A cserkészcsapatok megalakulása az 1989-es rendszerváltás utáni időszakban volt jellemző a gyergyói térségben is: Gyer­gyó­új­fa­lu­ban Fülöp Béla akkori plébános kezdeményezte ennek az ifjúságnevelő mozgalomnak az elindítását, s lelkes segítőkre talált a községben.
– 1992-ben alakult a csapat, ekkor volt az első toborzás: a Romániai Magyar Cserkészszövetség már működött, mi az 58-as számot kaptuk, és következő év májusában volt az első fogadalomtétel. 41 gyermek volt akkor a csapatban, ezt a létszámot kevés eltéréssel ma is tartjuk – vázolta a kezdeteket Elekes Zsuzsanna csapatvezető, aki a megalakulástól kezdve a csapat élén áll.
Sietve hozzáteszi: lelkes segítői nélkül nem tudná ellátni a feladatait, például a Cserkészliliom Egyesület működtetését, amely a pályázási lehetőségek kiaknázásában segíti őket. 
A harmincéves csapat Márton Áron nevének felvételével a püspök kitartását, jellemének szilárdságát igyekszik megtartani, továbbvinni.

– 1990-ben ismerkedtem meg kisgyermekként a cserkészettel, és az életemet végigkíséri ez az életforma: diákként szülőfalumban, Ditróban tettem fogadalmat, később a székelyudvarhelyi tanítóképzőben folytattam a tevékenységet, majd amikor Újfaluban kezdtem dolgozni, az itteni csapathoz csatlakoztam, itt főként háttérmunkát végzek

– fogalmazott Gál Katalin nevelési tanácsadó, aki a tapasztalatait összegezve azt is elárulta, szerinte miért fontos a modern kor gyermekeinek, hogy részesei legyenek ennek az életérzésnek. 
A cserkészélet azt a tudatot adja a gyermekeknek, hogy képesek megoldani dolgokat, s ez szabadsággal, erővel ruházza fel őket. Amikor rájönnek, hogy képesek elmosogatni, fát vágni, végigmenni egy portyán, az erdőben, sátrat felhúzni, olyan energiákat kapnak, olyan megerősítést és önbizalmat, ami a személyiségfejlődés nagyon fontos része. Ugyanakkor a táborok alkalmával egymásra vannak utalva, gyakorlatba tudják ültetni az embertársaik iránti szeretetet, az elfogadást. S nem utolsósorban önnevelés is egy-egy ilyen alkalom, ahol a válogatós gyermek új ételeket is megkóstol, kilépik a komfortzónájából.
– A gyergyóújfalvi cserkészeknek péntekenként tartunk foglalkozásokat elméleti oktatással, közös játékkal, s minden év júliusában szervezzük az elmaradhatatlan tábort, amelyet a libáni cserkészházban, illetve minden második évben mozgótáborként, az ország különböző pontjain tartunk meg. A negyventagú csapat többgenerációs: akik egykor cserkészek voltak, ma a csapat körüli teendőkben segítenek és gyermekeikkel is megismertetik ezt az életérzést – mondta Sólyom Csilla csapatvezető-helyettes.
Az egyesület révén főként a mozgótáborok utaztatási költségeire pályáznak, de a sátrak és konyhai használati tárgyak is fontos részei a cserkészéletnek, így ezeket is folyamatosan újítani kell. 
A harmincadik évforduló egyfajta fordulópont, fejlődési lehetőséget kínálva a gyermekeknek és utódnevelést feladatul adva a felnőtteknek a megváltozott, felgyorsult világ kihívásai között. 
– A táborban telefon nélkül, szigorú napirenddel éltünk, amihez a gyermekek meglepően gyorsan alkalmazkodtak: az első nap után magukénak érezték a szabályokat, betartották azokat, vagy ha nem, viselték a következményeket, felelősséget vállaltak. Ez megerősít minket abban, hogy jó irányba haladunk, és hogy a munkánk nem hiábavaló – összegezte az elhangzottakat Elekes Zsuzsanna csapatvezető.