Lezárult a gyergyóremetei oktatás fejlesztésére irányuló stratégia hároméves keretszerződé­sének első éve – az eddigi kutatás eredményeiről és a további tervekről sajtótájékoztatón számoltak be az illetékesek. A helyi önkormányzat megbízásából elindított projekt célja a községben zajló oktatás minőségének javítása – a felmérések számos kérdésre választ adtak az elmúlt egy évben. [caption id="attachment_40292" align="aligncenter" width="1000"] Papp Mihály, Márton János, Papp Z. Attila és Laczkó-Albert Elemér. Közös munkában bízva[/caption] Felemásan indult az oktatásfejlesztési projekt a községben, mivel az érintett iskolákban dolgozó pedagógusok újabb felmérésként tekintettek a kutatásra, mondván, azért van rá szükség, mert valószínűleg nem végzik megfelelően a munkájukat. Azonban Gyergyóremete polgármestere, Lacz­kó-Albert Elemér, a munkafolyamat eddigi eredményeit bemutató sajtótájékoztatón hangsúlyozta: senki ellen nem irányul a kezdeményezés, a községvezetés pedig nem kíván politikai tőkét kovácsolni belőle. – Nem azt mondjuk, hogy nem megfelelő – jegyezte meg a községvezető, majd hozzátette: fontos, hogy a minőségi oktatás fogalma ne csak szlogen, hanem tartalommal telített folyamat legyen. A sajtótájékoztatón jelen volt Papp Z. Attila, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének igazgatója, Márton János oktatáskutató, a gyergyószentmikló­si Omnibus Kft. ügyvezető igazgatója, valamint Papp Mihály, a gyergyóremetei Fráter György Általános Iskola igazgatója is. Papp Z. Attila elmondta, egy év alatt két átfogó felmérést végeztek a gyergyóremetei iskolák tanulói között, és mindkét esetben ugyanazokat a teszteket használták – tavaly ilyenkor egy úgynevezett bemeneti, a tanév végén pedig egy kimeneti mérésen vettek részt a tanulók. Papp Z. Attila fontos szempontként emelte ki a demográfiai adatokat, megjegyezve: 1992-től 30 százalékkal csökkent a remetei iskolások száma. Az iskolai eredményesség tekintetében a másodikos-nyolcadikos tanulók 30 százaléka mindkét mérés alkalmával átlag fölötti volt, azaz sikeres, 32 százalékuk egy tanév alatt nem tanúsított érdemi elmozdulást, ők a veszélyeztetett kategória, 20 százalékuk teljesítménye visszaesett, ők a kockázatnak kitettek, 18 százalék pedig a fejlődő csoportban kap helyet. A felmérések emellett kimutatták, hogy a matematika és a természettudományok jelentik számukra a legnagyobb kihívást, iskolai eredményességüket pedig nagyban befolyásolja a családi háttér, azaz a szülők is fontos szereplői a Remetén elindított projektnek. Papp Z. Attila kiemelte, örömteli, hogy a remetei apák java része dolgozik, az viszont már kissé aggasztó, hogy 40 százalékuk külföldön, vagy az ország más területén keresi családjának a betevőt. A szakemberek úgynevezett kihívásokat fogalmaztak meg a projektet illetően, mint például a remetei pedagógusok belső kommunikációjának, valamint a tanulók motivációjának erősítése. – Nem nagyon láttunk korábban ilyen stratégiát – mondta Papp Mihály, a remetei Fráter György Általános igazgatója, hozzáfűzve: a tanárok eleinte úgy érezték, hogy kísérleti jelleggel vesznek részt a projektben. Legfőbb feladatként a külső kapcsolatok hitelesebbé tételét nevezte meg, mondván, tartalmilag kellene javítani a szülőkkel való párbeszédet. Kertész László