Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 170. évfordulója alkalmából szervezett ünnepségsorozat első felvonását tartották tegnap Gyer­gyószentmiklóson: tizenhetedik alkalommal hívták hagyományos katonaeledel-kóstolóra az érdeklődőket. Az idei esemény különlegesebb volt a korábbiaknál, hiszen a felújított Benedek-kúria – ismertebb nevén a népművészeti alkotóház – avatóünnepségét is megtartották. [caption id="attachment_66715" align="aligncenter" width="1000"] A székely kapuval a porta tevékenységét is megáldották. Új színfoltja a városnak Fotó: Kertész László[/caption] Végigkövethették lapunkban a gyergyószentmiklósi Benedek-kúria felújítási munkálatainak részleteit, ezt követően pedig a hivatalos átadásról is olvashattak, ünnepélyes házavatót azonban még nem tartottak – utóbbihoz bizonyult kitűnő alkalomnak a tegnapi, tizenhetedik alkalommal szervezett katonaeledel-kóstoló. Új kapu és kerítés Fából faragott székely kapu és gyergyói motívumokat tartalmazó kerítés várta a látogatókat, akik közül többen is megcsodálták a precíz, aprólékos munka végeredményét. Kisné Portik Irén néprajzkutató rámutatott: a kapu eredetije a gyergyószentmiklósi Selyem utcában látható, és azért esett arra a választás, mert Gyer­gyó-, Csík- és Kászonszék kapuállítási hagyományát is magán hordozza. A galambdúcos székely kapun az „Isten a mi fő gondviselőnk” felirat áll, Kisné Portik Irén elmondása szerint pedig ez már 1911-ben, a kapu eredetijén is olvasható volt. A néprajzkutató köszönetet mondott mindenkinek, aki hozzájárult az 1840-ben épített ingatlan felújításához, háláját fejezve ki, hogy a romosodó épületet sikerült megőrizni az állagmegőrzési munkálatokig. – Köszönet mindazoknak, akik húsz éven keresztül gondoskodtak a házról, és természetesen azoknak is, akik programokat szerveztek és szerveznek a falai között – világított rá a hagyományőrzés és az értékmegőrzés fontosságára Nagy Zoltán, Gyergyószentmiklós polgármestere. A városvezető – folytatva a köszönetek sorát – név szerint is megemlítette azokat a személyeket, akik hathatósan hozzájárultak a tatarozási munkálatok megvalósításához: Bajkó Tibor, Bíró Róbert, Borbély Andor, Erdős István, Kiss István, Kopacz Zoltán, Jeszenszky Teréz és Portik Nándor mellett hozzátette, Mezei János korábbi polgármestert és a cserkészeket is köszönet illeti, csakúgy, mint a kivitelezésben szerepet vállaló Köllő Miklós építészt, Lukács Attila fafaragót, valamint Bencze Attila és Huszár Árpád vállalkozókat. Bátorság, hazaszeretet és leleményesség a bográcsban Török Zoltán tábori szakács immár tizenhét éve szervezi a hagyományos katonaeledel-kóstolót, és tegnap is az ő munkájának köszönhetően telt meg finomsággal a 150 literes bogrács. Mint közölte, 1996-ban kirándulás alkalmával ragadták magukkal a katonahagyományok, és Fülöp Tibor Zoltánnal, a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség alapító tagjával is akkor ismerkedett meg, aki csapatával együtt szintén jelen volt a tegnapi ünnepségen. – A katonai hagyományőrzés az egykori katonák világának újraidézését jelenti – magyarázta Fülöp Tibor Zoltán, majd hozzáfűzte: főként bátorság, hazaszeretet és leleményesség jellemezte a huszárokat, ezen erényeket pedig a gasztronómiába, az úgynevezett huszárkonyhába is be lehet csempészni. Laskás étellel készültek az eseményre, amit először Bornemissza-tésztának hívtak, majd a Bethlen-tálas nevet kapta. Az esemény ünnepi hangulatáról Izsák Kata népdalénekes, a Domokos Pál Péter Dalkör és az Ipartestület Férfikara gondoskodott, a felújított kúriát, a benne zajló tevékenységet, valamint a székely kaput Keresztes Zoltán plébános áldotta meg. Kertész László A cikk a Hargita Népe március 12-i számában jelent meg.