Akadozhat a közigazgatás
A gyergyószárhegyi tanács feloszlatását kezdeményezte a közigazgatási bíróságon Vass Katalin jegyző és Gábor László polgármester, mivel három egymást követő soros tanácsülésen egyetlen határozatot sem fogadott el a testület. Néhány nappal ezután testületileg lemondtak tanácsosi mandátumukról az EMNP–MPP-frakció tagjai, beadványukban élesen bírálva a polgármestert és lemondását kérve. A kialakult helyzet miatt fennakadások lehetnek a közigazgatási munkában.
[dropcap]H[/dropcap]a három egymást követő soros ülésén nem fogad el határozatot a tanács, a 2001/215-ös közigazgatásra vonatkozó törvény 55. cikkelye, 1. bekezdésének b. alpontja szerint a testület feloszlatható – nyilatkozta lapunknak Vass Katalin, Gyergyószárhegy jegyzője. Elmondta, hogy jelen esetben Gábor László polgármester és ő indítványozott keresetet a közigazgatási bíróságon a július 24-re összehívott soros tanácsülést követően. Kifejtette, ez volt a harmadik olyan soros tanácsülés, amelyen nem fogadott el határozatot a tanács, ezt pedig jelezniük kellett a prefektusi hivatalnak, illetve a közigazgatási bíróságnak.
Határozat nélküli tanácsülések
A korábbi tanácsülések jegyzőkönyveiből kiderült, hogy a május 29-re összehívott ülésen testületileg nem jelent meg az EMNP–MPP-frakció, így nem volt kvórum a döntéshozatalra. Mint ismeretes, Petki Zoltán RMDSZ-es tanácsos lemondása után hat–hatra alakult a gyergyószárhegyi tanács felállása a korábbi hét RMDSZ-es és hat EMNP–MPP-s tanácsoshoz képest. A június 18-i soros tanácsülésen – amelyről lapunkban is beszámoltunk – még a napirendi pontok elfogadásáig sem jutott el a tanács, mivel közel másfél órán át arról folyt a vita, hogy az összehívott ülés sorosnak vagy soron kívülinek tekintendő. Ezen egyébként teljes létszámban jelen volt az EMNP–MPP-frakció. Arról is beszámoltunk, hogy Gyergyószárhegyen a tanács munkájára vonatkozóan még mindig egy 2009-ben hozott határozat érvényes – mivel ezt a határozatot azóta sem újították meg –, amelynek értelmében a soros tanácsülés összehívását a polgármester kezdeményezheti havonta, de nincs pontosítva, hogy az adott hónap melyik napján. Az utóbbi, július 24-i soros tanácsülésről szintén testületileg maradt távol az EMNP–MPP-frakció, a jegyzőnek közülük hárman jelezték távolmaradásukat, hárman pedig igazolatlanul hiányoztak. A jegyző elmondta, hogy mindhárom soros tanácsülés napirendi pontjai között szerepelt Polgár Árpád Csaba RMDSZ-es tanácsos mandátumának igazolása.
Lemondott az ellenzék is
A júliusi soros tanácsülést követően már hétfőn, azaz július 27-én jelezte a jegyző és a polgármester a prefektusi hivatalnak a kialakult helyzetet, majd két napra rá, július 29-én keresetet nyújtottak be a közigazgatási bíróságon a tanács feloszlatására. Ezt követően nyújtotta be lemondását testületileg az EMNP–MPP-frakció a július 24-i keltezésű, de a gyergyószárhegyi polgármesteri hivatal iktatójában július 31-én jegyzett beadványában. A dokumentumban élesen bírálják Gábor László polgármestert, lemondását követelve, többek közt azt állítva róla, hogy önkényeskedik és másra hárít minden felelősséget a hibákért, sikertelenségekért. Ugyanakkor kitértek arra is, hogy míg az EMNP–MPP-frakció minden, a község előmenetelét szolgáló határozatot elfogadott, addig a mandátumuk idején benyújtott 26 határozattervezetük „a hivatal polcain fekszik”, többségüket még közvitára sem bocsátották. „Minden próbálkozásaink ellenére, látva a polgármester makacs önkényeskedését, frakciónk alaptalan befeketítését, látva a tanácstestület jóhiszeműségét, de ugyanakkor az RMDSZ-frakció kényszerlojalitását a polgármester felé, alulírottak, az EMNP–MPP frakciója, a gyergyószárhegyi önkormányzat helyi tanácsosai jelen nyilatkozatunk aláírásának dátumától testületileg lemondunk Szárhegy község önkormányzatában betöltött tanácsosi tisztségeinkről” – fogalmaztak beadványukban az EMNP–MPP-frakció tagjai. A dokumentumot hat tanácsos írta alá: Kolcsár András frakcióvezető, Ferencz Zsolt, György Endre, Gáspár László, Katona Tibor és Imecs Imre tanácsosok.
Elhúzódhat a döntés
A törvény értelmében három esetben oszlatható fel egy tanács: ha három egymást követő soros tanácsülésen nem hoznak határozatot; ha két egymást követő hónapban nem ül össze a testület, noha törvényesen volt meghirdetve az ülés; illetve ha a tanácsosok létszáma fele plusz egy alá csökken, és nincs a listán több, a mandátumának igazolására várakozó tanácsos. Gyergyószárhegy esetében a törvényben foglalt három lehetőségből kettő is fennáll, azonban a tanács feloszlatásáról jogerős döntést csak a közigazgatási bíróság hozhat. Ez viszont elhúzódhat, tekintve, hogy jelenleg az igazságszolgáltatásban bírói szünet van, emiatt fennakadások lehetnek a közigazgatási munkában.
– Valószínű, hogy az elkezdett munkálatok egy része mindaddig leáll, amíg tisztázódik a helyzet – nyilatkozta lapunknak Gábor László polgármester, jelezve azt is, a napokban kellett volna költségvetés-módosítást eszközölniük, többek közt a megkezdett beruházások folytatását célzó finanszírozási keretek megszerzéséért. Azonban – mint mondta a polgármester – kénytelenek kivárni, míg dönt a közigazgatási bíróság. Ha ez megtörténik, a 2001/215-ös közigazgatási törvény 55. cikkelyének 8. bekezdése értelmében az új tanács megalakulásáig az önkormányzat és a község ügyeiben a polgármester vagy az ő hiányában a jegyző hozhat döntéseket.
Jánossy Alíz