– Elnök úr, interjúnk megjelenésének napján tűzi napirendre tanácsülésen a megyei önkormányzat képviselő-testülete a 2026-os büdzsé elfogadását. Milyen szám szerepel a tervezet első bekezdésében?

– A költségvetés előkészítését még decemberben elkezdtük, azóta többször újra kellett terveznünk. Hargita Megye Tanácsának induló általános költségvetése 2026-ra – az alintézményeinkkel együtt – 828 millió 463 ezer lej, ebből a megyei tanács apparátusának költségvetése 441 millió 939 ezer lej. Azért nem érdemes túl nagy jelentőséget tulajdonítani az induló költségvetési számoknak, mert ezek tartalmazzák azokat az európai uniós és kormányzati pályázatokat is, amelyeket – meglévő szerződések alapján – kötelező belefoglalni a költségvetésbe. Az azonban már bizonytalan, hogy ezekből ténylegesen mennyi forrást tudunk lehívni. Tavaly is hasonló volt a helyzet: számos, a Helyreállítási Alapból megnyert pályázat bekerült a költségvetésbe, ám év közben a kormány leállította ezeket, és végül mindössze három indult újra. Ugyanez történt az Anghel Saligny program esetében is, így nem tudtunk a tervezett ütemben haladni. Összességében meglehetősen kiszámíthatatlan év volt a tavalyi, és az idei esztendő sem ígérkezik könnyebbnek a költségvetés indulását tekintve. Ugyanakkor bizakodunk a költségvetés kiigazításában is.

– Tavaly a lehetőségekhez képest mintegy 100 millió lejjel haladták meg a reális igények a rendelkezésre álló forrásokat. Hogyan alakul ez a különbség 2026-ban?

– Idén mintegy 63 millió lejjel haladják meg a reális igények a rendelkezésre álló forrásokat. Ezért olyan költségvetést kellett összeállítanunk, amellyel egyáltalán el tudunk indulni. Ennek érdekében minden területen visszafogtuk az igényeket, például az alintézményeinknél, valamint a fejlesztési társulásoknál – a kistérségek kivételével – átlagosan 15 százalékos költségmegvonást, visszavágást alkalmazunk. Arra kértem az alintézmények vezetőit, hogy a működési költségeiket és a béreket mindenképpen tervezzék be az év végéig, hiszen ezt nem bízhatjuk a véletlenre. A programok finanszírozását viszont egyelőre csak szeptemberig tudjuk biztosítani. Arra számítok, hogy év közben új bevételi források bevonásával a költségvetést módosítani tudjuk. A jelenlegi tervezet ugyan vérszegény, de egy szükséges kompromisszum: ha valahová többet adunk, azt máshonnan kell elvenni, miközben az egyensúlyt mégis fenn kell tartani. 

– Milyen intézkedésekkel lehetne a forráshiányon tompítani?

– A költségvetés elfogadása után kezdeményezni fogjuk a Fejlesztési Minisztériumnál a tavalyi költségnövekedések 80 százalékára vonatkozó szer­ződéskiegészítéseket, ami mintegy 16 millió lej lehívását tehetné lehetővé. Emellett egy 15 millió lejes hitelkeret-bővítést is megpróbálunk elérni, bár ennek esélyei jelenleg bizonytalanok, mivel a pénzügyi tárca nem igazán támogatja az ilyen jellegű hitelnöveléseket.

– Az idei költségvetésben mely területek kapják a legtöbb figyelmet és pénzt?

– Jelenleg a legnagyobb hangsúlyt arra helyezzük, hogy minél előbb megköthessük a felcsíki 125-ös megyei út felújításának finanszírozási szerződését. Erre egy 120 millió lejes európai uniós támogatást pályáztunk meg. Amennyiben megkapjuk az összeget, lehetőség nyílik arra is, hogy a meglévő hiteleinket refinanszírozzuk, a futamidőt középtávon, legalább 10 évről 15 évre növeljük, valamint a hitelértéket is emeljük. Enélkül fennáll a veszélye annak, hogy nem tudjuk befejezni a beruházásainkat, és az uniós források felhasználása is bizonytalanná válik. 

