Portik Erzsébet-Edit: a nőkre szükség van e sokarcú világban
Pedagógusként, kisebb és nagyobb közösségében is aktív közéleti szereplőként hosszú évek óta képviseli a gyergyói térséget, de jelen van a közösségépítésben és minden olyan területen, ahol a nők sokoldalúságára, cselekvő erejére szükség van. Nőként főleg a családok támogatása és az oktatás területén vállal részt a csapatmunkából, megoldásokat, lehetőségeket keresve.
– Hosszú évek óta vállal aktív közéleti szerepet: a Hargita Megye Tanácsában betöltött munkája mellett az RMDSZ Gyergyó Területi Nőszervezetének vezetője is. Milyen elképzelések mentén vállalta a közéleti munkát?
– Csak hittel, hűséggel és felelősséggel munkálkodva lehetünk egy közösség építőkövei. Több mint tizenhárom éves közéleti munkámban kifejtett tevékenységem során lélekkel és tudással akartam együtt dolgozni a Gyergyó térségi emberekkel, segíteni értékteremtő munkájukat. Törekvéseimet, céljaimat mindig a közjó érdekében fogalmaztam meg, mindig fontos volt számomra a közösségek jó hangulatának megőrzése, egy biztonságos, élhetőbb környezet megteremtése, a család egysége és összetartó erejének védelme, az önkéntesség támogatása, segítségnyújtás a nagycsaládok számára és nem utolsósorban a nőkért, nőkkel dolgozni.
– Gyergyóremeteiként milyen prioritások mentén végezte megyei tanácsosi munkáját az elmúlt négy évben?
– A megyei tanácsosnak egyformán szívügye kell legyen minden megyei település gondja-baja, és a megoldásokat is közösen kell keresnünk. Ugyanakkor bárhol jártam, tanultam a nagyvilágban, sosem felejtettem el, hogy honnan indultam. Gyergyóremete egy olyan élhető székelyföldi település, amely hozzásegített ahhoz, hogy erőt és hitet kovácsoljak emberi megmaradásomban, gyökereimhez való ragaszkodásomban. A megyei tanács munkaasztalán a Remetét érintő kérdések között legtöbbször a hulladéklerakó és az utak problémája szerepelt. Véleményemnek és támogatásomnak adtam hangot többször is, hogy mielőbb beindulhasson ez a térség számára nagyon fontos vállalkozás. Az üzemeltető konzorcium vállalása szerint most már úgy néz ki, hogy többéves várakozás után sínen vagyunk. A megyei tanácsban az oktatási és kulturális szakbizottságban dolgoztam, és a titkári teendőket is elláttam. A szakbizottság tagjaként kivettem részem a megye három speciális iskolája személyi és tárgyi feltételeinek javítását szolgáló munkából is. Vallom, hogy az inkluzív oktatás ma már az identitást megőrző, versenyképes tudás része kell legyen. Míg korábban a Szent Anna Speciális Szakiskola vezetőtanácsának tagja voltam, jelenleg a Bélbori Speciális Iskola vezetőtanácsában dolgozom, emellett a család- és gyermekvédelmi munkacsoport tagjaként is tevékenykedtem. Sikerült két gyergyószéki pedagógus eredményes munkáját elismertetni és a Majláth Gusztáv Károly-díjjal kitüntetni. Kezdeményeztem és támogattam jeles gyergyószéki sportolók és a tantárgyversenyeken kiemelkedő helyezést elért tanulók, valamint felkészítő pedagógusok díjazását. Fontos lépésként könyvelhetem el szakbizottsági kollégáimmal, a megyei tanács szakapparátusával együtt a szakoktatás támogatását, az egész megyét érintő digitalizációs folyamat sikerességét, amely Hargita megye nyolcvanhárom tanintézetének digitalizációját és eszköz-, valamint bútorfejlesztését segíti elő.
– Az RMDSZ Gyergyó Területi Nőszervezetének vezetőjeként mit tud elmondani a nők részvételéről a közéletben? Milyen arányban vállalnak a nők hasonló szerepeket más térségekhez képest? Mi kellene változzon ahhoz, hogy ezek a számok jelentősen növekedjenek, nagyobb hangot kapjon a nők véleménye a közéleti és politikai döntésekben?
– Nagyon fontos, hogy mi, nők jelen legyünk a politikai életben és minél nagyobb számban képviseltessük magunkat ott, ahol a társadalmunkat érintő alapvető kérdések születnek. A nőszervezetben kifejtett eddigi munkámat a közéleti tevékenységem hozzáadott értékének tekintem. A Gyergyószéki Nőszervezetnél kolléganőimmel az elmúlt négy évben ötvenkét eseményt szerveztünk, közel 3600 résztvevővel. Büszke vagyok ezekre a mutatókra, mert országos szinten ott vagyunk a legnagyobb és legtevékenyebb szervezetek között. Nekünk, nőknek az is feladatunk, hogy a székelyföldi férfitársadalommal elhitessük, mi is hozzájárulhatunk a gazdasági, kulturális folyamatok kedvező alakításához tudásunkkal, tenni akarásunkkal.
– Milyen tervekkel, célokkal, elképzelésekkel vág neki a következő mandátumnak?
– A Gyergyószéki Nőszervezet képviselőjeként vallom, hogy a női tapasztalatok sokszínűsége és különbözősége, a nők észrevételei, véleményei fontosak, és szükség van rájuk ebben a sokarcú világban. E gondolatok, célok jegyében szeretnék továbbra is kitartóan dolgozni. A gyergyószéki nők bejutási rangsorolása kapcsán viszont elszomorít, hogy van olyan lista, ahol a Gyergyószéki Nőszervezet képviselője nem kapott bejutó helyet a választási listán. A gyergyószéki helyi önkormányzati listákon jelenleg tizenkilenc nő szerepel bejutó helyen. Köszönet ezért polgármestereinknek, RMDSZ-vezetőinknek, a közösség tagjainak. Ilyenkor azonban mégis Pierre Bourdieu (1994) francia szociológus nőkről szóló kutatási összegzése jut eszembe: „A különbség struktúrája megmarad!”