– Kicsivel több, mint két év telt el az önkormányzati választások óta: milyen kihívásokat adott az elmúlt időszak?

– Azt is mondhatom, hogy EU-ciklusok találkozása volt, ebből kifolyólag pedig kihívásokat is hozott magával. Vannak lezárandó pályázatok, amelyek az idén futnak ki, indul az új EU-ciklus, minderre pedig rájött a helyreállítási alap időszaka, úgyhogy bőven volt tennivaló az önkormányzatainknál, hisz uniós projekt-dömping alakult ki a fentebb említettek következtében. Nagyon jó, hogy közös gondolkodás van, és ennek szellemében alakultak a projektek, legyen szó infrastrukturális, vagy épp a közösségünk építését célzó beruházásról, rendezvényről. Minden egyes megvalósítás igazi csapatmunka volt, hiszen míg jómagam a források előteremtésével, valamint lobbival, tanácsokkal igyekeztem segíteni, addig egyrészt a polgármestereink talpraesettségén múlt sok minden, másrészt az RMDSZ bukaresti képviseletének a segítsége biztosított olyan hátszelet a projektek megvalósításánál, amelyek nélkül nem biztos, hogy befejezett munkálatokról vagy aláírt szerződésekről tudnánk beszélni. Minden szegmensben voltak megvalósítások Gyergyószéken: átadtuk Ditróban a Puskás Tivadar Szakközépiskolát, Orotván Erőss Zsolt nevét viseli a felújított iskola, míg Gyergyószentmiklóson a Fogarasy Mihály Műszaki Középiskola, azaz a Szaki kapott új köntöst, ez utóbbi a magyar kormánynak köszönhetően. Mindig beszélünk róla, hogy mennyire fontos az oktatás fejlesztése, most viszont az a jó, hogy ehhez konkrét eredmények is kapcsolódnak. Csomafalván szintén a községvezetés ügyessége kellett ahhoz, hogy korszerű polgármesteri hivatala legyen a községnek. Sportberuházások terén sem állunk rosszul, hiszen az alfalvi példán kívül sok jövőbemutató fejlesztésről beszélgetünk, amelyekből a későbbiekben lesznek nagyobb beruházások. Borszéken teljes sportközpont megépítésére írtuk alá a finanszírozási szerződést, Újfaluban sportcsarnok megépítését tudtuk politikailag pályára tenni, és ott van természetesen az örökzöld téma, a gyergyószentmiklósi műjégpálya felújítása, ahol szintén abban reménykedem, hogy sikerül egyről a kettőre jutni. Minden tematikát igyekszünk érinteni, hisz a felsoroltakon kívül nagyon fontos kérdések vannak az egészségügy fejlesztése terén, és ott van ugye a turizmus, amit a térség húzóerejeként tartunk számon.

– Valóban lehet ez húzóerő?

– Igen, de ez ismét nagyon sok tényezőn múlik. A térség településeinek együttgondolkodása nélkül lehetetlen turizmusról beszélni, ha pedig az elképzeléseinket nézzük, akkor bizony nem állunk rosszul. Borszéken átadtuk a balneo-központot, most már biztosan felújítják a maroshévízi Urmánczy-kastélyt, és ha már kastély-témáról beszélünk, akkor nem mehetünk el térségünk egyik ékköve, a Lázár-kastély mellett sem. Utóbbi esetében is elindult a párbeszéd a turisztikai kihasználtságát illetően, és úgy gondolom, sikerül majd olyan konszenzust találni, amelynek köszönhetően ismét méltó helyére kerül a köztudatban. Ha már turizmusról beszélünk, szintén meg kell említenünk a fesztiváljainkat, hisz az elmúlt két évben bizony rendesen kiemelték a térséget. Az Egyfesztről már az elején tudtuk, hogy folytatásos történet lesz, ennek szellemében zajlott és zajlik mind a mai napig a szervezők munkája, csakúgy, mint a Feltöltő Keresztény Zenefesztivál, vagy épp az Örmény Művészeti Fesztivál esetében. Ezek a rendezvények méltán mutatnak arra, hogy hol állunk a közösségszervezés, valamint a civil élet terén, és nincs okunk panaszra. Bízzunk benne, hogy évről évre fejlődő, megújuló, és szintet tartó fesztiválokról beszélhetünk majd a továbbiakban is.

– Az infrastruktúra terén milyen megvalósításokról beszélhetünk?

– Az RMDSZ által kezdeményezett és Anghel Saligny kormányprogramból nagyon sikeresen jött ki Gyergyószék, hisz vannak olyan községeink, ahol ezeknek a megvalósításoknak köszönhetően az összes utca aszfaltozott lesz, beleértve a legkisebbeket is. Korábban el is mondtuk, mennyire fontos, hogy több mint 50 utcát aszfaltozunk le Gyergyószéken a programnak köszönhetően. Csomafalván a turisztikai útvonalakra kerül aszfaltburkolat, Alfaluban most már az összes utca aszfaltozott lesz, itt már a kivitelezési szerződést is megkötötték. Ditró 21,8 millió lejt nyert a programból, így a 24 községi utca felújítása mellett az orotvaiak vízproblémái is megoldódnak. Újfaluban és Szárhegyen is beruházások lesznek az Anghel Saligny programból, Borszéken a vízhálózatot újítják fel. Ott van a gáz kérdése, amely nagyon sokáig elérhetetlennek tűnt, és lám, Remetén gőzerővel láttak hozzá a teljes gázhálózat kiépítéséhez, amit majd útépítési munkálatok is fognak követni, több utcában. Úgy gondolom, nagyszerű folyamatok indultak el, a legfontosabb pedig most az, hogy továbbra is működjön az a hármas csapatmunka, amelyre rámutattam.