– Ezen a téren melyek a legsürgetőbb határidők?

– Négy olyan európai uniós projektünk van, amelyeket idén júliusig le kell zárnunk. Ezek közül az egyik az iskolák tanszerekkel, eszközökkel, okostáblákkal való felszerelése, ezt várhatóan már a jövő hónap közepéig sikerül befejezni. Emellett három, a Helyreállítási Alapból finanszírozott energiahatékonysági beruházás zajlik: a régi MÁV-palota, másként a volt fogászati klinika, a homoródi Hatos Villa, valamint a megyeháza felújítása. Az első kettő esetében nem látok akadályt a határidő tartásának tekintetében, a megyeháza esetében pedig azon dolgozunk, hogy a munkálatokat két részre bontsuk, s így az energiahatékonyságot célzó munkálatokat – megfelelő ütemezéssel – még határidőre be tudjuk fejezni, míg a többit, például területrendezési vagy parkosítási munkákat az év végéig végezzük el, illetve szükség esetén jövő év elejére ütemezzük. Ezek a beruházások kiemelt prioritást élveznek, ezért a szükséges forrásokat biztosítanunk kell. Emellett jelentős terhet jelentenek a tavalyról áthozott mintegy 40 millió lejes kifizetetlen számlák is, amelyből 36 millió lej költségnövekedésekből adódik. Az ilyen jellegű többletköltségekkel egyetlen önkormányzat sem tud előre számolni. Az összeg az Anghel Saligny program keretében megvalósuló útberuházásokat is tartalmazza, amelyek esetében a kiadások egy részét igyekszünk visszaigényelni. A központi költségvetésből mintegy 19 millió lejt kapunk az áfából visszaosztva, amelyet az utak karbantartására fordíthatunk.

– Mekkora keretösszeggel hirde­tik meg a civil pályázati prog­ramokat? 

– Sokat gondolkodtunk azon, hogy egyáltalán megszervezzük-e, de végül úgy döntöttünk, hogy nehéz helyzetben sem hagyjuk magukra civil szervezeteinket, és a kulturális identitás megélése és megerősítése legalább annyira fontos, mint minden más beruházás, tartozás vagy felújítás. A civil pályázatok közül a kulturális kiírások maradnak változatlan összeggel, és ezeket a költségvetés elfogadása után a kulturális intézményeink azonnal meg is hirdethetik. Értékválasztás, elköteleződés is van ebben a döntésünkben. Az egyházi, sport-, tűzoltó- és ifjúsági támogatások ugyanakkor csökkennek, de ezek a kiírások is elérhetők lesznek, amint a költségvetés lehetővé teszi. Az egyháztámogatási pályázatainkat májusban hirdetjük meg, de csak szeptember végén vagy október elején döntünk. A műemlékvédelmi pályázatot 1,4 milliós kerettel hirdetjük meg, ez mintegy 200 ezer lejjel kevesebb, mint tavaly, de meghirdetjük. Az egyházi együttműködési programunkat a tavalyi 200 ezer lej helyett 300 ezer lejes kerettel indítjuk el. Ez a százezer lejes növekedés a Márton Áron-év eseményeihez való hozzájárulást segíti. Bízom abban, hogy a nyár folyamán ezt a keretet is tudjuk növelni. Egyelőre egyik pályázatról sem szeretnék részletesebben beszélni, mert a frakció még vizsgálja a kérdést.

– Hol tartanak a folyamatban lévő egészségügyi beruházások? Gondolok itt a megyei kórház sürgősségi osztályának bővítésére, a tervezett tüdő- és fertőző betegségek osztályára, valamint az új orvoslakások építésére. Ezeknek mekkora az aktuális forrásigényük, és milyen szociális fejlesztések szerepelnek még az idei tervekben?

