Közzétették a bírósági ítélet hivatalos indoklását a gyergyó­szentmiklósi polgármesteri hivatalon található Városháza felirat ügyében. Eszerint a legfelsőbb bíróság tavaly nyári határozatát vette figyelembe az ítélőtábla, amely tisztázza az „érdekeltség” fogalmát. A Székely Figyelő Alapítvány szerint a hasonló, magyar nyelvű feliratokat támadó perekben is erre kell hivatkozni. 

A gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatal épületén olvasható Városháza felirat miatti pereskedés két évvel korábban kezdődött, és tavaly november végén született ítélet: a bukaresti táblabíróság Gyer­gyó­szentmiklós javára döntött. Az már akkor kiderült, hogy formai okra, a személyes érdekeltség hiányára hivatkozva utasították el a Dan Tanasă-féle ADEC keresetét. A napokban a hivatalos indoklást is közzétették.
– Az érdekeltséget tekintve az ítélet azt mondja ki, hogy – a közigazgatási bíróságokra vonatkozó törvény értelmében közérdekre hivatkozva – egy egyesület akkor indíthat pert, ha elsősorban egy saját, személyes érdeke sérült, és a közérdek ennek következtében sérül – kommentálta az ítéletet indoklását Árus Zsolt, a Székely Figyelő Alapítvány elnöke. Hozzáfűzte: ez mindig is így volt, a korábbi perek tucatjában érveltek ezzel a megtámadott polgármesterek, ellenben a bírók rendszerint azzal hárították azt, hogy elfogadták Tanasă egyesületének az érvelését. Ez pedig egyszerűen abban állt, hogy az egyesület alapszabályzatában szerepel egy olyan tétel, hogy pert indíthatnak azért, hogy kötelezzenek hatóságokat és önkormányzatokat a törvények betartására. Ez azonban most nem ment, ugyanis az ebben a perben eljáró bírók elővették a Legfelső Bíróságnak egy tavalyi,  a törvények egységes alkalmazásáról szóló határozatát. Ennek alapján megállapították, hogy az egyesület személyes érdekeltsége ebben az esetben nem áll fenn, ugyanis az alapszabálya értelmében valóban indíthat pereket, de csak olyan ügyekben, amelyek az egyesület céljaival kapcsolatosak, márpedig egy Városháza felirat eltávolítása nincs semmilyen összefüggésben az egyesület deklarált céljaival. 
– Ezek szépek, hangzatosak, egyenesen dagályosak, nagyon európaiak, szó van bennük a románok jogainak a védelméről is, de éppen ezért semmi közük egy magyar felirathoz. Konkrétan a bírók megállapították, hogy a szóban forgó felirat célja a magyar anyanyelvű személyeket tájékoztatni arról, hogy mi működik abban az épületben, s ehhez a magyarul nem beszélő román állampolgároknak semmi közük nincs. Így az egyesületnek semmilyen személyes joga vagy érdeke nem sérült, ezért a keresetet benyújtani sem volt joga – fejtette ki részletesen Árus Zsolt. Az általa vezetett jogvédőszervezet maga is beszállt a perbe, ahogy sok hasonló perbe is, jelenleg tíznél is több ügyben érdekeltek. Hozzáfűzte: ez az ítélet precedenst jelenthet a többi ügyben is, azt tervezik, hivatkozni fognak erre minden adódó alkalommal. Árus biztatja is az önkormányzatokat, hogy keressék meg az alapítványt segítségért, ha hasonló üggyel kell szembenézniük.