Somorja, testvér és jó barát - Ahova érdemes ellátogatni

HN-információ
A testvérvárosi kapcsolat akkor lehet valóban élő, ha nemcsak a települések vezetői, hanem a lakók között is ismeretségek alakulnak, barátságok szövődnek. Ez a gondolat s a kíváncsiság vezérelt, amikor eldöntöttük, meglátogatjuk Gyer­gyó­szentmiklós legifjabb testvérét, a felvidéki So­morja városát. [caption id="attachment_55710" align="aligncenter" width="919"] Somorja város madártávlatból[/caption] 2013-ban írt alá testvérvárosi szerződést a két település akkori polgármestere, azonban a kapcsolat nem a két településvezető ismeretségének köszönhető, hanem egy gyergyószentmiklósi fiatal hozta össze a két várost: Somorjára költözött, ott élt és dolgozott, majd tragikus balesetben életét vesztette. Somorja (szlovákul Šamorín) Gyergyószentmiklóstól 900 kilométerre, a magyar határtól nem messze, Szlovákiában, a Csallóköz nyugati részén fekszik, a főváros, Pozsony közvetlen közelségében. Nevét Szűz Mária tiszteletére szentelt középkori templomáról kapta. A sík vidéket folyók övezik, a közelben folyik a Duna, de itt található a bősi vízerőművet ellátó csatorna és a hatalmas víztározó. Itt található Szlovákia legnagyobb föld alatti vízkészlete is, a Duna föld alatti hordalékaiban. Hasonlóságok és különbségek Somorja igen rendezett település, az utcák tiszták, a parkok virágosak, zöldek, a tömbházakat felújították és előttük az autók katonás rendben sorakoznak, ugyanis nemcsak a központi részeken, hanem a lakónegyedekben is fizetniük kell a parkolóhelyekért az autótulajdonosoknak. A városnak valamivel több mint 12 ezer lakosa van, ebből több mint hétezer magyar anyanyelvű. Református, katolikus, evangélikus templom, valamint zsinagóga is van a városban. Magyar és szlovák nyelvű általános és középiskola is van, viszont több gyerek tanul szlovákul, mint magyarul. A helybéliek szerint ennek az az oka, hogy a gyerekek jobban tudnak érvényesülni, ha jól tudják az ország nyelvét beszélni, munkát találni is könnyebb a közeli fővárosban. Sok közös témánk akadt vendéglátóinkkal, ugyanis a kisebbségi lét minden vetületét megtárgyalhattuk. Nálunk így van, nálatok úgy, mi emígy szoktuk, ti amúgy. Mint elmondták, nem jellemző az, hogy konfliktus lenne a kisvárosban a magyarok és szlovákok között, békében élnek egymás mellett. A magyar anyanyelvű gyerekeknek ott is nehézséget jelent a szlovák nyelv elsajátítása. A romaproblémát nem ismerik, ugyanis ott nincsenek nagyobb romaközösségek. Nagyon sokan termesztenek gyümölcsöt, zöldséget, hiszen az éghajlat lehetővé teszi ezt, viszont gazdálkodással kevesen foglalkoznak, egész Somorján csupán 2-3 szarvasmarhát tartanak. Igen sportos város Somorja, sokféle sportban jeleskednek, van labdarúgócsapata, a kajak-kenu szakosztály neveltjei számos világversenyen és olimpián vettek részt, például a jelenlegi alpolgármester, Orosz Csaba ott volt az 1996-os atlantai olimpia döntőjében. De vívás, birkózás, kosárlabda, tenisz, karate szakosztályok is működnek. A kulturális élet is pezseg, van néptánccsoport, fúvószenekar, és több szervezet foglalkozik kulturális programok szervezésével. [caption id="attachment_55711" align="aligncenter" width="1296"] Szent Márton-dóm. 11 magyar királyt koronáztak itt Fotó: Nagy Levente[/caption] Látnivalók Ásványi anyagokban gazdag termálvizekben bővelkedik a vidék, mi ellátogattunk például a du­na­szerdahelyi termálfürdőbe, ahol 18 hektáros területen összesen 10 kül- és beltéri medence található. A termálvíz 1600 méter mélyről tör fel, és hőmérséklete a felszínen eléri az 57°C-ot, a medencékben 28 és 36°C között változik a víz hőmérséklete. A Somorja határában található sportközpontba is ellátogattunk, így lehetőségünk nyílt betekinteni a felső tízezer világába. Az X-Bionic rendelkezik díjugratópályákkal, ahol rendszeresen szerveznek nemzetközi versenyeket. Ottjártunkkor is éppen pályára léptek a szebbnél szebb lovak különböző országokból érkezett versenyzőkkel hátukon. Kelet-Európa legnagyobb fedett díjugratópályája is itt van. Az építőanyagot, a berendezést, még a lovak lába alá a homokot is messziről hozták ide. Van fedett uszoda és élményfürdő óriáscsúszdával, meleg vízzel s a legkisebbtől legnagyobbig mindenkinek megfelelő