 – A Hargita Megyei Sürgősségi Kórház sürgősségi osztályának bővítése egy 75 millió lejes beruházás, amelyet az Országos Beruházási Társaságon keresztül valósítunk meg. Ennek mintegy fele az épület kivitelezésére vonatkozik, amely már nagyrészt elkészült, a másik fele pedig az orvosi eszközök beszerzését fedezi. A mi feladatunk a kórház körüli tereprendezés és a közműcsatlakozások biztosítása. Ezekről jelenleg is egyeztetünk, például a villanyhálózat kiépítéséről az Electrica Rt. szolgáltatóval. A költségvetés elfogadása után indítjuk a közbeszerzési eljárásokat, ez idén várhatóan 5-6 millió lejes kiadást jelent. Emellett az ANL-s orvosi lakások ügyében is történt előrelépés, a városi önkormányzattal egyeztetve egy hátsó megközelítési út kialakítása is napirenden van. Amennyiben a város elfogadja saját költségvetését, várhatóan egy hónapon belül véglegesíthetők a szükséges eljárások, ami elháríthatja az akadályokat a beruházás megkezdése elől. Ezt követően már az Országos Lakásügynökség költségvetésén és az indítás időzítésén múlik a folytatás. A tüdő- és fertőző betegségek új osztálya esetében – amelyet szintén az Országos Beruházási Társaság finanszíroz – az épület újrapozicionálása zajlik. A műszaki és gazdasági bizottság jóváhagyása után kezdődhet a tervezés. Ott támfalépítésre és tereprendezésre is szükség lesz, tehát a kezdeti 5 millió lejes becsült költség akár 30 millió lejre is nőhet. Ez jelentős teher lesz, de a beruházás várhatóan idén még nem kezdődik el. Az említetteken kívül más fejlesztések is előkészítés alatt állnak. Ilyen például Csíkszentmártonban a korai fejlesztő központ felújítása, Szentegyházán a palliatív ellátást biztosító új épület kivitelezése, valamint a balánbányai inkubátorház fejlesztése, ahol a költségvetés elfogadása után indulhat a közbeszerzés az eszközbeszerzésre – ez utóbbit akár év végén meg is nyithatjuk. 

– Mi történik azokkal az ingatlanokkal, amelyek végül nem kaptak finanszírozást az Országos Helyreállítási Alapból? Ilyen a Vámszer Géza Művészeti Népiskola, a Személyi Nyilvántartó Igazgatóság épülete, a csíkszeredai kórház fül-orr-gégészeti osztályának otthont adó ingatlan, valamint a bélbori speciális iskola két épülete.

– Sajnálom, hogy az említett kisebb ingatlanjaink korszerűsítésére nem kaptunk finanszírozást, hiszen viszonylag könnyen fel tudtuk volna újítani ezeket. Januárban a fejlesztési minisztérium egyoldalúan felbontotta azokat a finanszírozási szerződéseket, amelyeket tavaly már felfüggesztettek. Összesen öt ingatlanunkat érinti a döntés. Ez természetesen problémát jelent, ugyanakkor azt sem szabad szem elől téveszteni, hogy ha mindegyikre kaptunk volna finanszírozást, az önrész biztosítása miatt komoly veszélybe kerülhetett volna a működési költségek fedezése.

– Hol tartanak jelenleg a 137-es, Székelyudvarhelyt Szé­kelykeresztúrral, illetve a 127-es, Gyergyóditrót Gyergyó­tölgyessel összekötő megyei utak munkálatai, és milyen feladatok vannak még hátra? A 137-es utat nyáron már átadták, de az elszámolás egy része és kisebb munkák még maradtak.

