Gyergyócsomafalva új fejlesztési stratégiájának alapdokumentumát képezi annak a kutatásnak az eredménye, amelyet még július 14–21. között – a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem hallgatói – végeztek a községben. A fiatalok nemcsak kérdőíveztek, hanem több mélyinterjút is készítettek a településen, a felmérés eredményeiről Márton László Szilárd, Gyergyócsomafalva polgármestere beszélt lapunknak. Rámutatott: utoljára tíz évvel ezelőtt készítettek fejlesztési stratégiát, a nyári kutatás pedig sokat segít ennek aktualizálásában. [caption id="attachment_17035" align="aligncenter" width="620"] Fiatal hallgatók tevékenykedtek a nyáron Csomafalván. Eredményes munka[/caption] Júliusban számoltunk be arról a falukutató táborról, amelyet a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Szociológia Tanszéke szervezett Gyergyócsomafalván. A Budapesti Corvinus Egyetem két szakemberével együtt 24 hallgató és 6 pedagógus vett részt a táborban, az erdélyi fiatalok mellett pedig egy lány Barcelonából érkezett Gyergyócsomafalvára. Csata Zsombor, a szervező kolozsvári egyetem adjunktusa lapunknak kifejtette: a tábor által a hallgatók nemcsak elméletben, hanem gyakorlatban is betekintést nyerhettek egy kutatás folyamatába. A rendkívül összetett felmérés eredményeit mostanra kidolgozták a hallgatók – a lakosság aktuális helyzetére és véleményére vonatkozó konkrét számadatok segítségével új fejlesztési stratégiát készít Gyergyócsomafalva önkormányzata. A felmérésből többek között kiderült, hogy nem drasztikusan ugyan, de csökken a község lakosságának száma, ugyanakkor Gyergyócsomafalva elöregedő tendenciát mutat. A megkérdezettek java része mezőgazdálkodással, erdőgazdálkodással vagy építkezéssel foglalkozik, és húsz százalékuk mondta azt, hogy rendszeresen anyagi gondokkal kell szembenéznie. Az egyetemi hallgatók a külföldre való kivándorlás helyzetét is vizsgálták, Márton László Szilárd polgármester elmondása szerint ebből a szempontból sem áll olyan rosszul Gyergyócsomafalva: legtöbb esetben munkavállalás céljából mennek külföldre a csomafalviak, azonban a megkérdezettek mindössze két százaléka vallotta úgy, hogy végleg kitelepedne. – A fiatalok kötődnek a szülőföldhöz, ami rendkívül biztató – jegyezte meg a polgármester. Hozzátette: az eredmények által egy iránymutató fejlesztési stratégiát dolgoznak ki, amely az alaphelyzetet, az elemzést és irányvonalakat is tartalmaz. – Gyergyócsomafalva nyitott a kutatásokra, mivel fontos a lakosság véleménye – zárta gondolatait a polgármester. Kertész László