Műemlékvédelmi besorolást kapott idén a maroshévízi Ur­mánczy-kastély, és ebből az alkalomból, valamint az Európai Örökségvédelmi Napok rendezvénysorozatához csatlakozva, az elmúlt hétvégén megnyitották az épületet a látogatók előtt. A Positive Transylvania Egyesület a művészetek, a gasztronómia, valamint Maroshévíz természeti értékeit összekapcsolva kínált eseménydús, színekben, ízekben és látnivalókban gazdag programot az érdeklődőknek. [caption id="attachment_95493" align="aligncenter" width="1000"] A kastély udvara. Rövid és hosszú távú tervekben sincs hiány Fotó: Boncina-Székely Szidónia[/caption] A Maros fennsíkjára az 1900-as évek elején emelt kastélyt 2009-ben szolgáltatták vissza a leszármazottaknak, de tavalyig elhagyatottan állt, annak ellenére, hogy több éve elindították a műemlékvédelmi besorolás eljárását. 2018 tavaszán a Kastély Erdélyben projekt keretében a kastélytulajdonosok szövetségbe tömörültek, és a találkozók, beszélgetések eredményeképpen született meg a tavaszi piknik ötlete, amelyet további négy erdélyi kastélyban is megtartottak. Ősszel már kastélynapokat szerveztek a PONT csoport közreműködésével, pályázati forrásokból, és nemcsak a kastélyt, hanem Maroshévíz meleg vizű forrásait is megismertették a jelenlévőkkel. A Positive Transylvania Egyesület – élén Szabó Tekla Katalinnal, aki maga is az Urmánczyak leszármazottja – azóta megállás nélkül keresi a lehetőségeket és utakat, hogy új funkciókkal, de a régi értékeket is megismertetve méltó helyre emeljék a kastélyt. Az idei rendezvény két napja szombat délben családias hangulatú műemlékavatóval kezdődött, majd a résztvevők vezetett sétán ismerhették meg a kastély történetét a leszármazottól, aki az 50-es években kórházzá alakított kastélyban látta meg a napvilágot. A múltbeli kalandozás révén megtudhattuk, hogy a szecessziós jegyeket viselő kastély építtetője, Urmánczy Jeromos örmény nemes földbirtokos egyedülállóan modern épületet terveztetett, minden kényelemmel ellátva. Az épület tornya vízpumpatoronyként működött, így az 1906-ra megépült kastélyban folyóvíz, fűtés és illemhely is volt. Az 1940-es években pusztulásnak indult kastélyt később többszörösen átalakították: 1952-ben kórház lett, ekkor a nagy belmagasságú hallt két szintre osztották; 1971–72-ben a torony aljánál lévő főbejáratot megszüntetve az új bejáratot az ekkor beépített loggiába helyezték át. Ugyanekkor betonlépcsőkre cserélték a benti falépcsőket, amelyekről fotók hiányában nem lehet tudni, milyenek is voltak – mesélte Szabó Tekla Katalin az évszázados falak között sétálva. [caption id="attachment_95494" align="aligncenter" width="1000"] Megnyitó és vezetett séta a kastélyban Szabó Tekla Katalinnal. Személyes utazás[/caption] Művészet, gasztronómia, turizmus A vezetett sétát gasztronómiai kalandozás és műhelymunkák, valamint a meleg vizű források ismertetése követte mindazoknak, akik előzetesen feliratkoztak a programra. Az esemény társszervezői a My Transylvania Egyesület és a Slow Food Marosvásárhely Közösség volt. A túráról visszatérőket és a később érkezőket képzőművészeti kiállítás fogadta a kastély földszintjén: az Artwise fiatal művészeket és tervezőket tömörítő csoportja arra kívánta felhívni a figyelmet, hogy nagyon sok tehetséges művész él közösségeinkben, akiknek a munkái ígéretesek és értéket képviselnek. Az Oláh Ildikó ötlete alapján létrejött művészeti műhely a nap folyamán fiatal divattervezők kollekcióit is bemutatta, igényes hang- és fénytechnikával segítve a hatás elérésében. A gyerekeket a Hargita Megyei Kulturális Központ munkatársai kézműves-tevékenységekkel és játékokkal szórakoztatták, de volt zsindelyhasító workshop és koncert is. Vasárnap a gyermekek kipróbálhatták az EduKastély-játékokat, és többek között kerekasztal-beszélgetést is szerveztek a Lassú életmód témakörében, azokra a kérdésekre keresve a választ, hogyan lehetne minél szélesebb körben népszerűsíteni a helyi termékeket – legyen szó divatról, turizmusról vagy gasztronómiáról. Tervekben nincs hiány Az Urmánczy-kastélyba életet leheltek a leszármazottak, s jövőbeli tervek, elképzelések is vannak arra vonatkozóan, hogy miképpen lehetne hasznosítani, értéket teremteni benne. Szabó Tekla Katalin elmondta: a család visszakapott olyan területeket is, amelyek által vissza lehetne állítani a kastély régi környezetét, megvan az összes olyan épület, amely kiszolgálta a kastélyt – istálló, intézőház –, és bár ezek romos állapotban vannak, fel lehetne újítani azokat. Emellett arra is ígéretet kaptak, hogy a kastélyt jelenleg övező betonkerítést lebonthatják, hogy jobban meg lehessen közelíteni a bejáratot és az épület látványa is élvezhetőbb legyen. Ennél közelebbi tervek is körvonalazódnak: az alsó szintet szeretnék megnyitni a nagyközönségnek, kiállításoknak és rendezvényeknek is helyet adva, a felújításokat önerőből végeznék. A felső szinten lévő terek sorsa még kérdéses: szálláshelyek kialakításának vagy konferenciatérnek egyaránt megfelelne – mondta el a leszármazott Szabó Tekla Katalin. A Hargita Megye Tanácsától pályázott 45 ezer lejből előtanulmányokat készíttetnek és minden pályázati lehetőséget követnek, hogy megmenthessék az épületet a jövőnek. Boncina-Székely Szidónia