Fantasztikus, zseniális vagy épp káprázatos – ilyen és ezekhez hasonló jelzőkkel illették a látogatók Gyergyószentmiklóson az Anna – Asszonysors a 20. században című kiállítást, amelyet szombaton, a Múzeumok Éjszakáján nyitottak meg a Tarisznyás Márton Múzeumban. Olyan is volt, aki szerint a tárlat megalkotói akaratukon kívül az időgépet is feltalálták. [caption id="attachment_72390" align="aligncenter" width="1000"] Tárlatvezetés. Székely kapu hív Anna világába Fotó: Kertész László[/caption] A Múzeumok Éjszakája alkalmával a gyergyó­szent­miklósi Tarisznyás Márton Múzeumban megnyílt Anna című kiállítás 1920-tól egészen 1989-ig kalauzol egy fiktív asszony sorsa által, aki azt mondja, bárcsak leányka korában agyontaposták volna a lovak, és nem érte volna meg a sok szörnyűséget. Élettörténet és egy kiállítás, amelyet a szó szoros értelmében nem elég egyszer megnézni. Amint arról lapunkban már olvashattak, székelyföldi néprajzosok, név szerint Kinda István, Salló Szilárd, Miklós Zoltán, Kolumbán Zsuzsa, Vajda András és Szőcs Levente dugták össze a fejüket annak idején, hogy a múzeumok létrehozhatnának egy közös kiállítást. Az intézmények különböző tárgyainak bemutatása érdekében szükség volt egy alapra, így született meg Anna története, amely Bocskor Bíborka hangján keresztül ad képet a látogatónak a 20. századi asszonysors megpróbáltatásairól. – Ebben a formában ez az utolsó kiállítás az épületben – mutatott rá a tárlat hivatalos megnyitóján Csergő Tibor András, a Tarisznyás Márton Múzeum igazgatója, mondván, „Annát” addig tekinthetik meg a látogatók, ameddig az ingatlan teljes felújítása céljából ki nem költöznek az épületből. Csergő mindenkinek köszönetet mondott, aki hozzájárult a kiállítás létrejöttéhez, kiemelve Baróti Hunor munkáját, aki a szűkös tér ellenére kifogástalanul helyezte el a különböző elemeket. – Azon gondolkodtunk, hogy miként tudnánk egy olyan kiállítást összeállítani, amilyen még nem volt – mutatott rá Miklós Zoltán, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum igazgatója, hozzátéve: 2015 óta szüntelen utat jár a kiállítás, Gyergyószentmiklós után pedig újabb helyszínen lehet majd megtekinteni a tárlatot. A kiállítást Pozsony Ferenc, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem professzora méltatta és nyitotta meg, majd éjszakába nyúló tárlatvezetések következtek. A gyermekektől az idősekig, kivétel nélkül minden látogató elismerően szólt a kiállításról, az idősebb generációból például sokan fiatalkorukat vélték felfedezni a falak között. A Múzeumok Éjszakáját idén az örmény katolikus plébániával partnerségben szervezte a gyergyószentmiklósi múzeum, ugyanis Bálint Ákos népművelő, zeneszerző születésének 125. évfordulójára emlékeztek. Ez alkalomból koszorúkat helyeztek el a sírjánál, ugyanakkor emlékhangversenyt is tartottak. A rendezvény részeként a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont új kiadványait mutatta be, lehetett készíteni saját monogramos zsebkendőt, a bulizni vágyók pedig a Teddy Queen és a No Sugar koncertjén kapcsolódhattak ki. Kertész László