A közelgő iskolai és óvodai beiratkozásokat megelőzően felmérte a lehetséges gyermeklétszámot mind az óvodai csoportok, mind a középiskolai osztály indításához a maroshévízi Kemény János Elméleti Líceum. A megye északi térségében lévő intézményben egyelőre még önálló, bár legtöbbször minimális létszámú osztályokban működhet a magyar oktatás. Az idei tanévtől az elemi osztályokban a délutáni oktatás lehetősége is adott. A születésszám alapján egyre sötétebb jövőkép körvonalazódik a maroshévízi magyar közösség szempontjából: 2021-ben három magyar gyermeket kereszteltek a városban, közülük két család Magyarországon él. Ennek ellenére az elkövetkező tanévben minimális létszámmal ugyan, de meglesznek az osztályok és óvodai csoportok – számolt be a demográfiai gondokról érdeklődésünkre Deme Gabriella, az intézmény igazgatója. Hozzáfűzte, hogy a vegyes házasságban élő családok egy része magyar óvodába íratja ugyan gyermekeit, és sok esetben még az elemi iskolából is a magyar tannyelvűt választják, hogy írni-olvasni is megtanuljon a lurkó, de ötödik osztálytól sokakat átíratnak a román tannyelvű intézménybe, hiszen még mindig él az a hiedelem, hogy jobban érvényesül majd az életben így a gyermek. A városban 2019-ben nyitotta meg ajtaját a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program keretében megépült Napsugár Óvoda, ahol a gyermekek étkeztetésének több mint felét a magyar kormány támogatásával biztosítják. Az idei tanévtől az elemi osztályokban elindult a délutáni oktatás: az Iskola Alapítvány finanszírozásával a diákok meleg ebédje és délutáni foglalkoztatása biztosítva van. – A pályázat szórványtelepülések számára volt kiírva, ezért Bende Sándor parlamenti képviselő és Barti Tihamér megyeitanács-alelnök közbenjárására volt szükség, hogy részesüljünk a támogatásban. Jó lenne elismerni, hogy itt, Hargita megye szélén mi szórványközösség vagyunk – mutatott rá nehézségeikre Deme Gabriella. A 2022–23-as tanévben teljes osztályok és óvodai csoportok indulhatnak majd, az előzetes becslések szerint; ebbe beleszámítanak a környező falvak magyar anyanyelvű gyermekei is. – A beiskolázási terv alapján az oviban gyermekösszeírást végeztünk, és van 13 beírható gyermek, akik a magyar óvodai oktatást választják. Ugyanennyi előkészítő osztályba készülő gyermek van jelenleg az óvodai csoportunkban, de természetesen, akik szeptember után születtek, szülői döntés nyomán maradhatnak még egy évet az óvodában, de még így is meglesz a minimális tízes létszám az előkészítő osztályban. Meghirdettünk egy ötödik osztályt, hiszen 11 negyedikesünk végez Maroshévízen, valamint Galócáson egy kislány, aki reményeink szerint nálunk kezdi el az ötödik osztályt. A líceumban fél-fél tanosztályt hirdetünk, 14 helyet természettudományok és 14 helyet filológia szakon. Nyolcadik osztállyal 12 diák végez, emellett tölgyesi és borszéki diákokra is számítunk – számolt be terveikről az intézmény igazgatója. Hozzáfűzte: az iskola diákjainak tanulmányi eredményei jók, van amire építeni: az elmúlt tanévben a 17 végzős diákból 16 sikeresen érettségizett. Ahhoz azonban, hogy minél több középiskolás diákot be tudjanak vonzani a térségből, szükség lenne bentlakásépületre, hiszen az ingázás csak bizonyos esetekben és távolságból jelent megoldást. – A környékről, Salamás, Galócás és Széppatak irányából iskolabusz hozza-viszi a diákokat, a borszékieknek viszont már maguk kell gondoskodniuk arról, hogy eljussanak az iskoláig, bár az ingázás költségeit részben meg tudjuk téríteni. Most van Tusnádról és Régenből is középiskolás diákunk, akiknek a katolikus és református lelkészek segítségével kerestünk lakhatást, de tény, hogy bentlakásos rendszerrel sokkal könnyebb lenne, szórványiskolaként pedig megerősödhetnénk – összegezte mondanivalóját Deme Gabriella.

Boncina-Székely Szidónia