Látványos társadalmi és jogszabályi változásokról tanúskodnak a kisgyermekes családok juttatásai Hargita megyében – derült ki a Hargita Megyei Kifizetési és Szociális Felügyelőségi Ügynökség (AJPIS) legfrissebb elemzéséből, amelyet Kósa Enikő osztályvezető mutatott be a prefektusi kollégium hétfői ülésén.

A 2020 és 2025 közötti időszakban a gyermeknevelési támogatásban részesülők átlagos havi száma 3555-ről 3016-ra csökkent, a kifizetett összeg viszont 76,8 millióról 121,5 millió lejre ugrott. Ennek oka a bérek növekedése: a maximális, 8500 lejes támogatásban részesülők száma 19-ről 140-re nőtt, míg a minimális összeget (1651 lej) igénylőké 937-ről 265-re esett vissza. A szociális támogatásokra fordított teljes megyei keret 2025-ben meghaladta az 565 millió lejt, amelynek közel negyedét, 23,8 százalékát a kisgyermekes családok juttatásai tették ki.

Racionális döntés

Jelenség, hogy egyre több édesapa kapcsolódik be a gyermeknevelési támogatási rendszerbe: míg öt évvel ezelőtt 490 férfi szerepelt a kifizetési listákon, 2025-ben már 791-re emelkedett a számuk – bár a többségük csak a jogszabályban előírt kötelező két hónapot veszi igénybe, miközben az anyák igényléseinek száma 3065-ről 2225-re mérséklődött.

A növekedésben kulcsszerepet játszik a gyermeknevelési szabadság úgynevezett „apai hónapjainak” szigorúbb szabályozása: a kétéves (24 hónapos) gyermeknevelési szabadságból legalább két hónap a másik szülőt illeti meg. Ha az apa nem él ezzel a jogával, a család elesik a két hónapra járó pénztől, mivel a támogatás nem ruházható át az édesanyára. Kósa Enikő rávilágított: az egymást követő szüléseknél az apai hónapok összeadódnak, így, ha a férfi egyáltalán nem marad otthon, a családok akár 3-4 hónapnyi teljes juttatástól is eleshetnek. Egyedülálló szülőknél viszont ez a korlátozás nem érvényesül, ők a teljes 24 hónapot kihasználhatják.A szakember szerint az apák otthonmaradási arányának növekedése mögött gyakran racionális családi számítás áll: ha az édesapának lényegesen magasabb volt a bejelentett jövedelme, a családi költségvetésnek sokkal kifizetődőbb, ha a fizetése 85 százalékát kitevő gyermeknevelési támogatást az ő nevén igénylik meg.

Így működik a visszatérési ösztönző

Sokatmondó a munkába való visszatérési ösztönző eloszlása, amelynek összege attól függ, mikor tér vissza a szülő a munkaerőpiacra. A törvény értelmében az 1500 lejes emelt ösztönző azoknak jár, akik a gyermek hat hónapos kora előtt újra munkába állnak, ezt a kiemelt összeget a gyermek kétéves koráig kapják a szülők.

Hargita megyében 2025-ben ezt a lehetőséget szinte kizárólag a férfiak használták ki: 93 apa mellett mindössze 17 édesanya élt vele. Ezzel szemben a 650 lejes alapértelmezett ösztönzőt – amely akkor jár, ha a szülő a gyermek hat hónapos kora után tér vissza dolgozni, vagy a gyermek 2 és 3 éves kora között marad munkában – továbbra is döntően az édesanyák veszik igénybe, a vizsgált évben 917 nő és 366 férfi igénylővel.

Az 1500 lejes ösztönző apai fölényének oka, hogy amennyiben az édesanya nem rendelkezett a szülést megelőzően a szükséges 12 hónapos adóköteles jövedelemmel, a juttatást a jogosult édesapa igényli meg. Az apa a kötelező két apai hónap letelte után visszatér dolgozni, ezzel pedig automatikusan megszerzi a kiemelt ösztönzőt a gyermek kétéves koráig.  

Megkötések és kedvezmények

Bár a törvény alapesetben tiltja a munkavégzést a gyermeknevelési szabadság ideje alatt, akadnak kivételek, és engedélyez bizonyos mellékes jövedelmeket. A szülő nem veszíti el a támogatást, ha az év során szerzett adóköteles jövedelme nem haladja meg a minimális juttatás nyolcszorosát (jelenleg legfeljebb 13 208 lejt), vagy ha helyi tanácsosi (önkormányzati képviselői), vagy megyei tanácsosi tisztségéért kap tiszteletdíjat. Szintén nem jár jogvesztéssel és megtartható a támogatás a munkavégzéshez nem kötött juttatások (például prémiumok, bónuszok, elmaradt járandóságok) kifizetése esetén.

A jogszabály az ikergyermekes családoknak is pluszsegítséget nyújt: a második és minden további ikergyermek után az alaptámogatás felett havi 1651 lejes pótlék illeti meg a családot.

Fontos változás ugyanakkor, hogy a gyermeknevelési támogatás sem teljesen adómentes már: 2025 augusztusától a bruttó összegekből tízszázalékos egészségbiztosítási járulékot vonnak le a forrásnál, ami kismértékben csökkentette a szülők kézhez kapott nettó juttatását.