szakemberek hiányával okozzák, ennek értéke ezerszerese lesz annak a néhány milliárd lejnek, amit most megspórolnak – summázta Borboly.