Annak ellenére, hogy szeretjük elfelejteni, rendkívül aktuális az államszocializmus emlékezete, hisz máig hatással van a társadalmunkra – indokolta a témaválasztást a Gyergyói Szemle tudományos ismeretterjesztő folyóirat megálmodója és főszerkesztője, Nagy József. Az évente megjelenő folyóirat friss száma a Túlélheti-e önmagát a közelmúlt – Az államszocialista rendszer emlékezete Gyergyóban címet viseli, tíz tanulmányt tartalmaz, legutóbb pedig a Gyer­gyószentmiklósi Városi Könyvtárban mutatták be. Két évvel ezelőtt mutatták be a Gyergyói Szemle folyóirat első lapszámát, amelyben az első világháború centenáriuma képezte a fő irányvonalat, tavaly év elején pedig megjelent a második szám, amely az elvándorlás problémájának gyergyói vonatkozásait vizsgálta. A frissen megjelent harmadik számban az államszocializmus gyer­gyó­széki kérdéseit boncolgatják a lapban publikáló kutatók, a korábbi számokhoz hasonlóan ezúttal is több szemszögből olvashatunk a témában. Többek között művészettörténeti szempontból is megismerhetjük az adott korszakot, betekintést nyerhetünk abba, hogy miként zajlott a városfejlesztés a diktatúra idején, ugyanakkor az akkori levelezés korlátairól, a rendszerváltás szülte újságírásról, illetve a gazdasági szerkezetváltás hatásairól is olvashatunk a Bethlen Gábor Alap által támogatott friss Gyergyói Szemle hasábjain. Nagy József főszerkesztő korábban úgy fogalmazott, a kiadványt Gyergyószék történelmi, gazdasági és szociális problémáinak tudományos feldolgozásáért hozták létre, a cél pedig az, hogy minél több gyergyói származású kutató publikáljon benne. Kérdésünkre válaszolva megjegyezte, jelenleg több mint 140, Gyergyószéken élő, vagy innen származó kutatóval kommunikálnak, tavaly óta pedig az egyetemistákat is igyekeznek megszólítani. Mint mondta, céljuk, hogy az összes gyergyói egyetemista kitöltse a Gyergyói Szemle Egyesület által összeállított kérdőívet, majd motiválni kívánják a hallgatókat, hogy kutatásaikhoz gyergyói vonatkozású témákat válasszanak. – Egy ilyen tudományos projekt lassú és hosszú folyamat – tette hozzá Nagy József, mondván, fontosnak tartják a térség problémáinak magasabb szinten való feldolgozását, és mivel nincs ilyen kutatóintézet a térségben, így a civil szférára hárul a feladat. Kiemelte, elérhető célokról van szó, azonban kizárólag a közösség szellemi, illetve anyagi támogatásával lehet majd eredményességről beszélni. A következő lapszám témájáról általában a közönségtalálkozókon döntenek, azonban már most tudni lehet, hogy a negyedik szám a gyergyószéki oktatás kérdését részletezi majd. A folyóirat harmadik számát január 31-én Gyergyóremetén, február 7-én Gyergyócsomafalván, február 8-án pedig Gyergyóditróban mutatják be. Kertész László