Az oktatásügy útjain
Munkás és sikeres évet zárt tavaly a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége: többek között megtartották a szórványközösségeket támogató programjaikat, jelentős szakmai rendezvényeket szerveztek és nemzetközi projektekben is részt vettek – mondta Burus-Siklódi Botond, az RMPSZ elnöke, akit a kisebbségeknek kedvező, 2023-ban hatályba lépett oktatási törvényről, a pedagógusi hivatás megbecsültségéről és a pedagógusszervezet idei feladatairól is kérdeztük.
– Visszatekintve miként értékeli az RMPSZ tavalyi évét?
– Elégedettek vagyunk a 2024-es évvel. A megfelelő újításokkal, újragondolásokkal sikerült megszervezni minden programunkat, amelyeket a korábbi években is meghirdettünk. Példaként említeném a vándorgyűlésünket, amelyet Nagyszebenben tartottunk. Ez az egyik legfontosabb rendezvényünk, mivel elsősorban szórványoktatási terepre látogatunk el, és a jelenlétünkkel is erősíteni, támogatni szeretnénk a szórványban élő magyar közösségeket. Megszerveztük a szórványvidékeken működő kollégiumaink, az úgynevezett „egyiskolás” megyék találkozóját is: tavaly Bukarestbe, az Ady Endre Gimnáziumba látogattunk. Továbbá megtartottuk az Alapszabályzatunk által előírt időszakos elnökségi és az éves küldöttgyűlésünket, illetve a legnagyobb büszkeségünket, a tavaly 16 szekciós Bolyai Nyári Akadémiát, amelynek 530 résztvevője volt. Következetesen bonyolították le a programjaikat a módszertani központjaink is, általuk több mint 2500 kollégát tudtak megszólítani és bevonni az együtt gondolkodásba, a felmerülő problémák megoldásába. Külön iroda foglalkozott a Szülőföldön magyarul program keretében igényelhető oktatási, nevelési és tankönyvtámogatások, valamint hallgatói támogatások jogosultakhoz való eljuttatásával. Az elmúlt esztendőben is több mint 140 000 igénylő jutott így a jelentősen megemelt összegű támogatáshoz. Szorosan együttműködtünk a Kárpát-medencei magyar pedagógusok szövetségeivel. Jelen voltunk Egerben az országos közoktatási és szakértői konferencián, ahol betekintést nyerhettünk a Kárpát-medencében zajló nagyobb oktatási fejlesztésekbe és beszámoltunk a hazai tájakon zajló eseményekről. Részesei voltunk három, a digitalizáció hasznosulásával, az egységes Kárpát-medencei magyar oktatási tér kialakításával, illetve a romák oktatásának lehetőségeivel kapcsolatos Erasmus+ projektnek is. 2024-ben székházat avattunk, befejeztük a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési programban vállalt feladatainkat. Büszkén mondhatom el azt is, hogy több mint ezer óvodai intézménybe jutottunk el valamilyen formában, számos helyen módszertani csomagokat osztottunk ki, több mint 320 intézményben konkrét beruházásaink voltak, 230 játszóteret telepítettünk és adtunk használatba, az épületfelújítási, -bővítési és zöldmezős beruházásaink száma 63. Fontos megjegyeznem, hogy mindez a magyar kormány következetes támogatása nélkül nem valósult volna meg.
– 2023 őszén hatályba lépett az új oktatási törvény, amely szerint bővültek a kisebbségi oktatásban részt vevők jogai. Hogy látja másfél éves távlatból, ez a gyakorlatban is így van?
