Hargita megyében a helyi önkormányzatokat és a megyei tanácsot együttvéve összesen 207 munkavállalót kellene elküldeni a kormány honlapján elérhető szimulátor szerint. Legalábbis akkor, ha 40 százalékos leépítéssel számolunk – a jelenleg elérhető álláshelyek 45 százalékos csökkentése esetén már 257 ember veszítené el az állását.

Mit mutat a kormány szimulátora?

A kormány honlapján figyelmeztettek: a közzétett szimuláció tájékoztató jellegű, és az önkormányzatok létszámadatait hasonlítja össze. A viszonyítási alapot az Országos Statisztikai Intézet népességi adatai és a 2010/63-as sürgősségi kormányrendelet alapján számolt törvényesen engedélyezett álláskeret adja, amelyet a megyei kormányhivatalok jelentettek 2025 első felében. A számításoknál figyelembe vették a helyi rendőrség és a megyei szintű őrző-védő szolgálatok rendelkezésre álló állásait is, míg bizonyos feladatokat ellátó hivatalnokok – lakosság-nyilvántartás, iskolabuszsofőrök, EU-s projekteken dolgozók – állásait nem számolták bele. Mint részletezték: országos szinten a törvényesen engedélyezett keret mintegy 190 ezer állás, az állásjegyzékekben ténylegesen 164 ezer szerepel, amelyből összesen 129 ezret töltöttek be az önkormányzatok. A különbség – mintegy 61 ezer poszt – üres vagy nem létező álláshely, így egy 30 százaléknál kisebb csökkentés többnyire papíron érintené csak a közszférát – írták.

Ennyi elbocsátás lenne a forgatókönyvek szerint

A kormány megszorító tervei szerint Hargita megyében is jelentős létszámleépítés várható az önkormányzatoknál. A számítások azonban eltérő képet mutatnak attól függően, hogy a személyzeti keretet 40 vagy 45 százalékkal csökkentenék, s emiatt más-más önkormányzatok számítanának a legnagyobb vesztesnek. 
Csíkszeredában és Maros­hévízen a tényleges személyzeti állomány nagyon közel van a maximumhoz, ezért már a 40 százalékos csökkentésnél is sok elbocsátásra lenne szükség. Székelyudvarhely viszont csak a szigorúbb, 45 százalékos leépítésnél kerül a legnagyobb vesztesek közé, mert akkor kerül a törvényesen engedélyezett keret alá a betöltött állásainak száma.
Hargita Megye Tanácsa esetében például jelenleg 305 a betöltött állások száma, miközben a törvény által engedélyezett keret 478-ra rúg. Ennek 40 százalékos csökkentése után is 313 főt alkalmazhatna törvényesen a megye, vagyis a megyei önkormányzat még nyolc új alkalmazottat is felvehetne. A 45 százalékos csökkentésnél viszont már 294 állást engedélyeznének a megyének, így ennél a forgatókönyvnél 11 ember elbocsátására lenne szükség. Megnéztük: az állások 40 százalékos csökkentése esetén legtöbb elbocsátásra Maroshévíz (22 fő) és Csíkszereda (21 fő) számíthat, a legkevesebbre Tusnádfürdő, Székelyandrásfalva, Újszékely és Vasláb (0 fő), valamint Gyer­gyótölgyes (1 fő). Ha viszont az álláshelyek 45 százalékát szüntetik meg, akkor Székelyudvarhely lenne a legnagyobb vesztes 23 fővel, ezt követi Parajd és Maroshévíz (16, illetve 15 fő), míg a legkisebb emberveszteséget Gyergyóvárhegy, Gyergyótölgyes, Farkaslaka, Zetelaka és Homo­ród­almás szenvedné el, ahol konkrétan senkinek sem kellene felmondani.

Stratégiai nyugalomra int a megyeelnök

Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke a Hargita Népének úgy nyilatkozott, hogy egyelőre korai értékelni a kormány önkormányzatokat érintő leépítési terveit, mivel a számítások hetente változnak, és még nincs végleges döntés. 

– Stratégiai nyugalomra intem magamat és munkatársaimat is ezzel kapcsolatban

– fogalmazott. Az elöljáró hangsúlyozza: az RMDSZ-szel közösen azon dolgoznak, hogy a megszorítások ne bénítsák meg az intézmények működését, és ne rontsák a lakossági szolgáltatások színvonalát.

– Az nem lehet a célja senkinek, hogy ellehetetlenüljön egy helyi önkormányzat működése, vagy a lakossági szolgáltatások minősége rovására menjen a megszorítás

– fogalmazott.
Bíró Barna-Botond emlékeztetett: a megyei önkormányzat már év elején 13 százalékkal csökkentette saját apparátusát, megszüntette a fejlesztési ügynökséget. A megyeelnök arra is rámutatott, hogy a kormány döntésének módja lesz a kulcskérdés: ha engedi, hogy a megye maga döntse el, hogyan hajtja végre a leépítést, hogy a megye lakossága számára kevésbé hasznos posztokat szüntesse meg, akkor működőképes marad az önkormányzat és a neki alárendelt intézmények is.

– Őszintén szólva, kulturális intézményektől nem szívesen vágnék le állásokat ilyen helyzetben, mert a megtakarítás sokkal kisebb lenne annál, mint amennyi gondot és pluszmunkát okozna

– tette hozzá.
A tanácselnök kiemelte: amíg nincs végleges kormányhatározat, nem szeretne pánikot kelteni változó számokkal, inkább kivár, és a prefektussal, illetve az RMDSZ kormányzati politikusaival együttműködve próbálja elérni, hogy a közteherviselésből való részesedés ne bénítsa meg sem a megyei tanács, sem a helyi polgármesteri hivatalok működését.
 

Kelemen: nem megbízhatók a kormány adatai
Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor szerdán kijelentette, hogy jelenleg az államnak nincs egy naprakész adatbázisa a helyi közigazgatási alkalmazottakról. A RFI-nek nyilatkozva azt mondta, emiatt senki sem tudja pontosan, hány létrehozott, betöltetlen vagy megszüntetett álláshely van a megyei és a helyi önkormányzatoknál. Ráadásul az adatszolgáltatás sem egységes, tette hozzá. Kelemen szerint azért is kellett két héttel elhalasztani a helyi közigazgatás reformjára vonatkozó törvénytervezet véglegesítését, mert csak pontos adatok ismeretében lehet megfelelő döntéseket hozni. Közölte azt is: adottak a feltételek ahhoz, hogy a helyi közigazgatás reformjára vonatkozó törvénytervezet két hét múlva véglegesítse a koalíció, mert a kormánypártoknak sikerült túllépniük a vasárnapi vitájukon keletkezett feszültségeken – írta az Agerpres.