A közlemény szerint vidéki térségek gazdasági, társadalmi és környezeti fejlődését célozza, a kulturális sokszínűség és kreativitás kiaknázásával, az a jelentés, amelyet Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke készít a Régiók Bizottságában (RB). Az ennek keretében működő Szociálpolitika, oktatás, foglalkoztatás, kutatás és kultúra (SEDEC) szakbizottság 19. ülésén, hétfőn elfogadták a tervezetet, aminek során az eddig elkészült munkadokumentum mellett az azt érintő módosító javaslatokról is döntöttek.
A jelentés célja kialakítani azokat az EU-s politikákat, amelyek a fent említett célokat elősegítik.

Ez a megközelítés a vidéki emberek számára lehetőséget teremt a kulturális tevékenységeken keresztül történő munkahelyteremtésre, az életminőség javítására, a társadalmi összetartozás erősítésére, valamint a vidéki közösségek hagyományainak és értékeinek megőrzésére,

illetve népszerűsítésére, ami hozzájárul a vidéki térségek fenntartható fejlődéséhez és élhetőbbé tételéhez. Borboly Csaba az RB raportőreként dolgozza ki ezt a dokumentumot, amely a kultúraközpontú vidékfejlesztésre teszi a hangsúlyt, a helyi jellegzetességek és értékek mentén. Olyan megújulást kezdeményez, amely a hagyományokra alapoz, és figyelembe veszi a kisebbségek érdekeit is, hiszen a vidéki élet sok esetben hozzájuk kapcsolódik.

A jelentés Csák László szakértő együttműködésével valósul meg, ugyanakkor július 17-én Brüsszelben az érintett szervezetek képviselőivel konzultáltak, aminek során különböző véleményeket gyűjtöttek és megvitatták a főbb kérdéseket.

– A vidéki területeken a kultúra a társadalmi és gazdasági átalakulás, a személyes és kollektív fejlődés a vidéki életminőség javulásának katalizátorává fejlődött. Például Hargita megye gazdasága olyan hagyományos tevékenységekre támaszkodik, mint a mezőgazdaság, az állattenyésztés és az erdőgazdálkodás, így a kutatók által nagy érdeklődés övezi, és vonzza azokat a turistákat, akik a nyugalmat meg a természettel való kapcsolatot keresik.

A hagyományos vidéki építmények tájaink szerves részét képezik, és sajnálatos módon ezek az értékek veszélybe kerülnek a kedvezőtlen integrált fejlesztési projektek miatt. A hagyományos falusi táj, a vidéki közösségeink legértékesebb erőforrásának megőrzése közös érdek

– emelte ki brüsszeli felszólalásában a jelentéstevő. Hozzátette: – Ezek a tájak értékes tudás tárházai, amelyek képesek kezelni a környezeti és fenntarthatósági kihívásokat, például a biológiai sokféleségre és a fenntartható építészetre gyakorolt pozitív hatásokat. A természeti és kulturális örökség megőrzése felszabadíthatja a turisztikai potenciált és fenntarthatja a vidéki kulturális örökséget.

A kultúrpolitika népszerűsítése a vidéki területeken nem luxus, hanem szükséglet.

Úgy gondolom, hogy ennek a véleménynek útitervet kell adnia a kultúra és a kreativitás ápolásához a vidéki Európában, biztosítva a kulturális lenyomatunk élénkségét és ellenálló képességét.

A jelentés elkészítésében a lakosság véleményét is figyelembe veszik, az előre meghirdetett kétlépcsős konzultációra beérkező észrevételek és tapasztalatok segítenek megvilágítani azokat a tényezőket, amelyek hatással vannak a vidéki fejlődésre, a kulturális örökség megőrzésére és a fenntartható gyakorlatok népszerűsítésére, különös hangsúlyt helyezve a biokulturális területekre. A felmérés eredményei kiemelkedő fontosságúak a vidéki térségek formálásában, amelyek hatással vannak a vidéki közösségekre. A beérkezett hozzászólások, javaslatok hozzájárulnak a befogadóbb, sokszínűbb és fenntarthatóbb kezdeményezések kialakításához.

A Régiók Bizottsága november 29-i plenáris ülésén szavaznak a végleges munkadokumentumról.

Borboly Csaba jelentéstevő brüsszeli tevékenységéről a megyei önkormányzat honlapján érhető el részletes információ – áll a közleményben.