– Milyen előrelépések várhatóak Gyergyószentmiklóson?

– A város még mindig a felzárkózási folyamatában van, ezt kellene valahogy felgyorsítani az elkövetkezőkben. Ebben a mandátumban, részemről teljes mértékben teret kapott a város polgármestere, hogy elképzeléseit megvalósítsa és a kéréseit nagymértékben tudtuk segíteni. Mindezek mellett azt hiszem, még van, amit javítani ezen, de az én ajtóm nyitott továbbra is minden polgármester előtt.

– Milyen az együttműködés, a közös munka az RMDSZ helyi szervezeteivel? Beszélhetünk-e térségben való gondolkodásról, közös projektekről?

– Folyamatosan igyekszem tartani a kapcsolatot a településeink polgármestereivel, és épp az említett közös gondolkodást szolgálja az, hogy találkozókat, megbeszéléseket is tartunk. Próbáljuk tematikákra bontani a fejlesztéseinket, így például azt mondjuk, hogy újítsuk fel az összes gyergyószéki kultúrházat, az óvodákat, iskolákat, de ne külön, hanem nézzük az úgynevezett nagy képet a témában. Igen, működik, de ehhez nagyon kell az a morális húzóerő, amit az RMDSZ bukaresti képviselete jelent, Cseke Attila miniszternél fejlesztési kérdésekben, Tánczos Barnánál a vízügyek és erdőgazdálkodás témájában kopoghatunk, de elengedhetetlen Bende Sándor parlamenti képviselő munkája, ugyanakkor Kelemen Hunor tapasztalata és megfontoltsága érezhető a kormányzati döntésekben, ezekért őszinte köszönet mindenkinek.

– A tavaly több jelentős pályázatot nyert Gyergyószék az országos helyreállítási alapból, viszont az önrészek előteremtése gondot okoz az önkormányzatoknak. Hogyan tud ebben segíteni a megyei tanács?

– Az elkövetkező egy évnek valószínűleg ez lesz a legnagyobb kihívása, főleg az uniós projektek lezárása, illetve az induló projektek tekintetében. Úgy gondolom, hogy az önkormányzatok első körben, nagyrészt hitelekkel tudják majd ezt megoldani, de minden lehetőséget megnézünk ebben a kérdésben is. Volt már egyeztetésünk a polgármesterekkel, ahol elhangzott, hogy a megyei önkormányzattól érkező pénzt teljes mértékben az önrészekre fordítják, ugyanakkor bízunk abban, hogy a korábbi évekhez hasonlóan, kormányzati szinten is lesz segítség ebben a kérdésben.

– Miben látja a térség legnagyobb húzóerejét, és miben a leggyengébb pontját? Melyik ágazat támogatását, felzárkóztatását tartja a legfontosabbnak?

– A legnagyobb erősséget az emberi tényezőben látom, hisz nagy munkabírás és ambíció jellemzi a térséget, amit a vállalkozói szinten tapasztalt közös gondolkozások is mutatnak. Gazdasági szempontból Gyergyószék nem igazán képviselt egy erőt, ezen pedig csak vállalkozásfejlesztési folyamatokkal, a vállalkozóink segítésével lehet változtatni. Mi ezért dolgozunk, és ezt hivatottak megerősíteni azok a nagyléptékű gazdaságfejlesztési projektek is, amelyek elindultak Gyergyószéken. Nagyon fontos megnézni, hogy miként tudjuk használni azokat a természeti adottságokat, amelyek jellemzőek térségünkre: bizonyított tény, hogy a hideg miatt olcsóbban lehet élelmiszert tárolni, mint máshol, éppen ezért nem véletlenül Alfaluban épültek meg a pityókatárolók, amelyekhez Remetén kapcsolódik egy úgynevezett pityóka-üzem. Szintén adottságként jelölném meg az erdei gyümölcseink ízgazdagságát, amit egy liofilizáló üzemmel igyekszünk majd hasznosítani, ugyanakkor szintén Remetén indul el a csecsemőtápszer-üzem, Alfaluban pedig tojáslé-gyár van. Gyergyószéken, a gazdasági fejlesztések mutatják a jövőt, ugyanakkor a térség gazdasági vonzata is nagyobb lesz az eddigieknél, hisz egyrészt itt lesz az autópálya-leszálló, másrészt a remetei repülőtér hozadéka is felbecsülhetetlen. Mintegy megerősítve a csapatmunkát, az én szerepem, hogy a nagy témákkal foglalkozzak, a polgármestereink pedig a helyi, lokális kérdésekben igyekeznek megoldani a települések problémáit. Ugyanazt a szekeret húzzuk, és egy dolog biztos: dimenzióváltás folyamata zajlik Gyergyószéken.