Az Erdélyi Református Egyház bölcsője
Nagyenyed és a környék magyarsága történelmi pillanatként élte meg a 2024. október 27-i átadóünnepséget, amelyen Kató Béla püspök hirdette az igét. Az impozáns református templom restaurálása öt évig tartott, a munka értéke meghaladta 4 millió eurót, ezzel története legnagyobb felújításán esett át a nyolc évszázados műemlék.
Vasárnap délután zsúfolásig megtelt a nagy múltú istenháza, amely Nagyenyed központját uralva, mintegy jelképes őrtornya a város és a környék magyarságának. A felújított templom Dél-Erdély egyik legjelentősebb műemléke, amelyhez kiemelt egyháztörténeti események kötődnek.
Történelmi események helyszíne
Falai között jött létre 1564-ben az Erdélyi Református Egyház a lutheri és kálvini egyház különválásával. Ugyanekkor itt választották meg Erdély első magyar református püspökét, Dávid Ferenc személyében. Nagyenyed 1780–1849 között az Erdélyi Református Egyház püspöki székhelye volt.
A nagyenyedi templom otthont adott 11 országgyűlésnek és 49 zsinatnak. 1646-ban ebben a templomban rendelték el a presbitériumok felállítását, és ugyanabben az évben itt mondták ki a nemzeti iskolák indítását. 1682-ben az enyedi templomban állították fel a ma is létező Igazgatótanács elődjét, a világiakból és egyháziakból álló bizottságot. 1551. július 19-én ebben a templomban éjszakázott utoljára a magyar korona Izabella királynő tulajdonában, másnap átadt ák az osztrákoknak.
A viszontagságos idők nyomai már az épület változatos stílusjegyein is szembeötlőek, aminek az a magyarázata, hogy a város templomával együtt ötször lett elpusztítva és mindig a kor építészeti stílusának megfelelően lett újjáépítve.
Az első pusztítás az 1241–42-es tatárbetörés volt, a második 1599–1600-ban esett meg, amikor Mihály vajda Havaselvéről feltört, és majd egy év alatt Erdélyt felégette és értékeiben nagyrészt megsemmisítette. Ennek a pusztításnak áldozatául esett az enyedi vártemplom és az egész város.
A harmadik pusztítás dátuma 1658 volt, előzménye II. Rákóczi György fejedelem megfontolatlan lengyel koronaszerző próbálkozása és a Porta büntető hadjárata.
A negyedik pusztítás 1704. virágvasárnapján, március 16-án ment végbe, amikor Rabutin osztrák generális parancsára Tiege ezredes martalócaival megtámadta a várost. Az összecsapásban körülbelül 200-an estek el, melyből 18 kollégiumi diák, emlékművük a Sétatéren található. Az akkori tragédiát Jókai Mór A nagyenyedi két fűzfa című novellájában örökítette meg. Ekkor szakadt be a tüzes gerendák súlya alatt a templomhajó csúcsíves, kőbordás mennyezete és 16 évig fedetlen maradt, majd 1720-ban gerenda- és deszkamennyezetet építettek. Csak később, 1795–1805 között építették be a késő barokk háromhajós templombelsőt.
Az ӧtӧdik és egyben a legnagyobb pusztítás 1849. január 8-áról 9-re virradó éjszaka történt, amikor a katonai védelem nélkül hagyott városra tört a Nyugati-érchegység fellázított román lakossága. Egyetlen éjszaka 800 embert, főként asszonyt, öreget, gyereket mészároltak le, de a mínusz 27 fokos hidegben bujdosók is szinte kivétel nélkül megfagytak, így az áldozatok száma szinte megkétszereződött.
Múltmentés közösségi összefogással
Szerencsére, a városnak mindannyiszor sikerült kihevernie a tragédiákat és helyrehoznia a templomon esett károkat, így annak sikerült betöltenie fontos egyháztörténeti küldetését.
A kiemelt, A-kategóriás műemlék szakszerű felújítása viszontagságos folyamat volt, amely több mint két évtizeddel ezelőtt kezdődött el, és megvalósítása a Regional Consulting & Management projektmenedzsment, az UTILITAS CCPDRPC S.R.L. tervező, valamint az Ostentum S.R.L. technikai segítségével zajlott.
A projekt tervezett összköltsége, kerekítve, közel tizennyolc és fél millió lej volt, ebből tizennégy és fél millió lej volt uniós forrás, két és fél millió lej hazai hozzájárulás és közel egymillió-négyszázezer lej önrész, a magyar kormány pedig a nem előrelátható költségeket biztosította kétmillió lej értékben.
A teljes felújítás során a szakemberek végig kiemelt figyelmet fordítottak arra, hogy a munkálatok ne csupán esztétikai, hanem szerkezeti és funkcionális szempontból is maradandó javulást eredményezzenek. A templom történelmi értékeinek megőrzése mellett a modern szükségleteknek megfelelően is fejlesztették az épületet, biztosítva, hogy a következő generációk is élvezhessék ezt a kulturális és szellemi örökséget.
Lélekemelő ünnep
A liturgia első részét Lőrincz Konrád, a Nagyenyedi Református Egyházmegye esperese végezte. Igehirdetésében Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke a hálaadás fontosságát hangsúlyozta, az 50. Zsoltárok könyve alapján: „Hálával áldozzál az Istennek, és teljesítsd a felségesnek fogadásidat!”
Tóth Tibor László nagyenyedi lelkipásztor elmondta: 2023-ban, amikor felbontották az 1873-ban készült toronygombot, a maga során ő is elkészített egy időkapszulát, amelyben a templom múltját és jelenét ismertette, és ennek tartalmát idézte az ünnepségen.
Kolumbán Vilmos püspök-helyettes is az enyedi templom egyháztörténeti jelentőségét méltatta, mondván: „kevés olyan templom van, amely felérne Nagyenyed templomának történelmével”. Megható szavakat intézett az egybegyűltekhez Brendus Réka, a Magyar Kormány Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkárságának főosztályvezetője: „Legyen e teljesen megújult templom messze világító fáklyája mindannak, ami továbbélteti a közösséget!”
Ilyés Szabolcs, a RegioConsult ügyvezető igazgatója vázolta a templom felújításának főbb állomásait, azt, hogy miként született meg a csodálatos végeredmény. Cseke Attila RMDSZ-szenátor hangsúlyozta: példátlan az az összefogás, amellyel előteremtették a felújításhoz szükséges forrásokat. Nicolae Mărginean, a Központi Régió Fejlesztési Ügynökségének kommunikációs igazgatója a templomot katedrálisnak nevezte, mert „azzá teszi a lelkülete és a szellemisége”.
Lőrincz Helga, a nagyenyedi RMDSZ elnöke utalt arra, hogy az elmúlt nyolc esztendő alatt a magyar érdekeltségű épületek szinte mindenikét – például a kollégiumot, a Bethlen utcát, a római katolikus és a református templomot – restaurálták Nagyenyed központjában, és erre a rendkívüli teljesítményre a 13 százaléknyi magyar közösség volt képes.
Szőcs Ildikó, a Bethlen Gábor Kollégium igazgatója elmondta: az iskola és annak közössége megpróbálja teljesíteni hivatását, ebben segíti és erősíti a hite. Az egyházközség egykori lelkipásztora, Pásztori Kupán István Gergely kérte Isten áldását a felújított templomra. A köszöntőbeszédeket szavalatok és zenei előadások ékesítették.