Szimpóziummal zárták a Zöld Könyvtár-programot
Áprilisban olvashattak lapunkban a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár projektjéről, amelynek célja olvasókert kialakítása volt. A MOL Románia zöldövezet-programjában pályáztak sikeresen, és úgy bonyolították le a projektet, hogy közben tanulhattak is a könyvtár udvarára látogató diákok. A pályázatot szimpóziummal zárták, ahol a számos elhangzott érdekesség mellett, a jelenlévők közösen fogalmazhatták meg az olvasókert kihasználására vonatkozó ötleteiket.
[caption id="attachment_70877" align="aligncenter" width="1000"] Új kerti bútorok a könyvtár udvarán. Szívesen várják az olvasókat Fotó: Kertész László[/caption]
Igény volt az olvasókertre, ezért igyekeztünk kellemesebbé, olvasóbaráttá tenni az udvart – vezette fel a program létrejöttének körülményeit Ferencz-Mátéfi Kriszta könyvtárigazgató. Mint mondta, a projekt elindítását követően biztosítaniuk kellett a folytonosságot, ezért négy rendezvénye volt a sorozatnak: Ferencz Lehel kertészmérnökkel a gyümölcsfák metszéséről tanultak a könyvtár udvarára látogató osztályközösségek, Bara István organikus gazda a gyümölcsfák és bokrok ültetését mutatta be a gyermekeknek, a Halasági Csibi termékek készítői a gyógynövények, míg Lukács Géza szárhegyi termelő a dísznövények ültetésének és gondozásának világába vezette be a tanulókat. Negyedik rendezvényként tartották a szimpóziumot.
Bara István és Lukács Géza is beszélt saját munkásságáról, majd a könyvtár programjában kifejtett tevékenységét is bemutatta a jelenlévőknek. Előbbi fényképeket mutatott be az otthoni kertről, amely nem a hagyományos mintát követi, hanem erdőkert, ami egyelőre kevésbé ismert vidékünkön. Hozzátette, a könyvtárban is hasonlót építenek, amelyben a termést rétegesen és vegyesen látjuk, azaz nem az általunk ismert „egy sorba mindent, és ugyanazt” sémát követi.
Lukács Géza rámutatott, a könyvtár segített abban, hogy beinduljon a munkája, hisz számos szakkönyvet kölcsönzött annak idején, azonban több esetben rá kellett jönniük, hogy vidékünkön hiába alkalmazkodunk kizárólag a leírtakhoz, mert semmi nem lesz ugyanaz. Megjegyezte, szívesen vállalta a könyvtár programjában való részvételt, és mutatta meg a gyermekeknek, hogy „nem nagy szenzáció virágot ültetni, és a gondozása sem igényel egyetemi diplomát”.
Molnár Judith, az Arbor Vállalkozók Szövetségének képviselője a szimpózium moderátoraként azt mondta, véleménye szerint az ehhez hasonló kis kezdeményezések következtében változhat pozitív irányba a világunk.
Az előadásokat követő beszélgetés során a jelenlévők ötletekkel szolgáltak arról, hogy miként lehetne megtölteni élettel a könyvtár olvasókertjét. Mint elhangzott, akár néhány tanórát – mint például földrajz- vagy biológiaóra – is tarthatnának ott, emellett a civil szervezetek is használhatnák tevékenységük során.
Bara István – aki többször is tartott már nyílt napot a kertjében – a Gyergyószentmiklóson található hátsó kertek kihasználására vonatkozó felajánlást tett, mint mondta, szakmai tudásával szívesen hozzájárulna, hogy életet teremtsenek ezekben a kertekben.
Kertész László