Gyergyószék értékeit vonultatta fel négynapos programkavalkádjával az első alkalommal megszervezett Egyfeszt összművészeti fesztivál. A minőségi szórakozás, kikapcsolódás volt az esemény hívószava. A több száz program és ötven helyszín nemcsak az ide érkező vendégeknek, hanem a gyergyószékiek számára is lehetőséget adott, hogy rácsodálkozzanak térségük sokszínűségére. Munkatársaink is így tettek: a teljesség igénye nélkül készült beszámolónkat olvashatják. A képzeletbeli Start gombbal csütörtökön este indították első útjára az Egyfesztet: egyik első állomásként a gyergyócsomafalvi legendát bemutató, Jerika köve című táncelőadást választottuk a helyi kultúrházban. A Mocorgók Néptáncegyüttes – ahogy minden előadásával – most is telt házas, percekig tapsolós produkcióval örvendeztette meg mindazokat, akik kíváncsiak voltak a település keletkezését feldolgozó, több művész munkáját dicsérő előadásra. Nyitónap minden jóval A fesztivál kezdetén az örmény udvarba is ellátogattunk: az Örmény Közösségi Ház udvarán sátrakat húztak fel, de az első nap még nem volt túl sok látogató. A házban előadásokkal, könyvbemutatóval, fotó- és festménykiállításokkal, filmvetítéssel fogadták az érdeklődőket. Kulcsár László, a Gyergyói Örmény Katolikus Egyesület elnöke és az örmény udvar programfelelőse elmondta: az első napon nem is vártak több érdeklődőt. Látogatható volt az örmény templomban levő toronymúzeum is: mint Kulcsár László elmondta, már régóta meg szerették volna nyitni a toronymúzeumot, ez most szerencsés egybeesés volt az Egyfeszt megrendezésével. A gyerekek és fiatalok is megtalálhatták a nekik való programot az örmény udvarban: Fazakas-Kató Klára óvodapedagógus tartott magyar-örmény mesés kézműves-foglalkozásokat. Továbbá kincskereső sétára hívták a szervezők az érdeklődőket Gyergyószentmiklós történetileg és építészetileg jelentős városrészein. Kulcsár László elmondta: az önkéntesek örmény édességet is készítettek: dalauzit és marlenkát is kóstolhattak az édesszájúak. Minden település egy-egy külön világ Kíváncsiságunk visszavitt Gyergyócsomafalvára, hiszen látni szerettük volna a frissen elkészült helyi óriás társasjátékot, a gyergyószéki néptáncosok és citerások előadását, valamint többet megtudni a hagyományok és kézművesek útjáról, az épített örökségről, s végül, de nem utolsósorban a gyúródó csomafalvi emberről. A Veresvirág panzió szomszédságában felállított színpadon a néptáncos fiatalok és a citerások váltották egymást délelőtt: az előadások szünetében Faragó Enikő, a helyi turisztikai iroda munkatársa az Egyfeszt csomafalvi eseményeiről tájékoztatott. Elmondta: kipróbálható a vadonatúj csomafalvi társasjáték, amely a község látnivalóit, természeti kincseit mutatja be, a játékszabályok közé pedig helyi szólásokat is beépítettek, így ha valaki a „Megtért, mint Bege Szeredába”-mezőre lépik, vissza kell mennie a startvonalhoz. A társasjátékot továbbfejlesztik, tökéletesítik, s később minden helyi rendezvény színfoltjául szolgál majd. A fesztivál ideje alatt előzetes bejelentkezéssel végig lehetett járni a Hagyományok és kézművesek útját, amelynek megállóin a csokoládékészítés, a vas megmunkálása, a kerámiakészítés, a szőnyegszövés és a fafaragás helyi mestereit ismerhették meg a fesztiválra érkezők. A csomafalvi eseménysor része volt a Köllő Miklós építész által vezetett, Épített örökségünk nyomán elnevezésű séta, valamint A csend építészete című fotókiállítás, ahol a Larix stúdió munkáit nézhették meg az érdeklődők a Veresvirág panzió szomszédságában. Az építészeti műhely által tervezett, kultúrtájba illő épületek – mint a ditrói harangláb vagy a tatárdombi emlékhely – mellett a kiállítás a múlandó faépítészetet is bemutatta, azokat a megmentett, továbbgondolt épületeket, amelyek a közösségi élet színtereiként funkcionálnak tovább. Érdemes figyelni a környezetünkre, mert ez az egyetlen erőforrás, amit hasznosítani tudunk a közeljövőben – osztotta meg gondolatait Köllő Miklós építész a kiállítással összefüggésben. A következő nap eseményei pedig mintha erre a felvetésre válaszoltak volna: a gyúródó csomafalvi embert mutatták be, aki legkülönbözőbb mesterségek gyakorlásával viszi hírét településének a nagyvilágba. Az Egyfeszt nagykoncertjei közül nagy népszerűségnek örvendett a balkán folk-rockot játszó Goran Bregovic koncertje Borszéken. Az üdülővárosban párhuzamosan zajlott a Borszék Bogrács Feszt is, ami fejtörést okozott az idelátogatóknak, hogy a temérdek program közül mit válasszanak. Csibi Ingrid, a helyi turisztikai iroda munkatársa érdeklődésünkre arról számolt be, hogy az Egyfeszt eseménysorai közül leginkább a Medve-barlangnál lévő kalandpálya, valamint az Ó-Sáros-fürdő szolgáltatásai vonzották a vendégeket. Hosszú idő után, Európa legkeletibb reneszánsz műemléke, a gyergyószárhegyi Lázár-kastély is megnyitotta kapuit. Kétségkívül a péntek esti Szalonna és