Hétfőn jelentette be dr. Györfi Sándor, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház munkavállalóinak többségét soraiban tudó Egészségügyi Szolidaritás szakszervezet képviselője, hogy szerdától sztrájkőrséget tartanak a csíkszeredai megyeháza előtt, mert elégedetlenek azzal, hogy a kórház aránytalanul állapítja meg a béreket és bérpótlékokat. 

Jogszabály-módosításban látják a megoldást

Törvényesen járt el a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház vezetősége a bérek és bérpótlékok megállapításánál, az Egészségügyi Szolidaritás szakszervezeti szövetség pedig csak a valóság egy részét tárta a közvélemény elé – ezt már Konrád Judit kórházmenedzser jelentette be szerda reggeli sajtótájékoztatóján. 
Amint korábban is írtuk, a szakszervezeti képviselő szerint a bérek és bérpótlékok megállapításakor a hibát 2018-ban a Sanitas szakszervezet követte el (akkor még ők képviselték a megyei kórház munkavállalóinak többségét), amikor belement abba, hogy az orvosoknak és asszisztenseknek járó bérpótlék a minimális összeg legyen, és a kisegítő személyzet jóval nagyobb bérpótlékot kapjon.
Konrád Judit kórházmenedzser a sajtótájékoztatón kijelentette: a kórház vezetősége 2018-ban alkalmazta az új fizetési törvényt, és utána a bérpótlékokat rendező kormányhatározatot. 

– Méltányosságból magasabb szinten tartottuk a kisegítő személyzet bérpótlékait, azzal a szándékkal, hogy kiegyensúlyozzuk az orvosok és asszisztensek által egyben megkapott maximális béremelés hatásait a kisegítő személyzet számára, ugyanis az orvosok és asszisztensek a 2022-es szintű összeget kapták meg 2018. március elsejétől.

A kisegítő személyzet az országos rendelkezések szerint évente kapott volna fokozatos fizetésemelést, az orvosok és asszisztensek pedig fokozatos bérpótlék-emelést a kórház vezetőségének tervei szerint, így 2022-re kiegyenlítődött volna az orvosok, asszisztensek és a kisegítő személyzet fizetésének és bérpótlékainak helyzete. Ezt azonban keresztülhúzta az, hogy 2019-től minden év végén megjelent egy kormányrendelet, amely előírta, hogy a következő évben az előző év decemberének szintjén kell tartani a bérpótlékokat – részletezte a kórházmenedzser, hangsúlyozva, hogy az elmúlt négy év alatt így nem volt olyan törvényes lehetőség, amikor a bérpótlékokhoz hozzá lehetett volna nyúlni.

– A helyzet rendezéséhez a kórház nyitottan áll, ezt mutatja, hogy az intézményben a költségvetésből nyújtott bérpótlékok szintje csak 0,5 százalékkal marad el a bérköltségekből maximálisan adható 30 százaléktól.

Ugyanakkor az Egészségbiztosító Pénztártól a kórház idénre a szerződött összeg 75 százalékát kapta csak meg, ebből kell gazdálkodnia – tette hozzá Konrád Judit, arra is rá mutatva, a kialakult helyzet a munkaügyi felügyelőség és a kórház álláspontja szerint nem tekinthető kollektív munkakonfliktusnak, mert nem munkakonfliktus az alkalmazottak követelése, amely megoldására jogszabálymódosítás szükséges.

Folytatják a tiltakozást

A szakszervezeti szövetség szerdán 11 és 12 óra között munkabeszüntetéssel nem járó sztrájkőrséget tartott a csíkszeredai megyeházánál, amelyet ma és holnap is folytatnak. Györfi Sándor korábban azt is közölte: a kórház vezetősége a megyei önkormányzatra mutatva utasítja el kérésüket. 
A sajtótájékoztatón megkérdeztük, miért állítja ezt Györfi. Kérdésünkre dr. Vitos Attila orvosigazgató válaszolt.
– Az egyeztetések folyamán a megyei tanácsot soha nem említettük. Megvannak a jegyzőkönyvek, sosem mondtuk azt a Szolidaritásnak, hogy menjen a megyei tanácshoz. A megyei tanács nem kompetens az ügyben, ugyanis törvénymódosításáról van szó. Ez evidens. Mi csak azt nem értjük, hogy a szakszervezet jogászai hogy nem látják ezt – mondta az orvosigazgató.

Osztályon belüli egységes bérpótlékot kérnek 

A szerda déli sztrájkőrségen dr. Györfi Sándor a szakszervezeti szövetség a sajtó érdeklődésére kifejtette, akkor lennének elégedettek, ha a bérpótlékok egy osztályon belül egységesek lennének. 
– Konrád Judit 2018-ban benne volt a kórház igazgatótanácsában. Ő volt a medikális igazgató, ők maguknak megszavazták a 85 százalékos bérpótlékot. Tehát az orvosok 85 százalékot kapnak, és a többiek 55 százalékot. Máshol pont fordítva van. Főként az asszisztensek helyzete nem kielégítő. Az asszisztensek és a kisegítő személyzet fizetése között vannak nagyobb különbségek. A kisegítő személyzet fizetése nagyon megközelíti az asszisztensekét. Ez azért nincs rendben, mert a felelősség más szintű. A takarítónőnek is van felelőssége, de az asszisztens a beteggel foglalkozik, ő ápol, ő adja a gyógyszert. Egészen más feladat, más felelősséggel – hangsúlyozta a szakszervezeti szövetség képviselője, arra is rámutatva, hogy például a takarító fizetése esetenként csak 50-100 lejjel kevesebb a szakképzett asszisztensénél.

A kérelmet a kormányhoz kell intézni

– Az egészségügy prioritás kell legyen a kormány számára, függetlenül attól, hogy választási évben vagyunk vagy sem. Hargita Megye Tanácsa részéről rendkívül fontosnak tartjuk és támogatjuk az infrastruktúra fejlesztését a korszerű szolgáltatás érdekében, orvoslakásokat építünk a szakorvosok idevonzásáért. 

Ami a béremelések megállapítását illeti, ezek a jogszabályi változásoktól függenek, ezért a kérelmeket a kormányhoz kell intézni.

A megyei tanács részéről havi bónuszok jóváhagyásával támogatjuk az orvosi és a kisegítő személyzetet. Megértjük az egészségügyi dolgozók elégedetlenségét, de kötelességünk betartani a jogszabályokat. Sajnos, a követelések terén  jogszabályi hatáskört a megyei tanácsok nem kaptak – reagált a történésekre Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke. Hangsúlyozta: folytatni kellene az egészségügy decentralizálását, amit Cseke Attila, korábbi RMDSZ-es miniszter elkezdett. Továbbra is centralizált a rendszer, beleértve a bérpótlékok kérdését is, mindenről a szakminisztérium dönt.