Hirdetés

A fenyőkúti tőzegláp

Pál Emil
Becsült olvasási idő: 3 perc
A fenyőkúti tőzegláp
Fotó: Pál Emil

Sokak számára ismeretlen lehet az a nagy tó, ami a legutóbbi jégkorszak után jött létre a Görgényi‑havasok egyik platóján. Nem csoda, hiszen legtöbb részét mára tőzegmoha foglalta el, viszont a húsevő növények, védett állatok hada és az emberi jószándék megőrizte az utókornak történetét. A fenyőkúti tőzegláp 2007 óta tartozik a Natura 2000‑es természetvédelmi területek közé, mint a Keleti‑Kárpátok legnyugatibb oligotróf tőzeglápja. A Gyergyói-havasok Parajd és Oroszhegy között fekvő vulkáni platóján, nagyjából negyven hektáron elterülő természeti csodát Fenyőkútról Székelyvarság irányába menet lehet megtekinteni.


Cikkünk a hirdetés után folytatódik!

Hirdetés


Oligotróf lápként csekély ásványianyagtartalmú, jellemzően mészszegény víz táplálja, amit a flóra összetétele és főként az ott található tűlevelű fák méretei tükröznek. A tőzeglápon számos növényritkasággal, jégkorszakbeli maradványfajjal találkozhatnak a látogatók, mint például a rovarokkal táplálkozó kereklevelű harmatfű, ami élénkvörös színével csalogatja magához táplálékát. A láp fáit többségben az erdei fenyők teszik ki, melyek a tőzeg vastagsága és az oligotróf jelleg miatt nem jutnak elég táp­anyaghoz. A fák között többféle áfonyát is lehet találni: tőzegáfonyát, vörös és fekete áfonyát, ám ezek gyűjtése a láp területén nem megengedett. Ugyanakkor említést érdemelnek a különböző mohafajták, amelyek különleges látványt nyújtanak és olyan növényritkaságok mint a gyapjúsás, sárkánygyökér, mámorka vagy a tőzegrozmaring. A szem­­­füles látogatók olyan védett állatfajokkal is találkozhatnak, mint a foltos szalamandra vagy az elevenszülő gyík. 
A lápot mindenképp csapatban vagy párban érdemes látogatni, hiszen a környéken igencsak sok medve tanyázik, amire a láp bejáratánál fel is hívják a turisták figyelmét. A láp megismerésében interaktív sétány is segíti a látogatót, ismertetve a láp keletkezésének történetét és élővilágát olyan kérdésekre válaszolva, hogy hogyan nőhet csak tíz centimétert száz év alatt egy fenyőfa. A Taj­ga‑tanösvényt kerekesszékbe kényszerült személyek is látogathatják, legutóbb 2022‑ben esett át nagyszabású fejújításon, de a tanösvény gondozói folyamatosan javítják a keletkező károkat.
 





Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!