Magyar óvodát avattak a megye északi határán: Napsugár a maroshévízi magyar oktatás történetében
Szalagvágás. Új kezdet fotó: Boncina-Székely Szidónia
Idén nyolcadik alkalommal hívták közös ünneplésre a Magyar Művelődési Napok keretében a maroshévízieket. A négynapos rendezvénysorozat kiemelkedő eseménye a Napsugár napközi avatóünnepsége volt pénteken délelőtt: a Magyar Kormány Óvodafejlesztési Programjában megvalósult beruházás fontos mérföldkőnek számít a maroshévízi magyar oktatás történetében.
Pénteken délelőtt ünnepélyes megnyitóval, az óvodások és iskolások műsorával teljesedett ki az újonnan épült Napsugár napközi avatóünnepsége Maroshévízen. A római katolikus és református egyház papjainak áldását és a szalagvágást követően az új épület multifunkcionális termében mindenki jelen volt, aki a projekt létrejöttében szerepet vállalt.
Deme Gabriella igazgató köszöntőbeszédében az álomtól a megvalósulásig tartó legfontosabb állomásokat idézte fel a tanintézmény létrejöttének folyamatában. 2017 januárjában kapták a jó hírt a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségétől, hogy épülne itt egy napközi, a magyar kormány támogatásával. Még abban az évben megtörtént a telekvásárlás, a tervezés és az engedélyeztetés folyamata, valamint a terület előkészítése. 2018 novemberében ünnepélyes alapkőletétel jelezte az építkezés kezdetét, és idén szeptemberben már készen állt a Napsugár, hogy fogadhassa az óvodásokat.
– Az épület birtokba vétele még hosszú folyamat: eljárások, előírások betartásának időszaka következik, de ez a nap ünnep, napsugár a maroshévízi magyar iskolatörténetben, és reméljük, hogy a magyar oktatás bölcsője lesz itt – mondta el Deme Gabriella igazgató és hozzátette: megköszönik az önkormányzatnak, ha felvállalja a napközi fenntartását, nem feledkezve meg arról, hogy a magyar lakosság is adófizetője ennek a településnek.
Burus-Siklódi Botond, az RMPSZ elnöke a harmadik éve működő óvodafejlesztési program megvalósításairól és céljairól beszélt. Elmondta: a nagyméretű program nem titkolt célja és hosszú távú terve az, hogy növekedjen a magyar óvodába járó gyermekek száma. Ennek megvalósulásához az itt élőknek is hozzá kell járulniuk: a gyerekeken, szülőkön és pedagógusokon múlik, hogy milyen erős szellemisége lesz az intézménynek.
– Fel kell ismernünk, hogy egyetlen lehetőségünk a megmaradásra az, ha magyar oktatási intézménybe íratjuk gyermekeinket – tette hozzá.
– A napközi működéséhez nélkülözhetetlen költségek és az ehhez szükséges politikai háttér megteremtésében nyújt segítséget a továbbiakban Hargita Megye Tanácsa – mondta el Barti Tihamér alelnök, és hozzátette: az iskola fűtésköltségeit is biztosították erre a tanévre, és mindent meg fognak tenni azért, hogy együttműködést alakítsanak ki a helyi önkormányzattal a tanintézmény fenntartása érdekében.
Az új magyar napközibe 39 óvodáskorú gyermeket írattak be idén: ők két román tannyelvű intézmény magyar óvodai csoportjaiba jártak eddig. Az óvodások számára egy osztálytermet alakítottak át, ahol a novemberi kisvakáció idejéig maradnak: ekkor költöznek az új épületbe, várhatóan addigra a hiányzó engedélyeket is megkapja az új, korszerű óvodaépület.
A Magyar Művelődési Napok szombaton Urmánczy Nándor-emléknappal folytatódtak. A kulturális programok, vitadélután, koszorúzás mellett a város híres szülöttéről elnevezett díjátadóra is sor került, amelyet a magyarság érdekében tevékenykedő személyeknek adnak át minden évben. Idén dr. Edvi Pétert, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat vezetőjét és egyik alapítóját, valamint Albert Mátyást, Farkaslaka volt polgármesterét díjazta az Urmánczy Nándor Egyesület.
Boncina-Székely Szidónia