Három fő összetevőből – fizikai, kémiai és biológiai komponensekből – áll a talaj. Az ásványi összetétel, a tápanyagok jelenléte és a benne élő mikroorganizmusok egyaránt befolyásolják a termőképességet – tudtuk meg Józsa Eszter erdőszentgyörgyi kertészmérnöktől, aki nemrégiben Csíkcsicsóban nagy érdeklődésnek örvendő előadást tartott a témában.

Káros intenzív művelés

A szakember kifejtette, hogy az intenzív mezőgazdasági tevékenység, például a túlzott műtrágyázás, a vegyszerek alkalmazása és a mélyszántás hosszú távon károsíthatja a talaj szerkezetét és biológiai aktivitását.

– Ez nemcsak a terméshozamot veszélyezteti, hanem az ökológiai egyensúly felborulásához is vezethet

– hangsúlyozta Józsa Eszter. – A helytelen gazdálkodási módszerek miatt egyre nagyobb problémát jelentenek a talajpusztulási folyamatok, mint az erózió, a szikesedés vagy a talajszerkezet romlása. Ezek a folyamatok csökkentik a termőföld tápanyagtartalmát, rontják a vízmegtartó képességét és hozzájárulnak a klímaváltozás súlyosbodásához – fűzte hozzá, majd felhívta a figyelmet arra, hogy a fenntartható gazdálkodásnak elengedhetetlen eszköze a talajvédelem és a megfelelő tápanyag-gazdálkodás.
A szakember kitért arra is, hogy a talaj nem élettelen közeg, hanem összetett ökoszisztéma, amelyben mikroorganizmusok, baktériumok és gombák vesznek részt a tápanyagok körforgásában, az olyan élőlények, mint a giliszták, a fonálférgek vagy a mikorrhiza gombák, nitrogénkötő baktériumok kulcsszerepet játszanak a talaj szerkezetének és termékenységének fenntartásában, így az élő talaj védelme és támogatása nélkülözhetetlen a fenntartható mezőgazdaság számára. A növénytermesztők figyelmébe ajánlotta a káros hatások csökkenését és a talaj regenerálódását elősegítő módszereket.

Kímélő technológiák

– A talaj szerkezetének védelme érdekében olyan művelési technológiákat kell alkalmazni, amelyek csökkentik a talajromlás veszélyeit

– mondta a szakember, megjegyezve, hogy a szerves trágyázás és zöldtrágyázás természetes módon táplálja a talaj mikroorganizmusait, javítja a talaj szerkezetét és növeli a tápanyagtartalmat. 

– A mulcsozás és a takarónövények alkalmazása megakadályozza a talajeróziót, megőrzi a nedvességet és elősegíti a talajélet fenntartását. A csökkentett talajművelés, más néven minimum tillage vagy no-till – a szántás minimalizálása vagy teljes elhagyása csökkenti a talaj szerkezetének károsodását és támogatja a talajélet fenntartását –, segít megőrizni a talaj természetes szerkezetét és biológiai aktivitását

– sorolta a teendőket a szakember, kiemelve, a precíziós gazdálkodás révén a talajvizsgálatok és a GPS-alapú műtrágyázás csökkentheti a felesleges tápanyagpótlást, optimalizálva a termelést.

Regeneratív mezőgazdaság

Az előadó szerint a regeneratív mezőgazdaság és a talajmegújító technológiák egyre nagyobb szerepet kapnak a modern gazdálkodásban, s ezek célja nem csupán a terméshozam maximalizálása, hanem a talaj hosszú távú egészségének megőrzése is.

– A gazdálkodóknak érdemes szem előtt tartaniuk, hogy a talaj egészsége nemcsak rövid távú profitot, hanem hosszú távú fenntarthatóságot is jelent

– vonta le a következtetést Józsa Eszter. 

– Ha úgy tekintünk a talajunkra, mint egy élő rendszerre, akkor hosszú távon is biztosíthatjuk a termőképességét és az ökoszisztéma egyensúlyát.
Mint elhangzott, a talajvédelem és a fenntartható mezőgazdaság tehát nem csupán szakmai kérdés, hanem társadalmi felelősség is.