A csíkpálfalvi biomé­hész, Lajos Ferenc méh­­ál­lo­má­nya is megsínylette az idei kemény telet, amely Hargita megyében komoly vesz­teségeket okozott a méhé­szek­nek. Elmondása szerint több gazda is panaszkodott, hogy a méhcsaládok 20-25 százaléka is elpusztult, a kaptárok kiüresedtek, mert a februári nagy hideg előtt – amikor enyhébb volt az időjárás – a méhek kirepültek, majd a hirtelen lehűlés miatt nem tudtak visszatérni, így a kaptárok legyengültek, több helyen pedig teljesen elnéptelenedtek.
Erősítik a családokat

– Most minden erőnkkel azon dolgozunk, hogy a megmaradt családokat megerősítsük

– mondja a méhész.
Amennyiben nincs elég méz a kaptárban, cukorlepényekkel segítik a méheket, így biztosítva számukra a szükséges táplálékot. A februári szélsőséges hideg különösen rosszkor érkezett, hiszen a méhek már megkezdték a fiasítást, ami jelentős energiaráfordítást igényel tőlük. Az állandó hideg és a kijárás hiánya nozémát is okozhat. A betegségnek kedvez a nedves, ködös időjárás is.

Kezdődik a repceidény

Megtudtuk, április 10. környékén megkezdődik a repcevirágzás, ami kulcsfontosságú időszak a méhészetek számára. Lajos Ferenc a méhcsaládjait a Román-alföldre viszi, remélve, hogy addigra kellőképpen megerősödnek. Mint mondta,  a repce kiváló táplálékforrás is a méhek számára, elengedhetetlen ahhoz, hogy május elejére, az akácvirágzásra erős családokkal vonuljanak ki.

– Tavaly minden hamarabb megindult, idén kicsit késik a tavasz, de bízunk benne, hogy jó évünk lesz

– tette hozzá Lajos Ferenc. 
Az ő méhészetében a 280 család 80-nal csappant meg..

Számottevő pusztulás

A Hargita Megyei Méhészegyesület alelnöke, Zöldi István is megerősítette, hogy jelentős pusztulásokról számolnak be a méhészek, 20, 30, de egyes helyeken akár 40 százalékos pusztulást is jegyeztek, de például a magyarországi Tolna vármegyében 80 százalékos volt az elhullás – jegyezte meg Zöldi.
A szakember rámutatott, a méhészbeszámolók szerint főleg kaptárelhagyás következett be nagy mértékben, aminek a konkrét okát nem lehet tudni, mindenki másra gyanakszik, másra fogja a jelenséget. Van, aki a szakszerűtlen teleltetést véli emögött, van, aki az atkákat hibáztatja, de többen a nozémát – más néven gyomorvész, ami erősen fertőző betegség, és a kifejlett háziméhek leggyakoribb betegsége – teszik felelőssé.
A teendőkről szólva az egyesület alelnöke kiemelte, hogy a családok megfogyatkozott élelemkészletét pótolni kell, ami azért szükséges, mert az elkövetkező két hétre az átlagosnál is melegebb időt jósolnak, így aktívabbak lesznek a méhek, viszont a természetben táplálékot a kevéske virágporon kívül nem találnak.