„Sertést tartani továbbra is lehet és szabad, de már nem úgy, mint harminc évvel ezelőtt”

Disznót tartani szabad, sőt szüksé­ges, főleg vidéki környezetben, ugyan­akkor a törvény világosan meg­­határozza, milyen feltételekkel lehet saját felhasználásra vagy ke­reskedelmi célra sertést nevelni – hívta fel a figyelmet Fodor Levente, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság (DSVSA) járványtani osztályvezetője.

Létai Tibor
„Sertést tartani továbbra is lehet és szabad, de már nem úgy, mint harminc évvel ezelőtt”
Portán földet túró disznók. A szabályozásnak nem az a célja, hogy eltűnjön a háztáji sertéstartás, hanem hogy megújuljon Fotó: Veres Nándor

A sertéstartást a 2023/122-es törvény szabályozza, amely világos kereteket szab a tevékenységnek. A disz­nó­­nevelő gazdaságokat két nagy csoportba sorolja, így meg­különböztetnek ke­reskedelmi célú – ahol megengedett a sertések szaporítása és ela­dása –, valamint magán, saját fogyasztásra történő tartást. Az utóbbi esetben a sertéseket kizárólag saját felhasználásra lehet tartani – az állatok eladása, értékesítése a vonatkozó szabályok szerint szigorúan tilos, legyen szó élő állatról vagy feldolgozott termékről.

Felügyelt dagonya

Magáncélra is csak fülszámozott állatokat, engedélyezett helyről lehet vásárolni, kizárólag hiz­lalásra és saját fogyasztásra. A vásárlást követően az ezekben a kis magángazdaságokban tar­tott állatokat is regisztrálni kell a helyi állatorvos adatbázisába, és át kell íratni a gazda nevére, részletezte Fodor Levente.

Felhívta a figyelmet, hogy ezekben a háztáji gazda­sá­gokban is be kell tartani bizo­nyos járványtani megelőző sza­bályokat. A sertéseket zárt térben kell tartani, hogy ne érintkezhessenek a vad­disz­nókkal. A gazdaságba tör­té­nő belépés előtt a kezet és a lábbelit fertőtleníteni kell. A te­lep a takarmánytárolóval és a trágyagödörrel együtt be kell legyen kerítve, meg­előzve az idegen állatok, sze­mélyek bejutását. Ezekben a kisgazdaságokban legtöbb öt állatot szabad tartani. Az állatokat a megfelelő korban pedig ivartalanítani kell – amit vagy a tenyésztőnek, vagy a vásárlónak kell elvé­geztetnie, ugyanis ezekben a magángazdaságokban a disz­nók szaporítása szigorúan tilos.

Ellenőrzött sertéspiac

Kereskedelmi sertéstartást a személyi szám alapján nyil­vántartott magán­személyek, valamint a Kereskedelmi Ka­maránál bejegyzett jogi sze­­mélyek is végezhetnek. A ke­reskedelmi jelleggel fenn­tartott farmokon engedélyezett az állatok szaporítása és ér­té­ke­sítése, beleértve a vágó­hi­daknak történő ela­dást is. Ezen gazdaságok működ­te­tése és engedélyezése a 2024/10-es rendelet alap­ján történik, ugyanis az enge­délyezési körülmények vál­­toznak a gazdaság nagy­ságától és típusától függő­en, a gazdaságokat pedig köte­lezően be kell jegyeztetni az állategészségügy nyilván­tar­tásába, magyarázta Fodor Levente. 

A Hargita megyei állat­egészségügyi hatóság honlapján (harghita.dsvsa.ro/operatori-economici/exploatatii-de-animale/exploatatii-suine/) meg lehet találni azokat a bejegy­zett és engedélyezett, úgynevezett konform gazda­ságok listáját, amelyek jogo­sultak arra, hogy élő sertést értékesítsenek. A DSVSA jár­ványtani osztályvezetője fel­hívta a figyelmet: aki sertést, malacot akar vásárolni, csakis az engedélyezett farmoknál tegye ezt.


Cikkünk a hirdetés után folytatódik!


– Sajnos az internetes hir­detőfelületeken, közösségi ol­­da­lakon találkozni olyan a­ján­­latokkal, amelyekben sza­bály­­ellenesen kínálnak el­adásra sertéseket. Az állat­egészségügyi igazgatóság kampányt indított az ilyen esetek kiszűrésére és a szabályok betartatására, ugyanis nem korrekt, hogy a törvényes keretek között működő, komoly befektetéseket végző gazdaságok verseny­hátrányba kerülnek az illegális kereskedőkkel szemben – hangsúlyozta Fodor Levente. Leszögezte: – Nem az a cél, hogy eltűnjön a háztáji disz­nótartás, hanem az, hogy megújuljon, szabályozott ke­retek között működjön, va­gyis sertést tartani továbbra is lehet és szabad, de már nem úgy, mint harminc évvel ezelőtt.

Számonkért jogszabály

A községi állatorvosok havonta legalább tíz gazdaságot köte­lesek ellenőrizni körzetükben. Az ellenőrzések során ismer­tetik az aktuálisan érvényben lévő szabályokat, beleértve az állatjóléti követelményeket is. Írásos tájékoztatót is átadnak a gazdáknak, amit azoknak alá kell írniuk. Az elmúlt években a DSVSA minden térségben több felkészítőn is ismertette a sertéstartással kapcsolatos törvényeket, hangsúlyozva azok betartásának fontosságát. Mi­vel azóta elegendő idő telt el a szabályok megismerésére, a hatóság most már számon is kéri azok betartását – számolt be a DSVSA osztályvezetője. Megjegyezte: a nem megfelelő körülmények között szállított és nem egyedesített sertések esetében az ellenőrző szer­vek a sertéseket és a szál­lító járművet egyaránt elko­bozhatják.





Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!