Az erős képviselet nem elméleti cél
A túlhízlalt állami apparátust karcsúsítani szükséges, az intézményközpontúság helyett az állampolgárt előtérbe állító szemlélet mentén kell politikai döntéseket hozni és azokat végrehajtani. Magyar kisebbségként pedig nem paktálhatunk le annak gondolatával, hogy mások döntsenek rólunk – közölte gondolatait a következő parlamenti és kormányzati ciklusról Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor, amikor a közelgő választások tétjéről kérdeztük.
– A helyhatósági és EP-választásokon sikeres volt a mozgósítás, jó eredményeket ért el az RMDSZ. A mostani parlamenti és államelnöki választásoknak bizonyos tekintetben még nagyobb is a tétje. Hogyan látja, sikerül megismételni a nyári teljesítményt?
– Az önkormányzati és az európai parlamenti választásokon minden egyes szavazókörzetben nagyon jó eredményt értünk el. Abban bízunk, hogy november 24-én és december 1-én meg tudjuk ismételni ezt a sikert. Nagyon fontos, hogy a decemberi választásokon az a magyar közösség, amely a helyi önkormányzatoknak, illetve az európai képviseletnek nagyon biztos és erős hátteret tudott adni, ugyanazt megtegye a román parlamenti választásokon is. Ez gyakorlati kérdés: a meghatározó döntések nagy részét Bukarestben, a román parlamentben, illetve a kormányban hozzák meg. Ezek a döntések közvetlenül és meghatározó módon befolyásolják a mindennapjainkat, ezért nem hagyhatjuk, hogy nélkülünk szülessenek meg, és mások döntsenek rólunk.
– Ez kétségtelen, ugyanakkor az országos döntéshozásban való minél hatékonyabb részvétel az RMDSZ számára mondhatni öröktől fogva sarkalatos tétel. Most mi az aktualitása?
– Az, hogy az a román állam, amely az elmúlt 35 év berendezkedéséből alakult ki, egyre többet szeretne önmagának. Egyre több adót hajt be, hogy fenntartsa önmagát, eltartsa, sőt hizlalja az állami apparátust. Mi viszont azt mondjuk, hogy december után igazi átszervezéssel, igazi reformmal úgy kell és lehet karcsúsítani az államot, hogy többet kapjanak a polgárok, és kevesebb maradjon az államnak. Akár támogatásokról, akár a szolgáltatások mennyiségéről, minőségéről beszélünk, úgy kell az államot átszervezni és olyan reformokat kell gyakorlatba ültetni, hogy annak eredményeként a polgárok végre azt érezzék: értük működnek az intézmények, nem pedig ők vannak az intézményekért. Ezt tűztük zászlónkra, és ezzel hívjuk az erdélyi magyarokat, hogy megőrizzük a képviseletünket. És még ennél is többről van szó, mert, bizakodva a jó eredményben, képesek vagyunk arányunkon felül képviseltetni magunkat a parlamentben, és erős politikai érdekvédelmi szervezettel akár kormányra is juthatunk.
– Ön hogy látja, minek a függvénye az RMDSZ kormányra kerülése?
– A konjunktúra és a választási eredmények függvénye, illetve attól is függ, hogy a román pártok mennyire találnak egymásra vagy vesznek össze. Úgy látom, bármelyik kombinációban van reális lehetőség arra, hogy az RMDSZ kormányon legyen. A mi alapvető feladatunk az, hogy jó eredményt érjünk el a választásokon, és ha ez sikerül, akkor minden esélyünk megvan arra, hogy megbízható, komoly partnerként ott legyünk a kormányban. Elmondhatom, azt követően, hogy kiszorítottak minket a kormányból, folyamatosan olyan visszajelzéseket kaptunk és kapunk, hogy az RMDSZ vezette minisztériumok kiszámíthatóbbak és hatékonyabbak voltak. Az utóbbi ciklusban, amikor kormányon voltunk, ismét meg tudtuk mutatni, hogy az erdélyi magyarok mindig felkészült szakpolitikusokat küldenek egy-egy területre, és sokkal jobban el tudják végezni a rájuk bízott munkát, mint a román kollégáik.
– Viszont ha jól sejtem, a visszajelzések, amelyekről beszél, politikai, szakmai körökből jöttek. Mit tehet a Szövetség a szélesebb közvélemény formálásáért?
– Személyes tapasztalataimból és terveimből kiindulva úgy gondolom, azokat a képviselőket, szenátorokat, államtitkárokat, akár minisztereket, akik a következő négy évben az RMDSZ színeiben a közösséget fogják szolgálni, a képviselet és a szolgálat eszméje kell vezérelje. Úgy kell képviselni a közösséget, hogy mindig meg tudjuk mutatni: habár mi mások vagyunk, más a történelmünk, a nyelvünk, a kultúránk, mégis ennek az országnak vagyunk az állampolgárai, akik tiszteljük a törvényeket és ezt az országot építjük. Úgy kell román állampolgárként itt élnünk, hogy a román nemzetiségűek mindig lássák, hogy mi mások vagyunk, más a himnuszunk, a kultúránk, a nyelvünk, és ezt mindig el kell fogadtassuk a többséggel – még akkor is, ha nehéz. A szolgálat pedig azt kell jelentse, hogy a legjobb képességeink szerint mindent megteszünk azért, hogy ez a közösség, ez a térség, Erdély, Székelyföld úgy fejlődjön, hogy a fiataloknak ne kelljen elmenniük, hogy akik elmennek, hazavágyakozzanak, és itthon olyan állami szolgáltatásokban részesüljenek, mint Németországban, Franciaországban, Angliában vagy Svájcban. Ez kell legyen a cél, és ha ezt teljesíteni tudjuk, akkor a jövőnk, az erdélyi magyarok jövője jó kezekben lesz.