bandája-koncert volt az egyik fénypontja a kastélyban történő Egyfeszt-eseményeknek; szombaton és vasárnap az időben „kissé” visszaugorva a reneszánsz udvar szereplőiként az Arany Griff rend tagjai korabeli táncokkal, majd táncoktatással örvendeztették meg a jelenlévőket. A hagyományőrző szervezet a középkor öltözködését, harcművészetét rekonstruálja hiteles történelmi források és régészeti leletek alapján. Ezt személyesen is megtapasztalhattuk a csatajelenetek révén, amelyeket a Szent György lovagrend tagjainak apródképző bemutatója követett. A reneszánsz koráról Berecz András előadóművész, Sashalmi Fekete Tamás történész, az Arany Griff-rend vezetője, valamint Kisné Portik Irén tartott előadásokat. Idén az Egyfeszt keretében szervezték a III. Reneszánsz Napokat, amelynek részeként a Gránátalma Egyesület tagjai zászlót avattak, valamint bemutatták az általuk készített úrihímzések egy részét. A vasárnapi zárónapon egy olyan általunk varrt pápai kazulát (miseruhát) mutattunk be, amelynek eredetije Gizella királyné korában és hímzőműhelyében készült, mint az egyik legrégebbi európai hímzésemlék – mondta el érdeklődésünkre Kisné Portik Irén néprajzkutató, az egyesület vezetője. Tematikus udvarok és nagyszínpadi koncertek Ahogy várható volt, a nagyszínpad eseményei mozgattak meg a legtöbb embert az Egyfeszten. A négy nap alatt a labdarúgópályán felállított nagyszínpadon pop-rock koncertek vonzottak tömegeket. A négy gyergyói zenekar – Bagossy Brothers Company, No Sugar, 4S Street, Teddy Queen – mellett a magyarországi Kiscsillag, a Hooligans, Boban Markovic, az LGT sztárjai és Charlie is fellépett az Egyfeszt gyergyószentmiklósi nagyszínpadán. A szombat esti koncerteknek csupán a „bemelegítőjét” tudták megtartnai a hirtelen érkező nagy erejű vihar miatt, azonban a szervezők kárpótolták a jelenlevőket, a jegyeket visszaválthatták a másnapi eseményekre. Az Egyfeszt során igen nagy látogatottságot könyvelhetett el a Gasztro-udvar és a főtéri vásár is. Gyergyói ételeket mutattak meg, helyi kézművesek kínálták portékáikat, és a legkisebbek szórakoztatásáról is gondoskodtak. A különböző udvarok programjai rendben lezajlottak a fesztivál során. Nagyon sokan látogatták a Retro-udvart, ennek keretében a meghívott sztárfellépőkkel szerveztek közönségtalálkozókat, állandóan nyitva tartott az oldtimer autókiállítás is, ami szintén rengeteg embert vonzott a sátrak alá a hőség ellenére. A gyergyószentmiklósi – egyébként nem látogatható – zsinagóga épülete adott otthon a képzőművészeti udvarnak. Gyergyói képzőművészek alkotásaiból nyitottak ott állandó tárlatot még csütörtökön. Márton Árpád és Karancsi Sándor műveitől kezdve a fiatal kortárs alkotókig, térplasztikáktól a festményeken át az installációkig széles volt a tárlat kínálata a zsinagóga karzatán. – Az elmúlt 50–70 év alkotóit összegzi a kiállítás, az anyag egy része a szárhegyi kulturális és művészeti központ gyűjteményéből származik. Többnyire olyan alkotásokat emeltem ki, amelyek kultikusak, egyből tudjuk, hogy azt hol láttuk, ki készítette. Fontos a visszacsatolás, hogy a gyergyói fiatal alkotók ebből a képanyagból indultak el – részletezte Orosz Annabella, a képzőművészeti udvar vezetője. Modernebb vonalat is működtetett a képzőművészeti udvar, több szabadtéri installációt is közszemlére tettek. Szabó Réka Menedék című alkotása a Salamon Ernő Gimnázium előtt kapott helyett. A fémből készült alkotást keresztszemes mintákkal díszítette, lyuggatta. Rengetegen fordultak meg a városi könyvtárnál kialakított színház- és könyvudvarban. Bárki válogathatott a mások által megunt kiadványokból a könyvturiban, a könyvsarokban pedig még nyomdaillatú köteteket kínáltak. A színházi eseményeknek is itt volt a központja. A helyi Figura Stúdió Színház a S.Ö.R című darabot mutatta be, de Bartha Boróka egyéni előadását, a Karády zárkáját is műsorra tűzték. A klasszikus színházi produkciókon túl fesztiválhangulatú előadásokat is meghívott a könyvudvar. – Kirakatszínházat hoztunk el, az éjszakai időpont ellenére is sokan érdeklődtek iránta. Az M Stúdió Pyro című, igen látványos tűzzsonglőr előadását is vendégül láttuk. Nem ragaszkodtunk ahhoz, hogy csak a klasszikus értelemben vett színházi produkciókat hozzuk a közönségnek – mondta Keresztes Franciska, a színház- és könyvudvar vezetője. Az Egyfeszt keretében rendezték a Gyilkostói sokadalmat is. A nagy hagyománnyal bíró esemény ezúttal Sok a dalom néven futott. Az üdülőtelepen népzenét és táncdalokat, operetteket játszó zenekarok léptek fel, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy táncra perdítsék az odalátogatókat. Kamarazene is felcsendült a délutáni órákban, közben kézművesvásárt tartottak a tóparton. Nemcsak a magyar, a román ajkú turistákra is gondoltak a szervezők, hiszen román népzenét is lehetett hallgatni.

Tudósított: Barabás-Pál Hajnalka, Boncina-Székely Szidónia, Péter Ágnes