Hangszeres oktatás, régi kézműves technikákkal való ismerkedés, adatközlőkkel való találkozás és természetesen sok-sok tánc jellemzi a nyolcadik gyergyói tánc- és zenetábort, amelyet augusztus 4–9. között tartanak Gyergyóremetén. A rendezvény hangsúlya idén is a gyergyói népi dallamvilág és tánc megismerésén van, de más tájegységek zenei kultúrájával is találkozhatnak a résztvevők. [caption id="attachment_93002" align="aligncenter" width="1000"] Néptáncoktatás – felnőtteknek is Fotók: Portik-Bakai Ádám[/caption] A tábor ötlete kilenc évvel ezelőtt fogalmazódott meg, amikor a Farkas Tamás és Berecz András népzenei gyűjtéséből készült műsort mutatták be. Ma már a tánctábor nyolcadik évfordulóján neves oktatók mellett nagyon színes a résztvevők csapata is, hiszen Svájcból, Magyarországról és Erdély különböző részeiről érkeztek ide – mondta Portik-Bakai Ádám szervező, a Balás Gábor Művelődési Ház igazgatója. Négy helyszínen, négy korcsoportnak oktatnak táncot az idei táborban: a Háromszék Táncegyüttes és a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes tagjai, valamint helyi oktatók segítségével gyergyói és boncidai magyar táncok dallamaira ropják kicsik és nagyok. Az élőzenés táncoktatáshoz a talpalávalót Bartis Zoltán, valamint Petres Attila és barátai húzzák. Nyolcvan résztvevője van a tábornak: korcsoportok szerint osztottuk el őket, hogy mindenkivel kicsit személyre szabottan is tudjunk foglalkozni. Családias hangulatban zajlanak a foglalkozások, az oktatók létszáma lehetővé teszi, hogy mindenkire jusson idő – mondta Rigmányi Lajos gyergyóremetei táncoktató, majd hozzátette: a községben óvodától negyedik osztályig hetente egy alkalommal minden tanuló részesül néptáncoktatásban, és ezenkívül is vannak próbák annak, aki ezt igényli. A tánc mellett a hangszeres oktatásra is nagy hangsúlyt fektetnek a gyergyói táborban: Vizeli Balázs hegedűoktató minden évben eljön, hogy a hangszeres zene iránt érdeklődőknek segítsen, utat mutasson. Idén a remetei tanítvány mellett Svájcból érkező gyerekeket is bevezetett a gyergyói népi dallamvilágba. – Mi, magyarok egész Európában egyedülállóan gazdag dallamanyaggal rendelkezünk, de nem használjuk eléggé. Úgy gondolom, minden népnek a saját zenei kultúráját kellene elsődlegesen megismernie, és csak utána az idegen népekét – mondta el az oktatások szünetében Vizeli Balázs. A népzenei gyűjtőmunkát is végző tanár elmondása szerint a magyar népzene egységes az egész Kárpát-medencében, de alapvető sajátosságai minden tájegységnek vannak, a gyergyóinak a kvintváltó-pentaton dallamok, amelyek ősi eredetre utalnak. A tábor vendégei Dsupin Pál zenész, furulyaoktató és Benedek Tibor Magor népzenekutató is, akik közös gyűjtésekkel, adatközlőkkel való beszélgetésekkel gazdagították a rendezvényt. A furulyaoktatásra idén nem jelentkezett érdeklődő, ennek ellenére a tanár úgy gondolja, megérnek rá a fiatalok, hogy az érdeklődésük ez irányba forduljon. Ez a zene kódolva van, és a kódolás a megmaradás és az életképesség tulajdonságait hordozza, így arra is képes, hogy búvópatakként működjön, és egyszer csak előkerüljön. Hiszen a mai környezetbe ilyen táborok révén visszahozzuk a régi dallamokat, s ezek az állandóság és az ismétlődés jegyében történnek – állítja Dsupin Pál. A népzenei kutatás közösségi munka, ezáltal is élővé tud válni a népzene – tette hozzá a kutató. A tábor zárónapján, augusztus 9-én gálaműsorral, verbunk- és népdalvetélkedővel mutatkoznak be a résztvevők az érdeklődő közönségnek. Boncina-Székely Szidónia