– Államelnök-választási fordulók is jönnek. Melyik két személyt látja a véghajrában?
– Lehetetlen megsaccolni, aki kártyából tud jövőt mondani, azt se tudná megmondani. Rettenetesen bonyolult a második helyért való küzdelem. Az első személy, aki nagy valószínűséggel ott lesz a finisben, Marcel Ciolacu, a szociáldemokraták jelöltje. A másik négy jelentkezőből bárki bekerülhet a második fordulóba, a szélsőséges nacionalista George Simion is. Megerősödtek a szélsőséges pártok, egymásra találtak azok, akik a magyarok vesztét akarják, és akár 20 százalékos támogatottságot is el tudnak érni, főleg ha még össze is adjuk a két szélsőséges szervezet eredményét. Ezért kell újra erőt és összefogást felmutasson a magyar közösség.
– Az RMDSZ bizonyos törvényhozási és adminisztratív projektjei azután értek be, hogy a Szövetség már nem volt kormányon, így akár azt is mondhatjuk, hogy ellenzékből is tudtak sikereket elérni. Vegyük például a medvekvótát. Elégedett az eredménnyel?
– A medvevadászat újbóli engedélyezése nagy bravúr. Mi elvégeztük az előkészítő munkálatokat, és ha még két-három hetet kormányon maradtunk volna, akkor biztos, hogy a mi mandátumunk alatt született volna meg ez a szabály. Akkor miniszteri rendelettel, így pedig a parlament elé vittük, és a parlament törvénnyel szabályozta. Így sokkal magasabb szintű és erősebb a jogszabály, és nem támadható. Ezért az érvényben lévő medvekvóta meg fog maradni az elkövetkező 2-3 évben. Hogy mire elegendő? Úgy mondanám: megtart a jég. Egyelőre az a legfontosabb, hogy 2016 után ismét vissza tudtuk vezetni a medvevadászatot. Arra kérem és biztatom a vadásztársulatokat, hogy a törvény értelmében és az emberek védelmében alkalmazzák a törvényt. A vadászat pénzszerzési lehetőség is a vadászegyesületeknek, de elsődleges célja a medvepopuláció szabályozása, az emberek biztonságának a megteremtése kell legyen, és ebben a szellemben kell ezt a törvényt alkalmazni. Természetesen a 81-es sürgősségi kormányrendelettel továbbra is az önkormányzatok rendelkezésére áll az azonnali beavatkozás lehetősége is. Nagyon sok életet sikerült megmenteni az által, hogy időnként késlekedés nélkül távolíthatták el a veszélyes medvéket.
– Lassan egyéves az egyszer használatos italcsomagolások visszaváltási rendszere. Korábbi környezetvédelmi tárcavezetőként hogyan látja a hatásait?
– Precedens nélküli az a zsibongás, ami a betétdíjas rendszer körül kialakult, és a más rendszerekhez viszonyítva a bevezetési hatékonyság is – habár mindig lehetne jobban végezni a munkát – sokkal jobb. Nagy valószínűséggel év végére el lehet érni a több mint 60 százalékos visszagyűjtési arányt. Ez szenzációs eredmény lenne az első év végén. Ugyanakkor sajnos a minisztérium nem teszi, így ellenzékből mi kell az önkormányzatokkal közösen megoldjuk, hogy vidéken is működjön a visszaváltás. Falvakon lassan indul be, rosszak a szolgáltatások, a kisboltoktól nem viszik el időben a visszagyűjtött palackokat. Erre is kitaláltuk a rendszert, három faluban két hónap alatt több mint 300 ezer palackot gyűjtöttünk vissza, amit ha egy helyre tennénk, le tudnánk fedni velük egy futballpályát. Ez óriási mennyiség, és az eredmény annak köszönhető, hogy mellénk álltak az önkormányzatok, és az Eco-Csík térségi hulladékgazdálkodó is vállalta a koordinálást. Csíkszentdomokoson, Csíkszentkirályon és Gyimesbükkön példásan működik a rendszer, és a tervek szerint a közeljövőben még 14 településen helyeznek el automatákat.
– Az RMDSZ kormányra kerülése esetén, ha választhatna, melyik tárcát vezetné szívesen a következő kormányzati ciklusban?
– Ha az ember rosszul végzi a munkáját, akkor biztos lehet benne, hogy többet nem bíznak rá semmit. Ha pedig jól végezte, akkor ismét rábízhatnak egy-egy fontos feladatot. Úgy gondolom, az RMDSZ-ben nagyon sok olyan kolléga van, aki bármikor el tudna látni egy miniszteri tisztséget. A saját szakterületén mindenki annyira jól végzi a munkáját, hogy biztosan jobban vezetnék a minisztériumokat is, mint a román kollégák. Beszéljünk egészségügyről, szociális területről, mezőgazdaságról, vagy a gazdasági, energetikai, fejlesztési, környezetvédelmi minisztériumról akár. Ez nem egyéni, hanem csapatsport, és az RMDSZ-ben nagyon sok felkészült szakpolitikus van, aki bármikor vállalhat ilyen tisztséget.