medencékkel. A sportpályákon rendszeresen tartanak edzőtáborokat különböző sportcsapatok, akár válogatott focistákkal is találkozhat itt az ember, de más hírességek is gyakran megfordulnak. A napjára 1500 euróért bérelhető lakosztályokat csak elképzelni tudjuk, de a hatalmas játszóteret közelről is megnézhettük. A szokványos játszótértől igen távol áll ez, ugyanis a gyerekek játszhatnak hajón, labirintusban, mindenféle függő mászókon, hintákon, de van itt életnagyságú kombájn, amelyen több nyelven feltüntették, hogy mi az és mire való, valamint szekér, amelyen a felirat arról tájékoztat, hogy egykor mire használtak egy ilyen járművet. Mesterséges patak is van, amely bemutatja, ahogy a forrásból a felszínre tör a víz, a patak kis malomkerekeket hajt meg, és az egyes ágakon irányítani lehet a víz folyását és mennyiségét. Pihe-puha gyep és selymes műfű mindenhol, talán túlzás, de úgy tűnt, mintha a kiszórt kavicsot is kiválogatták volna, ugyanis egyforma méretű volt mind. A komplexumnak nem igazán örülnek a helybéliek. Mint elmondták, a városnak nagy hasznot nem hoz, csupán az épületadó, amit befizetnek, de az alkalmazottak jelentős része külföldi, és a szolgáltatásoknak is csak kis hányadát élvezhetik a helyiek, ugyanis az árak nem az ő zsebükhöz szabottak. Az építéskor pedig – néhány évvel ezelőtt – nagy erdős részt taroltak le, amely sok állat élőhelyéül szolgált. [caption id="attachment_55712" align="aligncenter" width="1936"] Pozsony. Kilátás a pozsonyi várból Fotó: Nagy Levente[/caption] Pozsony, a koronázási város A Szlovák Köztársaság fővárosa mindössze 20 kilométerre van So­morjától, ez jelentősen meghatározza a város gazdasági fejlődését és a helyiek életét is, hiszen sokan a nagyvárosban dolgoznak, tanulnak. Mint elmondták, a kevés kilométer gyakran időben hosszasabb utazást jelent, hiszen főként iskolaidőben akár másfél órába is telhet az út a hatalmas forgalom miatt. Ezen könnyítene egy autópálya, amelyet már rég terveznek, nemrég építése is elkezdődött. Pozsonyt természetesen mi is meglátogattuk, hiszen a magyar történelemben fontos szerepet betöltő látnivalók vannak itt. A város legjelentősebb szakrális jellegű építménye a Szent Márton-dóm. Koronázó templomként is számon tartják, ugyanis 11 magyar királyt és 8 királynét koronáztak meg falai között. Tornyát a 150 kilós Szent Korona-másolat díszíti, ami 1563 és 1830 között itt zajlott koronázási ceremóniák szimbóluma. Pozsony az egyik legkorábbi magyar királyi vármegyeszékhely volt a leírások szerint, várispánságát még Szent István király alapította. Jelentős szerephez a Mohács után három részre szakadt ország idején jutott, amikor a Habsburggá lett birodalom magyar részének fővárosává vált, II. Lajos özvegye, Mária királyné a kincstárral és a koronázási jelvényekkel ide menekült. Így lett koronázási város Pozsony. Belvárosi sétánkat a koronázási útvonal mentén folytattuk, amely a templomnál kezdődik, majd a koronázási domb egykori helyén végződik, az útvonalat 274 díszkőbe épített kis korona jelkép jelez. Útba esik a Mihály-kapu, mely a 14. században épült, és az egykori négy, a várost védő kapu egyikeként maradt fent. Az óváros szűk utcáit nyüzsgő élet jellemzi, hiszen egymást érik a kávéházak, éttermek, bárok, és nagyon sok a turista. Ellátogattunk a pozsonyi várba is, amely a Duna bal partján 85 méter magas dombon található. A várat többször átépítették, a legnagyobb változáson Mária Terézia uralkodása alatt ment át. A vár Korona-tornyában őrizték a magyar királyi koronázási ékszereket. A várpalota déli teraszáról csodálatos kilátás nyílik a Dunára, a város jelentős hídjai is láthatók, sőt már az osztrák oldalra is át lehet látni. Pozsonyban egyébként sok más magyar vonatkozású látnivaló is van, aki beleássa magát a történelem eseményeibe, sok érdekességet megtudhat a városról, ahol ma már ritkábban lehet magyar szót hallani, a lakosság csupán 3-4 százaléka magyar, a többség szlovák. Kirándulásunk végén egy dolgot biztosan eldöntöttünk, So­morjára még elmegyünk, ugyanis a városban és környékén még nagyon sok látnivaló és érdekesség van, lakói pedig barátságosak, összeköt minket múltunk és jelenünk sok-sok közös vonása. Nagy Levente




Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!