– A kisebbségeké általában, de a magyar nyelvű oktatás mérföldköve a 2011-es oktatási törvény volt, és a 2023-ban életbe lépett törvény a korábbi joglapot olyan megfogalmazásokkal, tételekkel és cikkelyekkel bővítette, amelyek tovább szélesítették a kisebbségi, esetünkben a magyar nyelvű oktatás lehetőségeit. Ugyanakkor én úgy tapasztalom, hogy ami ennek kapcsán a leginkább foglalkoztatja a magyar közvéleményt, az továbbra is a román nyelv oktatásának sikere vagy kudarca. A 2024–2025-ös tanév az, amikor már minden diák a speciális tanterv és program szerint tanulhatja a román nyelvet. A pedagógusszövetségünk erre nagy odafigyeléssel készült: működik a közoktatási tanácsunk, amelyben az oktatáspolitikában érdekeltek – elsősorban az RMDSZ parlamenti képviselete –, de ezenkívül a minisztérium kisebbségi államtitkárságának képviselete és a civil szervezetek részéről pedig az RMPSZ koordinálásával, együttműködésével olyan alkalmakat szerveztünk szakmai konferencia és kerekasztal keretében, amelyeken kielemeztük, mik azok az akadályok, amelyek gátolják, hogy jobb, felmutathatóbb és elfogadhatóbb eredményeket érjenek el a diákok a záróvizsgákon. Az elemzések után memorandummal fordultunk az oktatási minisztériumhoz, hogy előrelépés történhessen. A beadványunkat Ligia Deca miniszter asszonynak juttattuk el, hivatalos választ nem kaptunk, de már közvetlen utána – nem állítom, hogy csak és kizárólag a beadványunk eredményeképpen, de – megjelentek többek között a memorandumban is kért speciális tételminták, amelyek a speciális tanterv alapján készültek az érettségire készülő diákoknak. Ennek egy közvetlen hozadékát a próbaérettségit megelőző megyei szintű érettségi-szimulációk során tapasztaltuk. Legutóbb Kiss Imre, a Kovászna megyei főtanfelügyelő elemzését láttam, hallottam. Részletesen ismerteti, hogy Kovászna megyében már látszik a speciális tanterv alapján készült mintatételek megoldásának eredménye, és feltételezhető, hogy az előző évekhez képest jobb eredmények születnek majd az érettségin is. Nyilván ez nemcsak a rendelkezéseken múlik, hanem elsősorban a diákokon, de a pedagógusokon és a szülőkön is.
– Mit tapasztalnak, milyen ma a pedagógusi hivatás megbecsültsége?
– A pedagógusi hivatás, a szakma megbecsültsége nagyon sokat romlott az elmúlt években. Ezt sokan azzal magyarázzák, hogy a pedagógusi alapképzésben részt vevő diákanyag sokkal gyengébb, mint a korábbi években, és emiatt a felkészítésük sem történhet úgy, mint korábban. Ez összefügg azzal a ténnyel is, hogy a tanári pályát sem elsősorban csak a legjobb képességű diákok választják, már a szakmai és anyagi megbecsültség nívója miatt is, tehát látni kell az összefüggéseket. Az anyagi megbecsülés szintjén történtek előrelépések az elmúlt években, és akár ezzel összefüggésben, azzal arányosan érnek minket elmarasztaló, helyenként bántó replikák. Különböző helyzetek vannak, hiszen iskolánként különböző az oktatási színvonal, a nevelés minősége. Vannak nagyon jó iskoláink, vannak jóval kevesebb adottságokkal, felszereltséggel, pedagógusellátottsággal működő iskoláink is, és vannak olyanok is, akik minden energiájukat arra összpontosítják, hogy saját arculattal, pedagógiai programmal, hosszú távú célokkal rendelkeznek, és az elfogadottság szintje az utóbbiak esetében nagyobb. Mindig is volt, van és lesz az újabb és újabb elvárásoknak helye, de az újabb és újabb kihívások mellett az iskoláink, pedagógusaink mégiscsak igyekeznek a lehető legtöbbet, legjobbat nyújtani a gyermekeink fejlődése érdekében.
– Melyek az RMPSZ tervei 2025-re?
– Az idei a tervezés éve is, mert 2025-ben jár le az a korábban megfogalmazott, öt évre szóló programunk, amely szerint szerveztük a tevékenységünket. Kíváncsian várom a szakértőink jövőt körvonalazó elképzelését, amellyel a nagy-nagy kihívásoknak elébe tekintve, és azokra reagálva fogalmazzuk meg további programjainkat. Az áprilisi küldöttgyűlésen fogadjuk el az éves programunkat, de amit biztosra tudunk, hogy a hagyományos rendezvényeinket megszervezzük, ilyen a Bolyai Nyári Akadémia, a vándorgyűlésünk, az egyiskolás megyékben szervezett programunk, az országos tanévnyitó ünnepségünk, a pedagógusok és diákok díjazási ünnepsége, vagy a magyar tudomány ünnepéhez kapcsolódó konferencia, illetve igyekszünk megszervezni mindazokat az évközi programokat is, amelyeket az igényekre odafigyelve központvezetőink megfogalmaztak és beterveztek. Folytatjuk szándékaink szerint a Szülőföldön magyarul programot és jutalomtáborokat szervezünk a nemrég átadott szovátai Teleki Kert szabadidőközpontunkban.