Magyarországon állították ki munkáikat, táborra gyűltek össze, tanulmányi kirándulásra készülnek – zajlik az élet a gyer­gyó­szentmiklósi Gránátalma Egyesület háza táján. Az úrihímzéseket készítő gyergyói asszonyokhoz más településekről érkezettek is csatlakoztak, hogy minél jobban elsajátítsák a régi magyar hímzés fortélyait. [caption id="attachment_73614" align="aligncenter" width="1000"] Régi magyar hímzéssel készülnek. Munka a Gránátalma-táborban Fotó: Nagy Levente[/caption] Akárcsak az előző években, idén is a gyergyó­szent­mik­lósi Benedek-kúria udvarán gyűltek össze a Gránátalma Egyesület varróasszonyai. Tizenhatodik táborukat nyitották meg. Ezúttal is különleges hímzések kerülnek ki az ügyes kezek közül. – A fő célunk idén egy fésülködőasztal és egy női társalkodó környezetének berendezése – mondta el Kisné Portik Irén a tevékenység s egyben az egyesület vezetője. Sok kicsi helyett egy nagy Több mint harmincan jelentkeztek a Gránátalma táborába, tegnap 18 varróasszony kezdett el dolgozni, s várták a többi résztvevőt is, akik Csíkszeredából, Székelyudvarhelyről és Marosvásárhelyről érkeznek. Kisné megjegyezte, az új résztvevők a művészeti népiskola tanulóiból kerültek ki, hiszen a foglalkozásokon sok olyan öltést megtanultak már, amelyek az úrihímzéshez is szükségesek. – Az az elv vezérel, hogy ne sok kis hímzőcsoport legyen, hanem egy nagyobb tájegységet felölelő, a lehető legtöbb hímzés elkészítésével foglalkozó csoport – jegyezte meg az oktató, aki elmondta azt is, próbálják a köztudatba visszahozni a régi magyar hímzés megnevezést, hiszen az úrihímzést száz éve használják, azelőtt régi magyar hímzés volt a neve ezeknek a kézimunkáknak. A következő napokban igyekeznek arra is időt fordítani, hogy a nemrég felújított alkotóházat berendezzék, hogy látogatókat fogadhassanak. A tábor része tanulmányi kirándulás is, mezőségi egyházakhoz látogatnak, ahol vannak már nem használt úrihímzések, ezeket lerajzolják és később elkészítik. Kisné megjegyezte, a közel kéthetes tábor túl rövid ahhoz, hogy a tervezett munkát befejezzék. Megbeszélnek mindent, ami az öltésekkel, színhasználattal kapcsolatos, és mindenki otthon folytatja a munkát, majd kiállításon mutatják be. Ezeréves hímzést készítenek el Mint megtudtuk: egy nagyobb munkát is szeretnének elkezdeni, mégpedig annak a palástnak a másolatát készítik el, amit 1004 és 1007 között készített Gizella királyné és hímzőköre, majd 18. János pápának ajándékoztak. A néprajzkutató elmondása szerint ez lehetett az első magyar úrihímzés, ami sajnálatos módon elégett egy templomban a francia forradalom idején, így csak rajz maradt fenn róla. Megvalósítások és tervek Tevékeny időszak áll egyébként a Gránátalma Egyesület mögött. A magyar kormány támogatásával Mohácson mutatták be kézimunkáikat. Készíttettek egy reneszánsz kori utazóládát, amelynek belseje úgy van kialakítva, hogy egy rúdrendszeren egyszerre akár kétszáz hímzést is tudnak szállítani anélkül, hogy tűrődnének vagy sérülnének. Az egyesület 18 tagja utazott a kiállítás anyagával együtt Mohácsra, ahol előadásokat is tartottak. Kisné Portik Irén elmondása szerint még a török nagykövetnek is tanítottak néhány öltést. Aztán Kalocsán és Kiskunhalason kirándultak hazatérés előtt. A következő hónapokra is vannak terveik, kézműves-foglalkozásokat szerveznek az alkotóházban, szeptemberben pedig ismét táborra gyűlnek össze. – Aki úgy érzi, hogy volna kedve kipróbálni az úrihímzést, időt, energiát szánna erre, azt szívesen látjuk köreinkben, még akkor is, ha tapasztalatlan a hímzés terén – közölte Kisné. Nagy Levente