Egész estés produkcióval, egy helyi legenda feldolgozásával örvendezteti meg a népzene és néptánc kedvelőit a gyergyócsomafalvi Mocorgók Néptáncegyüttes. A Jerika kő legendájának színre vitelében több szakember, illetve a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ segítette az együttest. „A magyarság nem kalapdísz, hanem a szíve mélyében viseli a magyar, mint tenger kagylója a gyöngyét.” Gárdonyi Géza gondolatából kiindulva a történet az ősidőkbe vezet vissza, ahol Álmos és Jerika vezetésével a magyarok letelepednek a majdani Csomafalva területére. A zene és a tánc nyelvére írt történet egyetemes kérdéseket dolgoz fel, megmutatja, hogy a kapzsiság, a vágyálmok kergetése hogyan vezet egyéni, majd közösségi tragédiákhoz. A dráma mellett ugyanakkor a produkció megmutatja azt is, hogy az ember mindig képes felállni, újratervezni az életét – fogalmazták meg az előadás mondanivalóját a szervezők. Fontosnak tartjuk támogatni a megyében működő hagyományőrző csoportokat, így több éve együttműködünk a Mocorgók Néptáncegyüttessel is, akik olyan magas szakmai szinten dolgoznak, hogy egész estés produkcióra vállalkoztak egy csomafalvi legenda megformálásával, mi pedig örülünk, hogy közös erővel valósíthatjuk ezt meg – mondta el sajtótájékoztatón Kolcsár Béla, a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ vezetője, az előadás producere. A legenda egy nagyapa és unokája beszélgetésén keresztül vezet vissza az ősidőkbe; a különleges hangulatot homokrajz-animáció, valamint az amatőr táncosok profi szinten előadott produkciója fokozza. Több, mint három éve foglalkoztat a legenda feldolgozásának ötlete, nagy öröm számomra, hogy táncosaink fejlődése és a szárhegyi központ intézményes háttere lehetővé tette a megvalósítást. Úgy gondolom, hogy a darabban szereplő diákok számára az a tudás és élmény, amit a legenda ad, felejthetetlen lesz – osztotta meg gondolatait Balázs-Bécsi Csaba, a tánccsoport vezetője és koreográfusa. A produkció látvány- és jelmezvilágát Balázs-Bécsi Orsolya álmodta színpadra: elmondása szerint fontosnak tartotta, hogy a viseletek közel álljanak az ősmagyar öltözködéskultúrához, de ugyanakkor modernek, hordhatóak is legyenek. A ruhák színei a régi székely viselet árnyalatait adják vissza, a darabban szimbolizálják az erdőket, mezőket, folyókat. A legenda arculata a viselet által is meghatározott: a ruhákhoz rézből és bőrből készült kiegészítőket választottam – ismertette a látványvilágot Balázs-Bécsi Orsolya. Az előadás létrejöttében több szakember is segítséget nyújtott: Molnár Szabolcs a zenei szerkesztést, Kopacz Csaba az animációt, Ilyés Krisztina és Demeter Arnold a dramaturgiát alkotta meg, Gergely Erzsébet énekhangját adta az előadáshoz. A nagyapa és unokája párbeszédében Fülöp Zoltán színművészt és Molnár Bulcsút hallhatjuk. A bemutató előadást az Egyfeszt összművészeti fesztivál első napján, július 29-én, csütörtökön este hat órától nézhetik meg az érdeklődők a gyergyócsomafalvi Borsos Miklós Művelődési Házban.

Boncina-Székely Szidónia