– Így van. A 137-es útnál már csak kisebb befejező munkák maradtak, például egyes szakaszokon a bicikliút jelzéseinek felfestése, illetve az Udvarhely utáni szakaszon egy ledes lámpatest felszerelése van hátra, mivel az adott átkelő sötétben balesetveszélyes, különösen a kerékpárosok számára. Összességében azonban a beruházás gyakorlatilag lezártnak tekinthető. A 127-es út esetében egy 1-2 kilométeres szakaszon szakértői javaslatra geokompozit réteg beépítése szükséges. Ennek költsége viszont meghaladta az előre nem látható kiadásokra szánt keretet, ezért új közbeszerzési eljárást kellett kiírni. A pályázat lezárult, és ugyanaz a kivitelező nyerte el, aki az útépítést is végzi. A munkálatok technológiai sajátossága, hogy a geokompozit lefektetése után rövid időn belül aszfaltozni kell, különben az anyag szerkezete sérülhet. Ez azt jelenti, hogy a kezdési parancs kiadását követően akár egy hónapon belül befejezhető lenne a teljes szakasz. A munkakezdést azonban egyelőre halasztjuk, amíg nem látjuk pontosan, milyen külső forrásokat tudunk még bevonni. Célunk ugyanakkor, hogy idén befejezzük a beruházást, legalább azon a részen, amelyet nem érint az autópálya nyomvonala.

– Sikerült-e már teljes mértékben rendezni a 137-es út munkálatainak elszámolását?

– Az elszámolás gyakorlatilag megtörtént, azonban a 140 millió lejes finanszírozási keretből mintegy 900 ezer lej értékben tavaly nem tudtuk feltölteni a minisztérium rendszerébe a számlákat, mivel azt időközben lezárták. Az online felületet csak március 2-án nyitották meg újra, ekkor feltöltöttük a hiányzó számlát, ám azt már nem fogadták el. Ennek oka egy decemberben elfogadott kormányhatározat, amely szerint a 2026-os számlák 20 százalékát az önkormányzatnak kell vállalnia. Ehhez azonban előbb a költségvetést kell elfogadnunk, és csak ezt követően tudjuk meghozni a szükséges döntéseket. Ez a helyzet jelentősen késleltette a kifizetéseket. Ráadásul az Anghel Saligny program szabályozása szerint előbb a teljes finanszírozási összeget el kell számolni, és csak ezt követően lehet elindítani a szerződéskiegészítések procedúráját a többletköltségek fedezésére. Így a tavalyi számlák egy részét ebben az évben kell intéznünk, amit a költségvetésben is szerepeltetnünk kell. Ez jelentősen megnehezíti a pénzügyi tervezést. Úgy gondolom, ez a rendszer nincs kellőképpen átgondolva.

– Hol tart jelenleg a megyei integrált hulladékgazdálkodási rendszer bevezetése, és milyen hatással lesz az a költségvetésre?

– Az integrált hulladékgazdálkodási rendszert idén mindenképpen el kell indítanunk. Januárban lezárult a közbeszerzés, a nyertes konzorciummal megkötötték a szerződést, és megkezdődött az árak kalkulálása, valamint a helyi sajátosságok egyeztetése a polgármesterekkel. A következő időszakban egyéni szerződéskötésekre ke­­rül sor, és megkezdődik a szük­séges eszközök, például hul­ladékgyűjtő edények kiosztása is. Májustól lakossági tájékoztató körutat is tervezünk, ahol szakemberek ismertetik a rendszer működését, és válaszolnak a felmerülő kérdésekre. Fontos tudni, hogy egyes vidéki településeken a díjak emelkedhetnek, míg például Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen a jelenleginél alacsonyabb költségekre lehet számítani. A program egy korábbi európai uniós vállalás része: a megyei tanács még 2012-ben pályázott sikeresen a mintegy 240 millió lejes támogatásra, amelynek megvalósítása most vált időszerűvé. A rendszer elindítása kötelező, ellenkező esetben a támogatást – a megyei tanácsnak és az önkormányzatoknak együttesen – vissza kell fizetniük. Éppen ezért mindent megteszünk annak érdekében, hogy egy korszerű, környezetbarát és fenntartható hulladékgazdálkodási rendszert vezessünk be. A megyei tanács költségvetését elsősorban a hulladékgazdálkodási fejlesztési társulás működéséhez szükséges tagdíj érinti. Számításaink szerint a rendszer szeptemberben, legkésőbb októberben indulhat el.